Juhász Pál (SZDSZ)
JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr. Elnézést, hogy fárasztom önöket a részletes vitában is. A részletes vita előző szakaszában mindnyájan hallhattuk az igazságügyi államtitkár úrtól, hogy a törvényjavaslat milyen alapvetően alktományellenes: az Igazságügyi Minisztérium hivatalos álláspontját mondom. Sajnos, a módosító javaslatok ezen nem tudtak enyhíteni, sőt néhány módosító javaslat ezt tovább fokozta. Én ezzel a részével nem is foglalkoznék, hanem csak a tartalmi dolgokkal. A tartalmi dolgokhoz tartozik az is, hogy mi volt a szövetkezeti testületek álláspontja. Nem volt, ezt tudjuk, de hogy a bizottságokra elhívott testületi szakértő rögtönzött válaszai sem annak feleltek meg, hogy általában egyetért a törvénnyel, azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági bizottságban szintén a törvény alkotmányellenességét hangsúlyozta az ott lévő szövetkezeti szövetségi szakértő. És evvel a kérdéssel, amit tehát akár az Igazságügyi Minisztérium, akár a szövetkezeti szövetségek fölvetettek, hogy miért alkotmányellenes a törvényjavaslat, ezzel nem nézett szembe egyetlen parlamenti bizottság sem. A dolog tartalmáról beszélve: azok a módosító javaslatok, amelyek mintegy rájátszanak a törvény alapvető technikai gyengeségeire, tehát arra, hogy bármikor bárki felboríthatja a már eddig kialakult egyezségi viszonyokat, és ezt még tovább akarják fokozni azzal, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonost is belevonják az alkuba, csak még abszurdabbá teszik gyakorlatilag a törvényt. Itt tudniillik az a jelentésváltozása van az átmeneti törvénynek, amit már egy másik beszédben hangsúlyoztam - de itt nem árt újra szembenézni vele -, hogy ez a törvény eredetileg arra készült, hogy a szövetkezeti tagok - ott is elsősorban a dolgozó tagok - át tudják alakítani a maguk termelési viszonyait, szét tudják rántani vállalkozási hálózatra a szövetkezetet. Mihelyt itt aktív és személyes tulajdonosi jogokat kapnak, és egyre nagyobb súllyal azok, akik nincsenek benne a szövetkezetben és nem dolgozói, akkor a törvény nem arra fog szolgálni, hogy átalakuljanak a szövetkezetek, hanem arra, hogy az elé a dilemma elé kerüljön az egész, hogy vagy összetart és a masszív, primitív, nyájösztönnel való összetartozással távol tart magától mindent kívülről, vagy gyorsan szétszedik az egész vagyont, és akkor az fog bekövetkezni, amivel ők mindig vádolni szokták a mezőgazdasági elitet, hogy nincs más esélye, mint hogy kivigye a használható üzletrészeket, s a többivel álljon kicsit fejre. Önök tehát ezt a, mondjuk így, a szociális igazságtalanságok hirtelen robbanását óhajtják ezzel a törvénnyel megcsinálni, ezt neveztem egy másik beszédemben bűnözésnek. Nem volt okom rá, hogy ezen a véleményemen változtassak, és az az érdekes, hogy a Cséfalvay-törvényt ide bekapcsolni akaró módosító indítványok nemhogy gyengítették ennek a bűnöző jellegét, hanem fokozták. Nagyon fontos szembenézni azzal, hogy a bűnözés nem abból következik, kérem szépen, hogy valakinek bűnös szándékai vannak. A bűnözés abból következik, hogy egy igazság mentén megy, és minden más igazságot nem hajlandó ettől észrevenni, csak azt az egyet, amit ő hajt. Ez a tiszta rákosizmus. Köszönöm. (Zaj. - Taps.)