Gergátz Elemér
DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr Hegyfalu, Répceszentgyörgy, Zsédeny és Vasegerszeg polgármestereinek álláspontjára hivatkozva törvénysértő irányelvek címmel az igazságügyi miniszterrel, a pénzügyminiszter úrral, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével közösen kiadott 7001/1992. számú irányelvekben foglaltakat kérdőjelezte meg. A közös irányelv ajánlásokat fogalmaz meg a kárpótlási törvényben és a szövetkezeti átmeneti törvényben foglalt vagyonnevesítésre, a földkijelölés végrehajtására és a tagok, alkalmazottak részére kijelölt 30 és 20 aranykoronás földalap tulajdonba adására olyan esetben, amikor a szövetkezet, illetőleg az állami gazdaság ellen az említett törvények hatálybalépése előtt vagy azt követően csőd-, illetve felszámolási eljárás indult. Az irányelvnek a képviselő úr által kifogásolt része szerint a szövetkezeti tagok és alkalmazottak részére elkülönített földalap, tehát ez a 30, 20 aranykoronás földalap közvetlenül a hitelezőkielégítést szolgálja, vagyis nem kerülhet a tagok, alkalmazottak tulajdonába abban az esetben, ha a felszámolás kezdő időpontjáig a földet a szövetkezet közgyűlése nem adta a tagok, alkalmazottak tulajdonába. Az irányelvekben foglaltak magyarázata az, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a szövetkezet közgyűlése már nem határozhat a kijelölt földalapnak a tagok, illetve alkalmazottak részére történő tulajdonba adásáról. Ha ugyanis a közgyűlés a felszámolás kezdő időpontjáig vagyonnevesítési határozatot nem hozott, utóbbi ezt már nem hozhat, mert megszűnt a rendelkezési joga a szövetkezet vagyona felett. Az említett időponttól a felszámoló rendelkezik a szövetkezet vagyonával, aki a hitelezők érdekében jár el, feladata a hitelezők követelésének kielégítése. Ezért a kijelölt földalapot ő sem adhatja a tagok, alkalmazottak tulajdonába, mivel ezzel a tagok, alkalmazottak érdekeit a hitelezők elé helyezné. A közgyűlésnek a tulajdonba adásra vonatkozó jogkörét a hitelező nem veheti át. A szövetkezet vagyona - ideértve a termőföldet is - nem a törvény erejénél fogva, hanem a törvényben meghatározott vagyonnevesítési eljárás eredményeként kerül a tagok, alkalmazottak és más magánszemélyek tulajdonába. Ha a felszámolás kezdő időpontjáig a vagyon nevesítésére és a termőföld tulajdonba adására vonatkozó eljárást nem folytatták le, utóbb erre már nincs lehetőség. Képviselő úr megkérdőjelezi az irányelvek kötelező erejét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a vázolt esetben nem az a kérdés, hogy a kiadott irányelvek egy-egy termelőszövetkezet felszámolása kapcsán kötelezők-e vagy sem. A miniszterek által kiadott irányelv egyébként ajánlásokat tartalmaz. Ezeknek az ajánlásoknak a figyelmen kívül hagyása a konkrét esetekben azonban azt jelentené, hogy a kijelölt tagi, alkalmazotti földalapot vagy a közgyűlés, vagy a felszámoló adná a tagok és alkalmazottak tulajdonába. Mindkét tulajdonba adás jogszabályellenes lenne. Vagyis az irányelvekben foglaltakat, függetlenül attól, hogy az irányelv kötelező, vagy sem, csak jogszabálysértés elkövetése árán lehetne figyelmen kívül hagyni. Képviselő úr az irányelvek alkotmányosságát is megkérdőjelezi a földjelzálogtörvény megszületéséig. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnék hangsúlyozni, hogy jelenleg is van jelzálogjogi törvény. A jelzálogos hitelezők a termelőszövetkezeti földek esetében is a követelésük kielégítésére váró hitelezők egyik csoportját képezhetik. Nincs szó különleges előjogokat élvező hitelezői körről. A csődeljárás és a felszámolási eljárás ezeknek a hitelezőknek az érdekeit éppúgy szolgálja, mint a többi hitelezőét. Ezért nem érzem az összefüggést a kiadott irányelv alkotmányossága és a tervezett földjelzáloghitel-intézetről szóló törvény hiánya között. Kérem válaszom elfogadását, és köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)