Gergátz Elemér
DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr azt kéri tőlem, intézkedjek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek vagyonnevesítésénél ne vesszen el azoknak a dolgozóknak az ideje, akik esetében az újjáalakult szövetkezet vezetősége nem volt hajlandó beszámítani az előzőleg csődbe ment tsz-nél eltöltött szolgálati időt. Kérdésfeltevését bizonyára sok sérelem indokolja, és most mondhatnám azt, jó lenne, ha a valódi sérelmeket egy miniszteri intézkedés egyszerűen orvosolhatná, de nem mondom, mert ez gondolatban azonos lenne a hatályos törvények és a bíróság intézményének elutasításával. A képviselő úr kérdésével kapcsolatban tisztázni szükséges azt, hogy az említett termelőszövetkezetek vezetőségéből valóban csak a hajlandóság hiányzott akkor, amikor nem vették figyelembe a másik, már csődbe jutott tsz- nél eltöltött tagi éveket, vagy nem is vehették figyelembe, ha be akarták tartani a vagyonnevesítésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A csődbe jutott szövetkezetnél eltöltött tagi éveket csak akkor vehette figyelembe a vezetőség, ha a vagyonnevesítést végrehajtó szövetkezet a csődbe jutott tsz jogutódja. (14.20) Ha a két szövetkezet között ilyen kapcsolat nincs, a vagyonnevesítésnél csak az új szövetkezetnél eltöltött tagéveket volt kötelező figyelembe venni, hiszen az átmeneti törvény szerint az üzletrészt a meglévő vagyon létrehozásában való közreműködés arányában kellett megállapítani. Nem hiszem, hogy egy adott vagyonközösség szívesen elfogadna ettől eltérő szabályozást. Pontosítandó az is a képviselő úr kérdésében, hogy mit ért "téeszdolgozó" kifejezés alatt - nevezetesen téesztagról vagy alkalmazottról van szó. Az úgynevezett átmeneti törvény eltérően rendelkezik a két dolgozócsoportnál a vagyonnevesítés vonatkozásában. Most az ilyen speciális esetekben annak eldöntésére, hogy valódi vagy vélt sérelemmel, jogsérelemmel állunk-e szemben, egyedül a bíróságnak van hatásköre - amelyet az is csak a törvény biztosította rendben gyakorolhat. Attól félek, hogy a képviselő úr által említett esetben a bíróság igénybevételének a lehetősége sem áll már fenn, mivel a vagyonnevesítésről szóló közgyűlési határozatot a meghozataltól számított harminc nap alatt lehetett keresettel megtámadni. Ez a keresetindítási határidő jogvesztő volt, és a vagyonnevesítést a mezőgazdasági szövetkezeteknél 1992. április 30-áig be kellett fejezni. Ha a sérelmet szenvedett tagok nem kérték a törvény szerinti határidőben a jogsértő közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát, nem éltek e törvényben biztosított jogukkal, akkor bármennyire is szomorúan mondom, további törvényes lehetőség jelenleg nincs a sérelem orvoslására. Egyébként az Országgyűlés kompetenciájába tartozik adott esetben egy felülvizsgálat, és bizonyos töredékévek elismertetése a későbbiek folyamán. Amennyiben önök ilyen törvényt hoznak, természetesen mi azt nagyon szívesen alkalmazzuk. Köszönöm a türelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps.)