Siklós Csaba (MDF)
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon röviden is válaszolhatnék, azzal, hogy tisztelt képviselőtársam bevezető, felvezető szövegében kérdésére a választ meg is adta. Tehát nekem sok munkám már nem lenne, de engedtessék meg, hogy azért mégis - az időhatáron belül maradva - egy-két részletre kitérjek. Széchenyi óta Magyarországon is tényként fogadjuk el, hogy politikusok szerint - és ezt teszik politikusok és szakemberek egyaránt - a gazdasági fejlődésnek az alapja, meghatározója a közlekedés, mai értelemben, értelmezésben az infrastruktúra kiépítettsége. (16.00) A probléma azonban már Széchenyi óta is kettős. Egyrészt hogyan, miből történjen a finanszírozás, másrészt, hogyan végezhető el a leggyorsabban, a köz érdekeinek figyelembevételével a kisajátítás és az engedélyezés? De konkrétan az M7-esről is: az ország négy autópályájának kiépítése, jobban mondva hiányzó szakaszainak befejezése kezdettől célja a közlekedési tárcának. A beruházás költségigénye azonban mintegy 230 milliárd forint, amelyből közel 16 milliárd forint csak a kisajátítások költsége. Csak emlékeztetem a tisztelt Házat: a közúthálózat fejlesztésére 1990-ben mindössze 5 milliárd forint állt rendelkezésre. Ezt növeltük a tisztelt Ház segítségével 1993-ra 20 milliárd forintra, amely már biztosítja a szükséges fejlesztési alapokat. Ez tette lehetővé, hogy a közelmúltban több nagy jelentőségű útépítés mellett több koncessziós pályázat is kiírásra kerülhetett, és így megtörténhet 1993 márciusában az M1, M15-ös pályára a szerződéskötés az építés megkezdésére, júniusban a szekszárdi híd és a kapcsolódó úthálózat megépítésére, valamint júliusban az M5-ös, majd ez év vége előtt még várhatóan az M3-as is. A pénzügyi fedezet mellett azonban nagyon fontos kérdés az engedélyezési eljárás, és itt van az a pont, amely miatt az M7-es autópálya koncessziós pályázati kiírása mindeddig nem történhetett meg. A tervek egyeztetése, a nyomvonal kijelölése az érintett önkormányzatokkal igen lassan halad. Különösen Balatonföldvár és Kőröshegy térségében fogalmazták meg: "Véleményünk szerint túlzott és szükségtelen igények, melyek kielégítése a fizető autópálya igénybevételét mérsékelheti, és így megtérülését is ronthatja." Az érintett önkormányzatokkal azonban az általunk ismételten kezdeményezett egyeztető tárgyalásokon - véleményem szerint - kompromisszumos megoldás, vagyis egyetértés alakulhat ki a közeli jövőben. Így 1993-ban az építési engedélyeket megszerezhetjük, és ezt feltételezve a koncessziós előminősítő eljárásra szóló versenyfelhívást még ez év második felében kiírhatjuk. Így 1994 vége előtt kezdődhet meg az effektív, a tényleges építés, és 1996-ig műszakilag megvan a lehetősége, hogy a Balaton-térségi szakasz átadásra kerüljön, és ezzel ne csak a világkiállítási célokat, hanem a Balaton-térség közlekedését is segítse. Kérem képviselő urat és a tisztelt Házat a válaszom elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps.)