Zimányi Tibor (MDF)
DR. ZIMÁNYI TIBOR (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nehéz helyzetben vagyok, mert sajnálatos módon ez a téma visszatér az Országgyűlés elé. Amikor a Zétényi-Takács-féle törvényt az Országgyűlés is - igen bölcsen - nagy többséggel megszavazta, akkor érveinket már felsorakoztattuk, úgyhogy én csak röviden és tömören szeretném összefoglalni. Egyrészt, amiben a legtöbb vád illet bennünket, hogy bosszúról és megtorlásról van szó ebben az igazságtételben, holott, aki csak egy kicsit is ismeri a törvényt közelebbről, az tudja, hogy lényegében csak megneveztetésről van szó. Márpedig a megneveztetés igazán csak azt jelenti, hogy éppenhogy rámutatunk arra, ami egyébként lényegében úgyis köztudomású, de ez a köztudomású bizonytalan is lehet, s ezért szükség van arra, hogy igazságügyi eljárás folyamán történjék ez a meghatározás, ez a megneveztetés. A törvénynek az a lényege, hogy egy büntetőeljárás eddigi gyakorlatát módosítsa, mert hiszen az Alkotmánybíróság is teljesen egyértelműleg adott határozatot, hogy voltaképpen az elévülés kérdésében egyedül a bíró illetékes dönteni. Ennek van eljárási akadálya, és ezért szükséges ez a törvény. Azonban szeretném még azt hozzátenni, hogy nagyon sok kritikát és kifogást kaptunk, hogy a jogállamiság határait átlépjük, hogy a demokratikus nyugati világ messze elítéli ezt a törvényjavaslatot. Ugyanakkor kiderült, hogy a Magyar Országgyűlés rendkívül bölcsen járt el, amikor megszavazta a Zétényi- Takács-féle törvényt, mert gyakorlatilag a német parlament is a magyar Parlament eljárását követte és ugyanúgy felfüggesztette az elévülést 1945-től. (10.40) Nagyon csodálkozom, hogy ennek a fontos döntésnek semmiféle részletesebb magyarázatát és tájékoztatását sajnos nem mutatták be a hírközlő szervek. Úgy kell felfognunk ezt a kérdést, mint a rendszerváltás egyik sarkalatos pontját. Ugyanis a békés rendszerváltás nem azt jelenti, hogy mindenkinek azonnal megbocsátunk, mert olyan helyrehozhatatlan károkat okoztak az egyénekben, az egyének életében, és ezen túlmenően az egész társadalmunk életében, a magyar állam lejáratásában, hogy mindenképpen szükséges legalább az ilyen fokú korrigálás. Nagyon sajnálatosnak találom, hogy ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt képviselője - amennyiben a párt hivatalos szószólójának tekinthetem - úgy foglal állást, hogy "mindig bíztam abban, hogy nem maradnak büntetlenül ezek a tettek, amikor családokat, embereket egész életükre nyomorítottak meg". És csodálatos fordulattal azzal fejezi be ezt az egyébként reményekre jogosító beszédét, hogy "csak időpocsékolás és az emberek további elkeserítését szolgálja, az emberek bizalmának további elvesztését szolgálja, ha ezzel töltjük az időnket". Hát tisztelt Ház és tisztelt sajnálatosan ellenzéki párt, időpocsékolásnak nevezzük azt, hogy az elkövetett bűnök megtorolhatók legyenek? Nagyon furcsa etikai kérdés. Csak annyit szeretnék felhozni, hogy milyen példát mutatunk az ifjúságnak, az utánunk következő nemzedéknek, ha azt tapasztalja, hogy főbenjáró bűnökért semmi sem jár, teljesen megtorolhatatlanul követhetők el. Akkor mi sarkallja a fiatalságot arra, hogy ne kövessen el hasonló bűnöket? Nyilvánvaló, hogy rendkívül nagy a csábítás, és ennek egyetlen elkerülhetetlen módja, hogy valóban lássák, hogy ha késve is, de azért mégis rámutat a társadalom az igazságosságra. Egyébként ennek a Vass István-féle felszólalásnak - meg kell mondanom - csupán egyben tudok igazat adni, amikor azt mondja, hogy nem tulajdonítok magamnak sem jelentőséget, hogy hangzatos, jó beszédet állítsak össze. Ennek valóban teljes egészében eleget tett, csak azt nem tudom, hogy miért kellett több mint tíz percen át ezt még alátámasztani és igazolni. Nagyon sajnálatos, hogy így fogjuk fel és ilyen példát mutatunk. Én a magam részéről biztos vagyok abban, hogy a társadalom igazságérzete nem fogja hagyni, hogy ezek a bűncselekmények továbbra is megtorolhatatlanul maradjanak, és remélem és biztos vagyok benne, hogy a társadalom igazságérzete találkozni fog ezen a törvényen keresztül a jogszabályban rögzített igazsággal. Erre várunk és ezt kívánjuk minél hamarabb elérni. Ezért kérem a törvény szíves támogatását. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)