Hack Péter (SZDSZ)

1993. február 1.

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Immár a saját nevemben, képviselői minőségemben kívánok hozzászólni. A vitában annak idején, amire talán nem sokan emlékeznek, felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez egy olyan intézmény - az országgyűlési biztos intézménye -, amely a mindenkori kormányzat, a mindenkori végrehajtó hatalom, a hatósággal szemben a nép számára, az állampolgárok számára biztosít egy garanciát. Azt a garanciát, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az emberi jogok, az állampolgári jogok megsértése esetén felemeli a szavát és a nyilvánosság eszközével felhívja a figyelmet egyes visszásságokra. Ebben a törvényjavaslatban felhívtuk a figyelmet a szabaddemokraták nevében, hogy a javaslat elfogadásához két feltételt szeretnénk támasztani. Két vitapont volt, ahol az előterjesztéshez képest jelentősen eltérő álláspontot fejtettünk ki. Az egyik ilyen vitapont az időbeli hatály kérdése. Nevezetesen, hogy mikortól kezdődve lehet az ombudsmanhoz, az országgyűlési biztoshoz fordulni. A Kormány előterjesztése úgy szólt, hogy az ombudsmanhoz, az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat minden olyan ügyben, amely ezen törvény hatálybalépése után kezdődött. Tehát ha most elfogadja a következő hetekben a Ház a törvényt, az eredeti tervek szerint jövő héten fogunk erről szavazni, ha a jövő héten megszavazza a Ház a vitát+ (Néhány kisgazdapárti képviselő hangosan beszélget.) Elnézést kérek a kisgazda belviszály+ (Bejczy Sándor: Én kérek elnézést.) Köszönöm szépen. (Derültség.) Tehát ha a jövő héten megszavazza a Ház ezt a törvényt, akkor +93 februárja után kezdődő ügyekben ha valakinek az emberi jogait megsértik, akkor majdan az országgyűlési biztoshoz fordulhat, és ez az országgyűlési biztos kivizsgálhatja az ő ügyét. Mi azt javasoltuk, hogy ne a jövőre terjedjen ki csak az országgyűlési biztos hatásköre+ (Közbeszólás: Visszamenőleges hatály ?)+, hanem bizonyos értelemben a múltra is. Tisztában vagyunk azzal+ Itt nincs visszamenő hatály, tisztelt képviselőtársam, mert ha az emberi jog sértése megtörtént, akkor itt hatósági döntés nem születik, ez nem bírósági ítélet, hanem csak a nyilvánossággal közlik, hogy adott ügyben az országgyűlési biztos éves jelentésében fog szerepelni, hogy például Varga János ügyében valamikor megsértették az emberi jogokat a hatóságok, nem megfelelően jártak el. Ennek ezenkívül, hogy nyilvánosságra kerül, csak a jövőre nézve van nevelő hatása. Az ügy érdemét a múltra kiható hatállyal nem lehet megváltoztatni. Kivéve azt az esetet, amikor a felülvizsgálati kérelemnek még lehetősége van, vagy kivéve azt az esetet, ha még ezt nem zárja ki jogszabály. Tisztában vagyunk azzal, hogy a visszaható felülvizsgálati lehetőség azzal a kockázattal jár, hogy az országgyűlési biztos hivatalát ügyek tömegével támadják meg, az +50-es, +60-as években történt jogsértések is az országgyűlési biztos hivatalához kerültek. Ezért mi is szeretnénk ezt elkerülni. A javaslatunk úgy szól, hogy 1989. október 23-a, vagyis a Köztársaság Alkotmányának kihirdetése óta elkövetett jogsértésekre vonatkozzon az országgyűlési biztos hatásköre. Ez a javaslatunk nem ellentétes a Kormány eredeti elképzelésével, hiszen ha 1990-ben az előterjesztést követően rövidesen - vagy hogy úgy mondjam, a Parlament munkájával harmóniában -, a Parlament szokásos útján elfogadtuk volna ezt a törvényt, akkor de facto a tényleges helyzet megegyezett volna a mi javaslatunkkal, hiszen már +90-től kezdődően lehetne vizsgálni a kormányzati szervek, a hatóságok tevékenységét, nem sértenek-e emberi jogot. Örömmel jelenthetem, hogy az álláspontunkat az alkotmányügyi bizottság - kormánypárti többségben jelen lévő képviselők voltak, tehát a kormánypárt volt többségben az ülésen -, az alkotmányügyi bizottság is támogatta. Tisztelettel felkérem a Kormányt, hogy vizsgálja felül az álláspontját, fogadja el az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontját, amit egyébként emlékezetem szerint az emberi jogi bizottság is támogatott, és a szavazási álláspontjánál a Kormány támogassa ezt a többségi álláspontot. Kétharmados törvényről van szó. Kérjük azt, hogy ezt a konstruktivitását bizonyítsa a Kormány ennél a szavazásnál. Ha a Kormány ezt megteszi, hogy két parlamenti bizottság által is támogatott módosító javaslatunkat elfogadja, részünkről szívesen, örömmel támogatjuk a törvényt. A másik javaslat, aminél szintén az emberi jogi bizottság is és az alkotmányügyi bizottság is a módosítást támogatta, ez a rendőrség, rendészeti szervek, nemzetbiztonsági hivatal területére való belépési jogosítványa az országgyűlési biztosnak. A nemzetközi tapasztalat is azt bizonyítja, hogy ezek a szervek azok, ahol az emberi jogsértések a leggyakrabban előfordulnak. