Vona Ferenc (MDF)
DR. VONA FERENC (MDF): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kétségbeesés pillanatában, mikor lábad alól elveszted a talajt, és a szemhatár végképp elborul, arra gondolsz, hogy majd koldulnod kell, és megjelenik előtted a koldusbot árnyéka. Ez a kép határozatlan. Azért olyan kísérteties és szörnyű. Hidd el, a valóság nem egészen ilyen. Az másképp szörnyű. Részleteiben, aprólékos kicsinyességében az. - Ezek, kedves képviselőtársaim, Kosztolányi Dezső szavai 1927-ből. De részletekkel, aprólékos kicsinyességekkel mindannyian szolgálhatunk. A minap idegesen nyújtogattam a nyakam a közértben, hogy ki tartja föl a sort. Minek beszélgetnek annyit épp a pénztárossal? Siettem volna országos ügyeim intézésére. De a néni csak vacakolt. 160 forintból sehogy sem jött ki, amit venni akart, hol ezt a zacskót, hol azt a dobozt tette ki a kosárból. Négyszer is összeszámoltatta, mi fér a hétvégi keretébe. Nehéz erről beszélni, képviselőtársaim. Maguk a tények súrolják a demagógia határát. Tisztelt Képviselőtársaim! Hetekkel ezelőtt a társadalombiztosítás költségvetésének jóváhagyásakor arról szavaztunk, hogy 16 vagy 14%-os legyen idén a nyugdíjemelés. Mi is, akik 16%-ra szavaztunk, elfogadtuk végül, hogy a 14%-os emelés a reális. (17.00) Most arról kell döntenünk, hogy ezt a 14%-ot milyen bontásban kapják meg a nyugdíjasok. Mondjuk ki. Kátay képviselőtársam is utalt erre, hogy ez a 14% a valóságban 14%-e? De persze vannak olyan matematikai és statisztikai hadműveletek is, amelyekkel be lehet bizonyítani, hogy a 14 tényleg 14%. Mindent el lehet fogadtatni a nyugdíjasokkal, és ezt is lehetne persze, együttérző racionalitással tálalni. Nem ártana továbbá végiggondolni és leírni, közzétenni azt is, hogyan alakult volna az egyes társadalmi rétegek és csoportok helyzete, milyen mértékű elszegényedés és munkanélküliség jött volna létre akkor, ha a liberális pártok választási programjaiban vázolt sokkterápián alapuló gazdaságpolitika valósul meg? Ugyanígy vitatható az is, hogy van-e szakmai, politikai, tudományos vagy erkölcsi alapja a korábbi kormányzat reformkommunistáit tömörítő MSZP-nek bírálni a jelenlegi szociálpolitikát akkor, amikor kormányzása alatt, bár világosan látta, hogy az egészségügyi, társadalombiztosítási, szociálpolitikai rendszer alapvető újragondolásra, elvi és szervezeti átalakításra szorul, nem mert egyetlenegy keményebb lépést sem megtenni az emlékezetes gyógyszeráremelésen kívül, még annyira sem, hogy az akkor még jelentkező társadalombiztosítási többlet költségvetési elvonását nem tudta megakadályozni. Ezek fényében sem vitatható viszont, hogy mától az érvényes új kenyérárakról nem lehet ilyen hosszas vitáról beszélni, alkuról, magyarázkodásról. Csak bejelentés történt: mától 44 forint egy kiló kenyér. De ennél több is lehet, akár 10-15 forinttal is, ha pár deka rozslisztet vagy krumplit kevernek bele. A nyugdíjfizetés, kedves képviselőtársaim, nem adomány, hanem egy társadalmi szerződés teljesítése. A nyugdíjasok évtizedeken át fizettek a nyugdíjukért. Mi ezt a szerződést folyamatosan szinte megszegni kényszerülünk. A gazdálkodó, az elosztó nemzedék ezt az erő pozíciójából meg is teheti. Sőt, szándékolt cinizmussal még azt is mondhatnám, viselkedésünknek sokszor az a látszata, mintha csak 4 évenként egyszer, a választások idején tekintenénk őket egyenrangú állampolgároknak. Tisztelt Ház! A nyugdíjasok jelentős része azt érzi, hogy lejjebb már nemigen kerülhet. Igényeit régen feladta. Új télikabátot már évek óta nem vehet, és nem is akar. Ez valami fönséget ad neki, valami nagy-nagy békét. De méltóságteljes önfeladó beletörődésébe mi nem nyugodhatunk meg. Egyetlen, emberileg is elfogadható döntésünk lehet csak: januártól visszamenőleges hatállyal egyben megadni a 14%-os nyugdíjemelést. És lehet, hogy ezt a döntést is fölül kell még vizsgálnunk szeptemberben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)