Kádár Béla
DR. KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A világkiállítási és a kapcsolódó fejlesztési alapról beterjesztett törvénytervezet az államháztartásról szóló törvény előírásainak figyelembevételével törvényi szintre emeli a világkiállítás megvalósítása érdekében 1990-ben létrehozott - és eddig kormányrendelet alapján működtetett - alapot. Az államháztartási törvényen alapuló szabályozás értelmében a világkiállítási alapból a jövőben csak olyan kiadás teljesíthető, amelyre a törvény lehetőséget ad. A Kormány az alap bevételi és kiadási előirányzatát minden évben köteles az Országgyűlés elé jóváhagyásra beterjeszteni, és ugyancsak évenként - a zárszámadással egyidejűleg - a teljesítéséről beszámolni. E garanciális elemek lehetővé teszik, hogy a világkiállítás finanszírozási rendszerének az államháztartást érintő pénzügytechnikai elemei kiszámíthatóak, áttekinthetőek és ellenőrizhetőek legyenek. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jelentőségét igazolta mind a plenáris, mind a különböző bizottsági üléseken lefolytatott igen részletes és alapos vita. Több olyan konstruktív ellenzéki módosító indítvány érkezett, amelyeket a Kormány elfogadásra javasol. (Mozgolódás, zaj, több képviselő elhagyja az üléstermet; az elnök csenget.) - Uraim! E kezdeményezések a törvényjavaslat rendelkezéseit egyértelműbbé, pontosabbá teszik, illetve további garanciákat irányoznak elő. Ilyen például Pál László képviselő úr azon indítványa, amelyben javasolja, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja az alap gazdálkodását, és az éves beszámoltatáson túlmenően az Országgyűléshez 1997. december 31-ig kerüljön beterjesztésre az alap elszámolása. Kocsenda Antal más jellegű beszámolást javasol. Egyetértünk a beszámolási kötelezettséggel, de nem az általa megfogalmazott módon. A főbiztos asszony 1993. február 28-ig tájékoztatást ad a gazdasági bizottságnak a világkiállítás előkészületeiről. Pap János javasolja a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételét, de oly módon, hogy külön nevesíteni kívánja a beruházások között a környezetvédelem kategóriáját. A környezetvédelem önálló tevékenységi körként nem jelenik meg a kiadásoknál, mivel az egyes létesítmények megvalósításának részeként megoldandó környezetvédelmi feladatokról más jogszabályok rendelkeznek. Ezek betartási kötelezettségét nem szükséges itt ismételten megjeleníteni. A Kormány a környezetvédelem szempontjainak általános érvényesítésével egyetért. Ezért elfogadásra javasolja a gazdasági bizottság csatlakozó módosító indítványát, amely ezt tartalmazza, minden beruházásra kiterjesztve. Elfogadásra javaslom Pál László azon módosító indítványait, amelyeknek a világkiállítási alap bevételei közül a pályázati úton elnyerhető források törlését javasolják, továbbá pontosítják az alapnak a pénzeszközök átadására jogosultak körét. A képviselő úr ezzel egyidejűleg javasolja, hogy a koncessziós díjakból származó bevételek is az alap forrását képezzék. Ezt azonban nem javaslom elfogadni, mert koncessziós pályázat kiírására az alapnak nincs joga. A törvényjavaslat bizottsági vitái során többször megfogalmazódott az a törekvés, hogy a világkiállítás megvalósításának tervezett bevételei és kiadásai öszszegszerűen és címzetten is jelenjenek meg a törvényben. Így például Pál László képviselő úr is javasolta a létesítmények listáját a törvények mellékleteként feltüntetni. E kezdeményezések nincsenek összhangban a törvényjavaslat szellemével, és figyelmen kívül hagyják az államháztartási törvénynek az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezéseit is. Már azért sem indokolt az egyes tételeknél törvényi szintű szabályozás, mert a tervezett 17 milliárd forintos kiadás összetételének esetleges változása csak a törvény módosításával lenne