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy nézzék meg akár az európai emberi jogi intézmények, akár a nemzetközi európai intézmények éves jelentéseit; ezeknek a jelentéseknek a jelentős hányada, akár jelenleg Bosznia területén, akár Törökország területén, akár más országok területén is többnyire azzal foglalkozik a nemzetközi jelentéseknél, hogy rendőrségi szervek, nemzetbiztonsági szervek, biztonsági szervek sértettek emberi jogokat. A nemzetközi normák értelmében például az európai egyezmények, amiket Magyarország is kihirdetett - a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény -, nemzetközi intézményeket hatalmaznak fel arra, hogy rövid, 24 órás figyelmeztetési idővel bármely állam, tehát a szerződést aláíró bármely állam ilyen jellegű intézményeiben - börtönökben, rendőrségeknél - ellenőrző vizsgálatokat tartsanak. Nem lenne célszerű az, hogyha a Magyar Köztársaság Országgyűlésének kétharmadával létrehozott intézmény kevesebb jogot élvezne, mint a nemzetközi intézmények. Tehát tiszteletben tartva azt, hogy a beléptetés technikai szabályaiban az illetékes szerveknek és az országgyűlési biztosnak meg kell egyeznie - és itt a kölcsönös tisztelet alapján kell együttműködnie -, de jogi eszközökkel nem szabadna korlátokat állítani az országgyűlési biztos tevékenysége számára. Az országgyűlési biztosi intézmény jogkörét kétharmados törvénnyel állapítja meg a törvény. Magáról a személyről kétharmados többséggel, sőt a kétharmadosokon belül is minősített kétharmados többséggel dönt a Ház, hiszen felhívom a figyelmet, hogy itt nem a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada választja majd meg az országgyűlési biztost, hanem az összes országgyűlési képviselő kétharmada, ami olyan nagy többség, amellyel alkotmányt lehet módosítani. Tehát itt egy nagyon nagy arányú konszenzus kell majd a személyben is. Ez a személy az Országgyűlés felhatalmazása alapján jár el. Nem célszerű az, hogyha az Országgyűlés alá rendelt szerv, valamely kormányszerv, korlátokat állíthat fel. A mindenkori kormánynak sem érdeke az, hogy napi szintű viták legyenek, hogy az országgyűlési biztos egy kormányzati szervnél ellenőrzést akar tartani, és ez a szerv nem engedi be, mert formai akadályokat gördít az ellenőrzés elé, azt mondja, hogy a beléptetés technikája nincs megoldva, vagy nincs biztosítva a technikai feltétel. A bizottságok - mind az emberi jogi bizottság, mind az alkotmányügyi bizottság - méltányolták ezeket az érveket, az eredeti előterjesztéssel szemben a módosító indítványokat támogatták. A Kormány képviselője a bizottsági ülésen is az eredeti álláspontját tartotta fenn. (12.20) Ebben az ügyben is tisztelettel kérem a Kormányt, hogy annak érdekében, hogy az országgyűlési biztos, ahogyan a jelen lévő igazságügyi államtitkár úr is használta ezt a kifejezést, hogy a nép ügyvédjének a feladatát el tudja látni, hogy ténylegesen el tudja látni, hogy ne formai akadályok legyenek a tevékenysége útjában, ne technikai akadályokra hivatkozva üresítsük ki ennek az intézménynek a jogkörét, hogy ez elláthassa ezt a feladatot, a Kormány vizsgálja felül az álláspontját, fogadja el két bizottságnak az álláspontját és támogassa azt a módosító indítványt, ami ezt a célt a leginkább szolgálja. Összefoglalva, tisztelt Ház, remény van arra, hogy mindenfajta szkeptikus nyilatkozat ellenére, amik az elmúlt hetekben a kétharmados törvények kapcsán elhangzottak a sajtóban és a tömegkommunikációban, a jövő héten új kétharmados törvény fog születni, egy olyan kétharmados törvény, amely valamennyi politikai erőnek a konszenzusán nyugvó intézményt állít fel, az országgyűlési biztos intézményét, ami régi adóssága a mi Házunknak, hiszen még a választásokat megelőzően egyetértés volt ebben, még az MSZMP is egyetértett, hogy ilyen intézményre szükség lesz. A jelenlegi kormányzó pártok és az MSZMP között született megállapodás a választások előtt. Felállítandónak tartotta az országgyűlési biztos intézményét. Akik külföldön emberi jogok ügyében képviselik Magyarországot, szégyenkezni kénytelenek sokszor, mert a külföldi partnerek kezében ott van a magyar Alkotmány lefordított szövege, és abban is benne van +89. október 23-a óta az országgyűlési biztos hivatala, és amikor rákérdeznek, hogy hogy működik ez a hivatal, akkor +93-ban, 4 évvel az Alkotmány megszületése után szabadkozni vagyunk kénytelenek, hogy sajnos ez az intézmény még nem állt fel, sajnos ennek az intézménynek még nincs gyakorlata. És tulajdonképpen még fontosabb vagy hasonlóan fontos lenne a kisebbségi ombudsman intézménye, amely nemzetközi szinten is példaadó intézmény lehet, és amit nem tudunk felállítani addig, amíg az általános szóvivő intézménye fel nem áll; nemzetközi szinten nagyon nagy reneszánszát éli az ombudsman intézménye olyan országokban is, ahol eddig ettől elzárkóztak, vezetik be ezt az intézményt, ne maradjunk le ebben. Jövő héten megszülethet a törvény. A Kormány kezében van a kulcs. Ha ezekben a kérdésekben is támogatja a parlamenti bizottságok kormánypárti többsége által is támogatott javaslatokat, akkor jövő héten reményeink szerint egy jó törvényt fogadhatunk el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)