Pintér József (EKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszteri expozéból is hallhattuk a törvényjavaslat jelentőségét, de mert az 1991-ben elfogadott pénzintézeti törvény előírja, hogy a betéti ügylet végzésére felhatalmazott pénzintézetek betétvédelmi alapot kötelesek létrehozni, s hogy a kötelező betétvédelmi alappal kapcsolatos kérdésekről külön törvényben kell rendelkezni, ez a törvény van az igen tisztelt Parlament előtt. Az előttünk álló törvényjavaslat mint a betétvédelmi rendszer egyik láncszeme lehetővé teszi, hogy az Európai Közösség irányelveinek is megfelelő, intézményesített betétbiztosítási rendszer jöjjön létre, amely megfelelő biztosítást nyújt a betétesek részére, ami nagyon fontos a pénzintézetek fizetésképtelensége esetén. A törvényjavaslat ezenfelül a következő célok elérését kívánja szolgálni, és ezek főleg hatásaikban érdekesek. Először: a megtakarítások növelése, a készpénzkímélő fizetési módok elterjesztése. Másodszor: a betéteseknek a pénzintézetekbe vetett bizalmának növelése. Harmadszor: a biztosított betétesek pénzintézeteknél elhelyezett betéteinek védelme. Negyedszer: az egyes pénzintézetek esetleges fizetésképtelensége által okozott kedvezőtlen hatásoknak a csökkentése. (14.50) Ötödször: a pénzforgalmi számlákon lévő összegek védelmén keresztül a pénzforgalom zavartalanságának elősegítése. Hatodszor: a pénzintézeti rendszerben a gazdasági erőfölényből eredő egyenlőtlen versenyhelyzet részbeni kiegyenlítése. A javaslat szerint az országos betétbiztosítási alap létrehozatala és működése hozzájárul a pénzintézeteknél elhelyezett betétek - ideértve a pénzintézeteknél vezetett pénzforgalmi számlákat is - biztosítási védelmén keresztül a betéteseknek és a számlatulajdonosoknak a pénzintézetekbe vetett bizalmának növeléséhez, a pénzforgalom zavartalanságának elősegítéséhez és az egyes pénzintézetek esetleges fizetésképtelensége által okozott kedvezőtlen hatások csökkentéséhez. A javaslat szerint az új betétbiztosítási rendszer a korábbi, az állami tulajdonú egyszintű bankrendszer körülményeihez igazodó állami garancián, helytálláson keresztül érvényesülő betétbiztosítás helyébe lépve, a korábbi rendszerhez képest a betétesek lényegesen szélesebb körére terjeszti ki a védelmet. Ugyanakkor a betétbiztosítást piaci alapokra helyezve a biztosítás díját nem teríti szét a továbbiakban a költségvetésen keresztül az adófizetés teljes körére, hanem a betétbiztosítás díját a pénzintézetekkel és rajtuk keresztül természetesen a pénzintézetek ügyfeleivel fizetteti meg. Az állam korábbi, a lakossági betétekkel kapcsolatban vállalt helytállási kötelezettsége nem szűnik meg, hanem fennmarad mindaddig, amíg a törvény hatálybalépése előtt kötött betétszerződések alapján elhelyezett betéteket a betétesek meg nem szüntetik, illetve amíg az azokban elhelyezett betétösszegeket fel nem veszik. Az 1993. január 1-jét követő betételhelyezéseket már az országos betétbiztosítási alap biztosítja majd e törvény rendelkezései alapján. Annak ellenére, hogy az új betétbiztosítási rendszer elsődlegesen a pénzintézetek díjbefizetéseire épül, az állam indirekt módon továbbra is mögé áll a kötelező betétbiztosítási rendszernek. Ez kétféle módon történik. Egyfelől a pénzintézetek a díjbefizetéseiket az adóalapot csökkentve, a költségeik terhére teljesíthetik. Másfelől az alapnak lehetősége nyílik - szükség esetén - a Magyar Nemzeti Banktól történő hitelfelvételre. A kötelező betétbiztosítási rendszer természetesen csak akkor működőképes, ha a betétvédelmi rendszer azt megelőző elemei megfelelően működnek, és valóban csak rendkívüli eredményként kerülhet sor egy-egy pénzintézet felszámolásához vezető fizetésképtelenségre. Az alap által nyújtott biztosítás a betétesek szélesebb körére terjed ki, mint az eddigi, korábbi állami garancia tette. Ugyanis kiterjed a vállalkozások pénzforgalmi folyószámláira, illetve betéteire is. Az alap által nyújtott biztosítás csak az olyan szervezetek, intézmények, illetve személyek betéteit zárja ki a biztosítás köréből, amelyek az esetleges veszteségüket újabb források bevonásával képesek kezelni. Nagyon helyesen, hasonló módon rendelkezik a javaslat az átlagos kondíciójúnál jobb feltételekkel kötött betétek esetében, tekintve, hogy a betétes magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, illetve a bank is nagyobb kockázatot vállal. Meg kell jegyeznem, szerintem a javaslatnak konkrétabban be kellene határolnia az ilyen típusú betétek körét - mint ahogyan az indoklási részben olvashatjuk -, az alap által biztosított betétösszeg felső határának egymillió forint nagyságrendben történő megállapítására, az egyes országokban működő betétbiztosítási rendszerek kapcsolataira, az Európai Közösség ajánlásaira, illetve hazai átlagos betétnagyságokra. A rendelkezésre álló adatok alapján az egymillió forintos összeghatár a magánszemélyek, a kisbetétesek 90%-a számára teljes biztosítási védelmet nyújt. Ha arra gondolunk, hogy a költségvetési hiány finanszírozásában mekkora hányadot jelentenek a háztartások megtakarításai, akkor üdvözölnünk kell a törvényjavaslatban megfogalmazott szándékot, mely nemcsak megtartani, hanem fokozni is kívánja a háztartások megtakarítási kedvét. Nehezményezem viszont a pénzintézetek csatlakozásáról szóló részek - véleményem szerint - pontatlan megfogalmazását. Ezek szerint ugyanis az alaphoz csatlakozni kívánó pénzintézetek, amelyek már rendelkeznek betétgyűjtési jogosultsággal, a csatlakozási kérelem elfogadását követő 30 napon belül, a jegyzett tőkéjüknek fél %-ával megegyező összeget kötelesek az alapba befizetni - mondja ki a 22. �. Az átmeneti rendelkezések között viszont azt olvashatjuk, hogy a törvény hatálybalépésével a betétgyűjtésre már jogosultságot kapott pénzintézet automatikusan, csatlakozási kérelem nélkül tagintézetnek minősül, tehát nem kell befizetnie a jegyzett tőkéjének fél %-át. Továbbá van még egy bizonytalansági tényező, hogy tudniillik az alap csak megemlített létrehozási és szervezési költségére nem kapunk pontos adatokat, noha véleményem szerint az Országgyűlést, képviselőtársaimat megilletné ezen információ ismeretének joga. Mindez nem befolyásolja lényegesen a törvényjavaslat hatékonyságát és célszerűségét. A Független Kisgazdapárt frakciója jó néven veszi ezt az európai szintű törvényjavaslatot, és éppen ezért a képviselőtársaknak megfontolásra és elfogadásra javasolom. Köszönöm szíves türelmüket, és kérjük az elfogadását! (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)