megoldható. Tájékoztatni kívánom az Országgyűlést, hogy a világkiállítási törvényben meghatározott 17 milliárd forint felosztására vonatkozó javaslattal minden egyes érdekelt egyetért. Természetesen ez az egyetértés többfordulós, alapos szakértői tárgyalássorozat eredménye, amelyben többek között részt vettek a fővárosi expoiroda, a fővárosi közművállalatok, az illetékes ágazati minisztériumok és nem utolsó sorban a Világkiállítási Tanácsban közreműködő társadalmi szervek képviselői. Felhívom figyelmüket, hogy az előbb jelzett 17 milliárd forinton túl a főváros és a vidék - vagyis az egész ország - részére további fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre a költségvetés egyéb forrásaiból. Ilyen például a lágymányosi híd, a dél-budai új metróvonal, az M0-ás autópálya, távközlés-fejlesztési program és egyéb projektumok megvalósítása. Ungár Klára, Kuncze Gábor és Pál László országgyűlési képviselők módosító indítványai a 8. § változtatására, illetve elhagyására irányulnak. Ezt a Kormány nem támogatja, mert a világkiállítás olyan egyszeri, különleges, nagyszabású esemény, amely egyedi szabályok alkalmazását teszi szükségessé. E szabályok többsége akkor született, amikor a világkiállításról szóló törvény megfogalmazta a feladat- és hatásköröket. A jelen törvényjavaslat ehhez igazodva tartalmazza a világkiállítási alap általánostól eltérő, speciális szabályait. Elfogadásra javaslom azonban a költségvetési bizottság 8. §-hoz kapcsolódó módosító indítványát. Eszerint az általánostól eltérő szabályozások száma csökkenne. Továbbra is indokolt az eltérés az általánosan irányadó törvényi előírásoktól, például az alap feletti rendelkezési jog esetében, továbbá, hogy a világkiállításról szóló törvénnyel összhangban az alap - gazdasági társaságok részére - pénzeszközöket bocsáthasson rendelkezésre. Az alap feletti rendelkezési jogot külön is érintik Kósa Lajos, Kuncze Gábor és Pál László módosító indítványai. Ezek lényege, hogy ennél az alapnál a miniszteri felelősség érvényesüljön. A világkiállításról megalkotott törvény - mint már említettem - egyértelműen meghatározta a főbiztos asszony, illetve a főbiztos jogkörét, miszerint a világkiállítással kapcsolatos kérdésekben - a párizsi nemzetközi egyezménnyel is összhangban - ő képviseli a Kormányt. A főbiztos jogköre kiterjed a központi költségvetésből a világkiállítás céljára biztosított összeg felhasználására is. Ezért a tisztelt Háznak nem javaslom elfogadásra az említett képviselő urak 4. §-ra irányuló módosító indítványait. A legnagyobb vitát - nem véletlenül - az alapból teljesítendő kiadások köre váltotta ki. (20.00) Több javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy a kiadások mely beruházásokra nyújtsanak törvényben meghatározott körben fedezetet. Itt egy-egy kötőszó is nagy jelentőségű, így például dr. Török Ferenc képviselő úr javasolta egy "és" szó helyett a "vagy" szó alkalmazását. E csere esetén azonban olyan infrastruktrális beruházás kiadásai is megjelenhetnének az alapnál, amelyek nem terhelhetik a világkiállítás költségvetését. Hasonlóan teljesíthetetlen igényt fogalmazott meg a képviselő úr akkor, amikor a főváros idegenforgalmának növelése, Budapest arculatának javítása érdekében szükséges intézkedéseket is az alap működési körébe kívánja vonni. Pál László és Kósa Lajos képviselő urak indítványozták az alap bevételi forrásai közül a hitelfelvétel lehetőségének elhagyását. A Kormány azonban a hitelfelvétel lehetőségét - a javaslatban meghatározott feltételekkel - szükségesnek tartja. Ha ugyanis a világkiállítás megvalósításának egyes szakaszaiban a megfelelő nagyságrendű pénzösszeg nem áll rendelkezésre, akkor a gazdasági élet más szereplőihez hasonlóan az alap is hitelfelvétel útján hidalhassa át az átmeneti forráshiányt. Ezzel összefüggésben természetesen