Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről a tisztelt Ház a múlt év végén megalkotta az 1992. évi LXXXIV. számú törvényt. A törvény - mint emlékeznek - név szerinti szavazással született, nehéz döntés alapján, a nyugdíjak és egyéb ellátások ez évi emelésére 30,3 milliárd forintot tartalmaz. Ez a pénzügyi keret a múlt évi átlagos nyugdíjszínvonalhoz képest ebben az évben a nyugdíjak átlagosan 14%-os emelésére nyújt fedezetet. Ez a parlamenti döntés végeredményben - ha csak nagyon csekély többséggel is, szinte példa nélküli tartózkodási aránnyal - törvénybe foglalta az Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek között - ugyancsak nem könnyen - létrejött megállapodást. Az eddigi parlamenti vitában a társadalombiztosítási alapok ez évi költségvetési törvényhozása keretében, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításának vitájában a nyugdíjemelés 1993-ra szóló kereteit a tisztelt Ház mérlegelte, s végül eldöntötte. Most, a jelen országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása során a nyugdíjemelések konkrét módjáról kell határoznunk. A Kormány által beterjesztett javaslat a kétütemű - márciusi és szeptemberi - emelésre két változatot tartalmaz. A két változatot az indokolja, hogy az eddigi egyeztetések során mindkét változat kellő súlyú szakmai alátámasztásban részesült, és két lényeges kérdésben úgy látszott, hogy a nézetkülönbségeket célszerű a konszenzuskeresés jegyében itt, az Országgyűlésben megoldanunk. Az egyik, hogy a saját jogú és az özvegyi nyugdíjból egyesített ellátások együttfolyósítási összeghatára milyen mértékben emelkedjék; a másik, hogy az ez évi nyugdíjemelésben részesedjenek-e - és ha igen, hogyan, pontosan kik - azok, akik ebben az évben mentek csak nyugdíjba, vagy fognak nyugdíjba menni. (16.20) Az A-változat az egyesített nyugdíjaknál olyan mértékű emelést tartalmaz, amely biztosítja azt, hogy minden egyesített ellátásban részesülő személy - beleértve a korrekciós emelésben részesülőket is - az általános mértékű emelést megkapja. A B-változat az egyesített ellátásban részesülők számára az általános mértéknél kisebb emelést ad. Az emelés azonos a saját jogú teljes nyugdíjak emelésének legkisebb összegével. Ha azonban a saját jogú nyugdíj emelésével az ellátás kedvezőbb lenne, nyilván arra lehetőség adódik. Az 1993. évben nyugdíjba vonulóknál az A-változat a szeptemberben esedékes emelést biztosítja azoknak, akik az I. félévben mentek nyugdíjba, míg a B- változat ezt nem teszi meg. A B-változatot indokolja - vagy legalábbis elfogadhatóvá teszi - egyes vélemények szerint az, hogy az ez évi új nyugdíj-megállapítási szabályok - az átlagszámítási időszakkal kapcsolatos valorizálással, a nyugdíjalap degresszív számítási szabályainak az enyhítésével - a nyugdíjba vonulók többségénél közelítőleg biztosítják azt a többletet, amit az elmúlt év decemberében megállapított nyugdíjaknál az emelések jelentenek. Az A-változat tehát az I. félévben nyugdíjazottaknál részleges kompenzálást biztosít, 2-8 hónapra korlátozza az emelés nélküli időtartamot, szemben a B- változattal, ahol ez 2-14 hónapig terjed a nyugdíjba vonulás időpontja függvényében. Az előbbi eltérések miatt az A-változatban a márciusi emelés általános mértéke 9, a szeptemberié 5; a B-változatban pedig ez a szám 10 és 4%. A nyugellátások emelésének legkisebb összegei, saját jogú teljes nyugellátásoknál az emelés legmagasabb együttes összegei mindkét változatban azonosak. A legkisebb emelés együttes összege saját jogú ellátásoknál 950 forint, az emelés maximuma 3200 forint. A B-változat a saját jogú résznyugdíjhoz és a hozzátartozói ellátásokhoz az A-változatnál 100 forinttal kevesebb emelést nyújt. Az új megállapításokra vonatkozó nyugdíjminimumok, valamint a fix összegű ellátások növelése mindkét változatban azonos. A társadalombiztosítási alapok ez évi költségvetése a gyes jövedelempótlékának emelésére 600 millió forint intézkedési keretet tartalmaz, ebből márciusban 500 forintos, szeptemberben pedig 350 forintos emelést javasol mindkét változat. Mindkét változatot az országgyűlési határozati javaslathoz mellékelt függelékek részletesen ismertetik. A függelékek táblázatai azt is bemutatják, hogy az 1993. évi nyugdíjemelési javaslat mindkét beterjesztett változata az egyének 1992., tehát múlt évi átlagos havi nyugdíjszínvonalát évi átlagban 14%-kal növeli, s az 1993. évi szeptemberi nyugdíjak is 14%-kal magasabbak lesznek a múlt év szeptemberi nyugdíjaknál. Kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatokat vitassa meg. A két változatban való beterjesztés magában hordozza a Kormánynak azt a szándékát, hogy a problémát konszenzuskereséssel, együttes bizottsági vélemény keretében oldja meg. A múlt években is tapasztalt konstruktív vitára számítunk, és arra kérjük a tisztelt Házat, hogy a számítási hibahatárokra is tekintettel alakítsa ki a közel hárommillió nyugdíjas, járadékos, nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő honfitársunkat érintő döntését. Ennek reményében köszönöm a tisztelt Ház figyelmét. (Taps.)