Hatvani Zoltán (SZDSZ)
DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Belügyminiszter Úr! Interpellációm benyújtására három cél késztetett. Először: egy konkrét törvénysértést, törvénysértő lépést szeretnék segítségével megakadályozni. Másodszor: szeretném felhívni a Kormány figyelmét egy nyilvánvalóan létező joghézagra. Harmadszor pedig: szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy előfordul alkotmányellenes jogalkotás. (15.10) A konkrét eset dióhéjban: Izsófalva Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4800 fős nagyközség. Három, földrajzilag is elkülönült településből - úgymint Ormosbánya, Izsófalva és Rudolftelep - áll ez a nagyközség. Ormosbánya és Rudolftelep 1900, illetve 800 lakosú településrészek. Ormosbánya lakossága 1992. augusztus végén népszavazással úgy döntött, hogy önálló települést alapít, tehát település-szétválásra kerül sor. Ez a döntés annak rendje és módja szerint megszületett. A helyi választási bizottság Ormosbányán az önkormányzat választásának időpontját 1993. február 7-ében határozta meg. De mi lesz az izsófalvi önkormányzattal, pontosabban annak a polgármesterével? Ezzel a kérdéssel, ezzel a kérdéskörrel tulajdonképpen két jogszabály foglalkozik. Az egyik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. számú törvény, amely szerint a megválasztott képviselő jogállása változatlan marad, képviselő-testület választására akkor kerül sor, ha nem tud felállítani működőképes ilyen testületet valamelyik település. A polgármesterről ez a jogszabály nem rendelkezik. A másik: a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. számú törvény, amely taxatíve felsorolja a polgármester munkaviszonya megszűnésének hat esetét, de ezek között az esetek között nem tesz említést arról, amikor település-szétválásra kerül sor. Tehát az ide vonatkozó törvények közül ezzel a kérdéssel konkrétan egyik jogszabály sem foglalkozik. Hasonló eset miatt először Tokodon merült fel a szabályozás igénye. Törvényi szabályozás híján az Országos Választási Bizottság 1990. december 13- i elvi állásfoglalásában kimondta, hogy szétválás esetén mind a két településen polgármestert kell választani. Tehát van egy törvény, illetve két törvény, amelyik ezzel a kérdésel nem foglalkozik, nyilvánvaló a joghézag. Van egy országos választási bizottsági elvi állásfoglalás, amelyet egyébként egy belügyminiszteri helyettes államtitkári levél is 1992 novemberében megerősített. Kérdezem ezek után - ezek tisztázására - a tisztelt belügyminiszter urat 1. Ön szerint 10 000 lakos alatti települések szétválása esetén mi a jogállása az eredetileg megválasztott polgármesternek? 2. Kell-e ön szerint kiírni a szétváló települések mindegyikében polgármester-választást? Természetesen végső soron e kérdéseim oda irányulnak és arra keresnek választ, ami az interpellációm fő címében is szerepel: pótolhat-e joghézagot az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalása? Várom a miniszter úr válaszát. (Taps.)