Varga Mihály (Fidesz)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt időszakban döbbenettel kellett tapasztalnunk, hogy felelős kormányzati szervek ügyes trükkökkel semmibe veszik az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. �-ának (1) bekezdését. Ez a jogállamiság megvalósítását szolgáló garanciális szabály kimondja, hogy - idézem -: "Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni." Ez a rendelkezés mérlegelési jogkört nem tartalmaz, hanem egyértelmű kötelezettséget ír elő az állami szervek számára a tekintetben, hogy a munkájukat végző képviselőket az általuk kért információkkal ellássák. Ezzel szemben sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy az utóbbi időben e törvényi előírást a kormányzás magas régióiban elhelyezkedő intézmények nem nyíltan, hanem az úgynevezett passzolásos technikával semmibe veszik. Két példa: 1992 novemberében egy interpellációm előkészítése során szerettem volna megismerni egy ÁVÜ-nél lefolytatott vizsgálat anyagát. De ezt az ÁVÜ azzal utasította el, hogy a kért anyag már nincs nála, és megnevezte a szervezetet, ahova a kért iratokért fordulhatok. Ez a szervezet pedig visszadobta a labdát azzal, hogy az anyag még az ÁVÜ-nél van. A másik sajnálatos és beszédes eset frakciótársammal esett meg. Ő a Parlament elé benyújtott bírósági szervezeti törvény módosításával foglalkozva szükségesnek tartotta a törvényjavaslat kapcsán a Legfelsőbb Bíróságnak és az Országos Bírói Tanácsnak a módosítással kapcsolatos véleményét megismerni. Miután törvényi előírás kötelezi a jogszabály előkészítőjét - jelen esetben az Igazságügyi Minisztériumot - arra, hogy e szervek véleményét az előkészítés során beszerezze, képviselőtársam az igazságügy-miniszter úrhoz fordult ezen iratok kiadásáért. Az elutasító válasz - ugyan nem a miniszter úrtól, hanem a miniszteri kabinetirodától - azzal az indokkal született meg, hogy a két szervezet az IM keretein kívül működik, így véleményüket közvetlenül az érintettektől szerezzük be. Az indok átlátszó, jogilag is vitatható, és korrektnek nehezen nevezhető. Képviselőtársam most kérését megismételve bizakodik abban, hogy a miniszter úr felülvizsgálja apparátusa álláspontját. Tisztelt Miniszter Úr! Önnek teszem fel tehát kérdéseimet, mert tudom, hogy ön egyrészt a jogállamiság megvalósításán fáradozik+ (Derültség a bal oldalon.)+, másrészt módja van a kormányszervek helytelen gyakorlatát megszüntetni. Kérdéseim a következők. Hogyan értelmezi ön a képviselők tájékoztatására és felvilágosítására vonatkozó, fent idézett törvényi előírást? Létezik-e olyan kormányzati álláspont, amely esetleg korlátokat szabna a képviselők betekintési jogának? Ön szerint az említett negatív példák csak azért fordulhattak elő, mert az egyes kormányzati szervek vezetőinek, illetve apparátusuknak a jogalkalmazói tevékenysége néha eltérő? Mit kíván tenni ön ennek a nemkívánatos helyzetnek a megszüntetésére? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)