az alapból teljesíthető kiadások köréből sem lehet elhagyni a hitelek visszafizetésére irányuló kötelezettséget - mint ahogy azt Pál László úr javasolta. Kósa Lajos a javaslat 6. §-ának elhagyását indítványozza. A törvényjavaslat 6. §-ához fűzött miniszteri indoklás is jelzi, hogy a világkiállítás megvalósításához rendelkezésre álló idő rövidsége, a lehetséges ajánlattevők köre - különös figyelemmel a most tapasztalható ingatlantúlkínálatra - szükségessé teheti a zárt körű versenytárgyalás vagy ajánlatkérés útján történő vagyonértékesítés lehetőségének megteremtését. Minthogy a törvényjavaslat 6. §-a biztosítékokat is tartalmaz, az indítvány elfogadását nem támogatom. Pál László képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-a (2) bekezdésének módosítását javasolta azzal, hogy a világkiállítás megvalósítását követő felsőoktatási és egyéb célú utóhasznosításhoz fűződő gazdasági érdek érvényesítésére vonatkozó gondolat maradjon ki. A képviselő úr indoklása szerint az Országgyűlés nem veheti magára a világkiállítási törvényben meghatározott kormányzati felelősséget. A módosító javaslat nem vette figyelembe, hogy az alap pénzügytechnikai eszköze a megvalósításnak, továbá azt sem, hogy a világkiállítási törvény mellékletében kijelölt világkiállítási területen egyetemi területek vannak, így a világkiállítás területén - azon belül a 36 hektáron - felépülő végleges építmények, a világkiállítás bezárást követően egyetemi célú épületek lesznek. Az alapról szóló törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdése emiatt szól a felsőoktatási és egyéb célú utóhasznosításhoz fűződő gazdasági érdekekről. Ungár Klára indítványa a világkiállításról szóló törvény módosítására irányul. A módosító indítvány lényege, hogy a világkiállítás megvalósítása érdekében a világkiállítási törvényben biztosított központi költségvetési eszközök felhasználásán túl csak olyan államháztartáson kívüli források vehetők igénybe, amelyekhez az állam külön garanciát nem ad. Ezt az indítványt nem javaslom elfogadásra, mert a világkiállításról szóló törvény félre nem érthető módon jelzi a jogalkotó szándékát, miszerint az állami költségvetésből nyújtandó eszköz összegét meghatározza. Jávor Károly olyan módosító indítványt nyújtott be, mely szerint a világkiállítás programjában részt venni kívánó valamennyi település működőképességének javításához nyújtson forrást az alap. Ezt az indítványt nem javaslom elfogadni, mert az alap tervezett bevétele és kiadása ilyen széles körű beruházási igényekre nem nyújtana fedezetet. Sápi József, Zsebők Lajos és dr. Kószó Péter valamint Juhász Péter és Dragon Pál olyan módosító indítványokat nyújtottak be, amelyek a vidéket különféle módon kívánják bekapcsolni a világkiállítás rendezvényeibe. A gazdasági bizottság ülésein lefolytatott vita alapján az előbb felsorolt képviselők indítványaikat visszavonták, mert egyetértettek a Kormány által is elfogadásra javasolt gazdasági bizottsági csatlakozó módosító indítvánnyal. Ennek értelmében a Világkiállítási Tanács által elfogadott vidéki elő- és kiegészítő rendezvények, és a rendezvények infrastruktúrájának költségeihez az alapból pályázati úton nyerhető el hozzájárulás. Ezzel függ össze a gazdasági bizottság másik csatlakozó módosító indítványa, amely a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításával 1994. évtől kiemelt célként határozza meg a Világkiállítási Tanács által elismert elő-, utó- és kiegészítő rendezvények infrastruktúrájának megvalósítását, így ez már az 1994. évi címzett támogatások között szerepelhet. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a most következő határozathozatal során az előbb előadottak alapján szíveskedjenek elfogadni a világkiállítási alapról szóló törvényt. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)