Varga Zoltán (MDF)
VARGA ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sok hozzászólóval ellentétben, magamat nem sorolnám a médiaszakértők nem túl népes táborába, sokkal inkább olyanfajta kényszerpályának - és majdnem azt mondtam: kényszermunkának - éreztem ezt a hosszú és nehéz törvényalkotási folyamatot, amelyben az a fajta kényszer ültetett bennünket hosszú ideig egy asztalhoz, hogy végre a Magyar Televízió, a Magyar Rádió valóban betölthesse azt a hivatását, amit a demokratikus átalakulás után és okán joggal várhatunk el tőle. E hosszú törvényhozási folyamat kapcsán eszembe jutott Weöres Sándornak egy rövid gondolata, a 60-as években a Tűzkút című kötete előszavában ír arról, hogy oktalanságot követ az el - nem szó szerint idézem -, aki egy szülőszobában nem a gyermeket, hanem a szülő asszony lepedőjét vizsgálja. Úgy gondolom tehát, hogy e törvény születése kapcsán nem lenne jó, ha arról beszélnénk, hogy miért volt ilyen hosszú, miért volt ilyen nehéz, miért voltak a viták, hanem az lenne a jó, ha ez a törvény végre úgy születne meg, ahogy mindannyian várjuk, ahogyan annak idején Csengey Dénes ígérte és közvetítette felénk. Aki emlékszik még Csengey Dénes azon mondatára, amit a Televízió székháza előtt mondott el, hogy "Nem kell hogy elfoglaljuk ezt a Televíziót, mert ez a miénk." - A "miénk" alatt azonban nem kormánypártot, nem pártokat, hanem a magyar társadalmat értette. Én azt hiszem, semmi másra nem kell nekünk e törvény kapcsán figyelni, csak arra, hogy ez a törvény végül is a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót abba a helyzetbe hozza, azok részére szabadítsa fel, akiké, a magyar társadalomé. Egyetlen csatlakozó módosító indítványt terjesztettem be - tisztelt Ház - 8774-es számon. Ez is inkább egy közös gondolkodás végeredménye, egy közös vita - ha úgy tetszik - esszenciája, Molnár Péter képviselőtársam indítványához csatlakozva a kuratórium összetételéről szól. Ez a 29. cikkely, és nem a 28., amelyiket Tóth Sándor képviselőtársam említette, a lényege az, hogy a kuratóriumnak kik ne lehessenek tagjai, hogyan kerüljünk ki későbbi politikai konfliktusokat, hogyan előzzünk meg mindenfajta vádaskodást és egymásra mutogatást a kuratórium összetételénél. Én úgy gondolom, miután ebben a kérdésben konszenzus született a bizottságban, és az alkotmányügyi bizottságban - ahogy azt hiszem, Salamon képviselő úr már módosította - a hírekkel ellentétben támogatta ezt a csatlakozó módosító indítványt. (15.00) Azt hiszem, elfogadása esetén nagy lépést teszünk afelé, hogy a két közalapítvány kuratóriuma valóban független legyen a kormányzó és ellenzéki pártoktól, és valóban a független magyar rádiózást és televíziózást szolgálja. Egy gondolat még a végére: kissé meglepett Haraszti Miklós képviselőtársam bejelentése, miszerint újabb módosító indítványok érkeznek, azért is, mert végső soron a nehéz és kemény viták közepette is úgy véltem, hogy eljutottunk a konszenzusig. Nagyon remélem, ez nem jelenti azt, hogy újabb konszenzuskeresési akciókba kell belemélyednünk, és újabb hosszú, fáradságos időkésztetésnek kell elébe néznünk. Azt hiszem, minél előbb el kell jutni odáig, amit éppen a Magyar Rádióból ma délelőtt Darvas Iván képviselőtársam szájából hallgattam nagy örömmel. Azt, hogy legyen lehetőségünk arra, hogy az ellenségeskedés, a gyűlölködés megszűnjön ebben az országban. Hiszek abban, hogy ez a törvény ezt fogja szolgálni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)