Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eredetileg csak azért szerettem volna hozzászólni, hogy a törvényjavaslathoz beadott módosító indítványaimról számot adjak a Parlamentnek. Azonban az eddigi felszólalások arra késztetnek, hogy azért egy-két megjegyzést az eddigi felszólalásokhoz is fűzzek. Lehet, hogy nem is a felszólalások sorrendjében, mert csak úgy írogattam, úgy jelezgettem magamnak. Az egyik, hogy a horogkereszt nem a fasizmusnak, hanem a nácizmusnak a jelképe. A másik, amit meg szeretnék jegyezni az előttem elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban: való igaz az, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Btk. 269. �-ának (2) bekezdését, amely arról szólt - nagyon egyszerűen megfogalmazva -, hogy nemcsak egyes embereknek a becsületét nem lehet megsérteni, nemcsak azokat nem lehet megalázni, hanem népeket, nemzetiségeket, felekezeteket és fajokat sem. Én rendkívüli módon sajnálom - bár tudom, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, rám is és ezért elfogadom, de rendkívüli módon sajnálom -, hogy a civilizált világban egyedül állunk e tekintetben azért, mert a (2) bekezdés alkotmányellenessé nyilvánítása folytán a gyűlöletre uszítás az ezen jogi tárgyak ellen bűncselekmény maradt, de a kisebbségek ellen például becsületsértő kifejezések használata ma Magyarországon ebből következően megengedett. Tehát nagyon csúnya dolgokat lehet kiabálni az utcán például egyes kisebbségekkel kapcsolatban, amit én egyáltalán nem tartok szerencsés dolognak. De hát ezt tette az Alkotmánybíróság, nekünk meg tudomásul kell venni. A másik - vagy most már nem tudom hányadik -, amit szeretnék megjegyezni az előttem elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban, hogy, sajnos, az nem igazán helytálló, amit Mészáros István képviselőtársam mondott, mert ezeknek a jelképeknek a viselése nem gyűlöletre uszítás. A gyűlöletre uszítás ennél több. Azért is használta többször is azt a kifejezést, hogy gyűlöletkeltésre alkalmas. De a tényállásban nem ez szerepel. Ez a régi, valóban pártállami izgatásban szerepelt, amit +89-ben aztán hatályon kívül is helyeztek. A gyűlöletkeltésre alkalmasság ebben a tényállásban nem szerepel, ezért ezeket a jelvényeket hordó és egyéb dolgot nem tevő embereket nem lehet a 269. � (1) bekezdése alapján felelősségre vonni, és az Alkotmánybíróság döntése - képviselőtársam elképzelésétől eltérően - nem bővítette, hanem szűkítette a felelősségre vonás lehetőségét azzal, hogy a (2) bekezdést hatályon kívül helyezte, és Szájer képviselő úr állásfoglalásának vagy véleményének megfelelő határozatot hozott. Amit még az eddig elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban szeretnék megjegyezni, az az, hogy elhangzott itt, hogy totális rendszerek kihasználnak, felhasználnak olyan szimbólumokat, amelyek eredetileg más célra szolgáltak. Ez való igaz. Ha megnézzük, akkor az összes ilyen típusú szimbólum olyan, amely eredetileg igenis pozitív jelentéstartalmú volt. Ezek az önkényuralmi szervezetek ezeket a jelképeket egészen egyszerűen bemocskolták, de a mocsok a jelképeken van. És attól kezdve - és erre a huszadik század igazán jellemző század -, tehát attól kezdve, hogy huszadik századi szervezetek ezeket a jelképeket ilyen módon és emberek meggyilkolására használták fel, ezek a jelképek, sajnos - tudomásul kell vennünk -, kompromittálódtak, nem azt jelentik, amit eredetileg jelentettek, hanem valamiféle egészen más jelentéstartalom tevődött hozzájuk. Talán ezek közül a jelvények közül egyedül az ötágú vörös csillag az, ami korábban ilyen formában nem volt meg, mert ötágú csillag volt, de vörös csillagként csak a szovjet hatalom jelképeként jelent meg a huszadik században. A többi jelkép mind korábbi és más jelentéstartalmú. S aztán a beterjesztendő módosító indítványaimról. Azt hiszem, hogy valóban pontosítani kellene a törvényjavaslatot. De ha emlékezetem nem csal, akkor a törvényjavaslat beterjesztésekor az előterjesztő is elmondta már azt, hogy további finomításra szorul a javaslat, és azt is, hogy készséggel várjuk a Parlament minden