Kiss Gyula
DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a szakszervezetek között felosztandó vagyon használatának ideiglenes megosztására a szakszervezetek között választást kell rendezni. A választási törvény megalkotására, illetve a vagyonmegosztás szabályainak kialakítására széles körű előkészítő munka kezdődött a szakszervezeti szövetségek bevonásával, amelynek eredményeként a Kormány 1992. szeptember elején a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjesztette. (15.40) Eközben az országos szakszervezeti szövetségek, amelyek a törvényjavaslatot több ponton vitatták, megbeszéléseket folytattak a volt SZOT-vagyon választások nélküli, tárgyalások alapján történő megosztására. Ennek eredményeképpen 1992. szeptember 10-én hat országos szakszervezeti szövetség előzetes megállapodást juttatott el a miniszterelnök úrhoz - új helyzetet teremtve ezzel a vagyonmegosztás lehetőségeiben. Az újra kezdődő tárgyalások alapján az Érdekegyeztető Tanács november 20- 21-ei ülésén többek között megállapodás született a szakszervezetek közötti választásról, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló 6486-os számú törvényjavaslat visszavonásáról - amit a Kormány meg is tett -, valamint arról, hogy december 10-éig megegyezünk egy új törvényjavaslat tartalmában. Ennek megfelelően a Kormány, illetve a hat szakszervezeti szövetség, valamint az Érdekegyeztető Tanácsban helyet nem foglaló, úgynevezett szövetségen kívüli szakszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy a volt SZOT-vagyon végleges megosztása nem választási eljárást követően, hanem az említett hét szakszervezeti tömörülés által december 15-én megkötött megállapodás alapján történjék. A megállapodás végrehajtásáról pedig a VIKSZ igazgatótanácsa gondoskodik. Ettől eltérően, a volt SZOT-hoz tartozó ágazati szakmai szakszervezetek vagyonának megosztása az adott ágazatban, szakmában működő szakszervezetek közötti üzemi, közalkalmazotti tanácsi választások ágazatonként, szakmánként összesített eredménye alapján történik, két lépcsőben. Az 1993-ban megtartott választásokon elért eredmények alapján előbb az ágazati vagyon használatát kell megosztani, majd az 1995-ben sorra kerülő választásokon elért eredmény alapján történik az ágazati vagyon tulajdonjogának a használati joggal együttes, végleges megosztása. A megállapodás kitér az Állami Számvevőszéknek a szakszervezeti vagyonelszámolások hitelesítésével összefüggő feladataira is. Eszerint az Állami Számvevőszék MSZOSZ elszámolásának hitelesítéséről 1993. február 15- éig, a többi szakszervezet esetében 1993. április 15-éig nyilatkozik, majd 1993. május 30-áig beszámol az Országgyűlésnek az elszámolások hitelességének eredményéről. Átalakul a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet, a VIKSZ döntési mechanizmusa is: az egyhangúság megkövetelése helyett döntéseit a jelen lévő tagok kétharmados többségének támogató szavazatával hozza. Erre azért van lehetőség, mert feladata módosul: a vagyon kezeléséről a megállapodások döntéseinek végrehajtására szűkül. A Kormány a törvényjavaslatot a megállapodásnak megfelelő tartalommal készítette el, és terjesztette sürgős tárgyalásra az Országgyűlés elé - amit az Országgyűlés elfogadott. A törvényjavaslat rendelkezik az üzemi közalkalmazotti tanácsi választások megvalósításának egyes részleteiről is. Ennek lényeges eleme, hogy a választások előtt nyolc héttel a VIKSZ tagjainak képviselőiből választási bizottság alakul, amely ajánlásokat dolgoz ki a választások lebonyolításának előkészítésére. Ennek kapcsán is fel kívánom hívni a tisztelt Ház figyelmét a társadalombiztosítási önkormányzatok képviselőinek megválasztását tárgyaló törvényjavaslat, valamint e törvényjavaslat összefüggéseire, nevezetesen arra, hogy a választások eredményes és egyidejű megvalósításához szükséges, hogy az Országgyűlés döntése mindkét törvényt érintően minél előbb megszülessék. Végül szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a szövetségen kívüli szakszervezetek képviselői már a törvényjavaslat benyújtását követően, testületi ülésükön úgy foglaltak állást, hogy a képviselőjük által aláírt megállapodást nem tekintik érvényesnek. Ebben a vonatkozásban és ebben a körben tehát, ha úgy tetszik, csorbult ama alapmegállapodás, amelyen nyugszik ez az előterjesztés. Hangsúlyozni szeretném azt is: a Kormány érdekelt abban, hogy a szakszervezetek között régóta húzódó vita befejeződjék, a szakszervezeti vagyon megosztásával végre megvalósuljon a szakszervezetek esélyegyenlőségen alapuló működése. Minderre tekintettel kérem tehát az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és azt követően fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)