oldaláról az olyan típusú indítványokat, amelyek ezt a törvényjavaslatot pontosabbá teszik. Eddig a pontosításra egyetlenegy indítvány érkezett, a FIDESZ által fémjelzett és Orbán Viktor által aláírt módosító indítvány, amelyben használható elemek is vannak, de nem igazán fogadható el úgy, ahogy van. Csak egyetlenegy példát hadd mondjak erre, és akkor ígérem, hogy a részletes vitában nem fogok megszólalni ebben az ügyben. Azt írja ez a módosító indítvány, hogy jelképnek a horogkereszttel, a nyilaskereszttel, a sarló és kalapáccsal diszített jelvények, zászlók és egyenruhák minősülnek. Ha most azt mondom, hogy sarló és kalapács, akkor itt sarló is van, meg kalapács is van, holott ez a jelkép nem a sarló, nem a kalapács, és nyugodtan lehet szöget verni a kalapáccsal és füvet nyírni a sarlóval. Itt a sarló-kalapács az, ami szimbólummá vált, az együttes használata, és az jelképez valami olyasmit, amire - azt hiszem - itt a Parlamentben meg az országban is, és mindenki így van ezzel, nem igazán szívesen emlékezünk. (18.00) A másik megjegyzésem ezzel az indítvánnyal kapcsolatban az, hogy nem jó az, hogyha azt írjuk le, hogy ilyen jelképekkel díszített jelvények, zászlók és egyenruhák, mert akkor mást nem kell csinálni, mint egy karszalagra felfesteni a horogkeresztet, aztán a zakóra rátenni, az nem egyenruha. És akkor a jelkép már nyugodtan használható. Vagy mondjuk a horogkeresztes jelvény helyett az érdemrendet kitűzni, mert az meg nem jelvény. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy nem olyan könnyű ezt a tényállást megfogalmazni úgy, hogy mindenre kiterjedjen, amire szeretnénk, és semmire ne terjedjen ki, amire nem szeretnénk. Én ezúttal szeretném bejelenteni, hogy több módosító indítványt terjesztek elő a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik az elkövetési magatartások körét bővítené, tehát nemcsak a terjesztését, a nagy nyilvánosság előtti használatot, hanem a közszemlére tételt is büntetni kellene, mert hogyha ez nem így van, akkor falragaszokon nyugodtan ki lehet tenni ezeket a jelképeket, és nyugodtan lehet például kiállítást szervezni ez ügyben. Elfogadható a FIDESZ javaslatából, és ezt a saját módosító indítványomban hasznosítottam, az, hogy kiegészítő tényállássá tegyük, tehát ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, és ha ez így van, akkor elfogadható az is, hogy a szankció alacsonyabb legyen. Ugyanakkor az egy nagy probléma, amit Mészáros István is említett, hogy a taxáció legalább annyira jó, mint amennyire rossz, tehát valamiféle köztes megoldást kellene találni. Módosító indítványom szerint egy "különösen" kitétel kerülne bele a törvény szövegébe és azt mondanánk, hogy az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából jelkép különösen a horogkereszt, a nyilaskereszt, a sarló- kalapács és az ötágú vörös csillag. Tehát nem általában ötágú csillag, hanem az ötágú vörös csillag, mert az egészen másként jelenik meg. Ugyancsak javaslom azt is, amit talán éppen az előterjesztés alapján Orbán Viktor javasolt, hogy a művészeti célú megjelenítést vegyük ki a büntethetőség köréből, de ezt még egy további dologgal ki kell egészíteni. Ugyanis kiállításokat szervezni vagy művészeti alkotásokat előállítani lehet éppenséggel ezeknek a jelképeknek a propagálása céljából is. Ezért úgy gondolom, hogy az osztrák törvényhez hasonlóan nekünk is bele kellene írni azt, hogy feltéve, hogy ezzel nem az érintett szervezet vagy mozgalom eszmevilágát helyeslik vagy népszerűsítik. Mert egy művészeti alkotás is népszerűsíthet nem kívánatos eszmevilágot, és azt hiszem, hogy ezt nem kellene megengedni. Talán még egy dolgot kellene megfogalmazni. Ez pedig az lenne, hogy külföldi államok szimbólumaira ez a szabály nem vonatkozik. Bár tudomásom szerint egy az egyben olyan külföldi állam, ahol ez a szimbólum így létezik, nincsen, hiszen az osztrák címerben is egy tört láncot helyeztek el a sarló, kalapács mellé, amelyet a sas tart a karmaiban. Köszönöm, hogy meghallgattak, és szívesen várjuk bárkinek az olyan észrevételét, ami a törvényjavaslat pontosabbá tételére irányul. (Taps.)