Tarján Lászlóné (EKgP)
DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert a környezetvédelem és az energiapolitikai kapcsolatrendszere régóta a viták kereszttüzében áll. Ez érthető és természetes is, hiszen az energiahordozók kitermelésétől kezdve az energiaátalakítások kibocsátásain keresztül a keletkezett, illetve keletkező hulladékok elhelyezéséig tulajdonképpen a környezet minden elemét érintik. A környezet és energetika kérdéskörében megjelennek a globális problémák, utalnék itt elsősorban a klímaváltozásra, a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, ami ugyancsak bőségesen kapott hangot és teret az elmúlt évi környezetvédelmi világkonferencián. De fontosak a regionális problémák is, a savasodás, a kéndioxidemisszió-csökkentő eljárásoknak a terjedése csakúgy, mint a hulladékok elhelyezése, és nagyon súlyos probléma a biztonsági kérdések és az elöregedett atomerőművek biztonságos leszerelésének a gondja. A környezetvédelem szorgalmazza az alternatív fűtő- és üzemanyagok szélesebb körű hasznosítását, és itt kérek engedélyt, elnök úr, hogy röviden válaszoljak Torgyán képviselő úr napirend előtti felszólalására, ami ezzel összefügg. Nevezetesen a növényi olaj, a biodízelolaj felhasználása a közlekedésben, illetve ennek adagolása a közlekedési járművekben a légszennyezés csökkentése érdekében. Valóban kedvező eredményeket adhat. Megjegyezni kívánom, hogy repcéből és napraforgóból állítható elő a biodízelolaj, egyes motoroknál közvetlenül, másoknál pedig átalakítás után lehet használni. (18.20) Elégetésekor - mivel ként nem tartalmaz, következésképp kén-dioxid nem keletkezik - tehát nem bocsát ki, vagy csak nagyon kis mértékben légszennyező anyagot. Egyetlen dolgot azonban el kell mondani, hogy ennek az elégetésekor eléggé kellemetlen szag keletkezik, nagyon tömény sültkrumpli-szagot áraszt. Node, azt hiszem, ez a hatás mégiscsak elviselhetőbb, mint a légszennyezés vagy a szmoghatás. Mindezért a Környezetvédelmi Minisztérium támogatja a biodízelolaj felhasználását. Konkrétan, van egy termelőszövetkezet Tökölön, ahova már anyagi támogatást is juttattunk, azonban a továbbiakban lehetőség van arra, hogy az üzemanyagtermék-díjból, amit a tisztelt Ház megszavazott, nagyobb mérvű támogatást nyújtsunk. Tehát helyeseljük, kedvező, köszönjük a felszólalást. Visszatérnék az eredeti felszólaláshoz. Nevezetesen: az energiatakarékossági és -hatékonysági programok megvalósításának a szorgalmazásához, valamint arra, amit a minisztérium rendkívül fontosnak tart, hogy olyan közgazdasági és jogi szabályozórendszer kidolgozására kerüljön sor, amely takarékosságra ösztönöz, és ugyanakkor figyelembe veszi az árképzésben is a környezeti hatásokat. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező évtizedekben Magyarországon is ezek a kérdések foglalkoztatják majd a szakembereket és a közvéleményt. A magyar energiapolitikai koncepció már tükrözi ezeket a fő irányokat és szemléletváltozást, és ezért ezt csak üdvözölni tudjuk. Remélem és hiszek benne, hogy ez a szemléletváltozás a gyakorlatban, tehát az energiapolitika megvalósításában is érvényesülni fog. Ezek után a bevezető gondolatok után engedjék meg, hogy kissé részletesebben szóljak az energiapolitika koncepciójáról. Tehát a magyar energia és energetika leglényegesebb strukturális elemeiről, az elvi elgondolásokról csakúgy szól, mint a várható dinamikáról, a gazdaság piacosodásáról, az energetika kölcsönhatásáról, valamint a kapcsolódó társadalmi, gazdasági és privatizációs átalakítási kérdésekről. Pozitívan ítélhető meg a tájékoztató azon része, amely a magyar gazdaság Európába integrálódásának energetikai feltételeit, illetve ezek megteremtésének jogi, törvényi és gazdasági alapjait vázolja. Az átmenet fokozatosságának biztosítása céljából helyesnek tartjuk a privatizálásra vonatkozó álláspontot is. Kiemelten fontosnak tartjuk és helyeseljük azt a hármas alapelvet, ami az energiahordozók beszerzésének diverzifikációján, a termelés rugalmasságán és az energiatakarékosságon alapul. Látni kell azonban, hogy mindezek a témák ezer szállal kötődnek a környezetvédelem és a területfejlesztés kérdésköréhez. Az elmúlt időszak technokrata szemlélete ezeket a problémákat teljesen alárendelte a műszaki- gazdasági fejlesztési elképzeléseknek. Ennek legmaradandóbb emléke a bősi erőmű ügye, amely nagyon sok probléma mellett azt is okozza, hogy sok éven át áramot kell szállítanunk Ausztriának, netán Szlovákiának, nem is beszélve arról a környezetkárosításról és a természeti környezet tönkretételéről, amiről mindnyájan tudnak. Azt hiszem, Bős kapcsán sokáig emlékezünk arra, hogy mit eredményezhet egy elhibázott, rossz koncepció. Visszatérnék a hármas alapelvhez, ezeknek környezetvédelmi és területfejlesztési vonatkozásaihoz. Az energiabeszerzési források diverzifikációja óhatatlanul együtt jár új olajvezetékek, gázvezetékek és villamos távvezetékek nyomvonalainak a kialakításával és létesítésével. Ebben a hálózatfejlesztésben messzemenőkig figyelembe kell venni a természeti és az épített környezet védelme szabta korlátokat, és az ország egészét szem előtt tartva a terület- és településfejlesztés szempontjait. Az energiatermelés rugalmasságát az energiapolitikai koncepció szerint a gázturbinás, viszonylag kisebb erőműegységek biztosítják. Ezek telepítési helyének jóváhagyása különösen mély elemzéseket kíván, hadd utaljak itt a kelenföldi hőerőmű gázturbinás bővítésének példájára. Tisztelt Ház! A pusztán gazdaságossági megfontolások ma már elfogadhatatlanok. A levegőszennyezés, a zaj, a hulladékok elhelyezése, a környezetbe illesztés egyaránt és súlyosan latba esik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az energiatakarékosság nemzeti érdek, ennek maradéktalan megvalósulását remélhetőleg a nem túlságosan távoli jövőben megalkotandó energiagazdálkodási kerettörvény hivatott biztosítani, amit a tájékoztató is jelez. Ez a törvény szabályozná egyebek között az energiatakarékosság biztosításának a feltételeit, az energiagazdálkodás és az ökológia kapcsolatát. Az energiatakarékosság jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni. A módszeres energiatakarékosság a legtisztább energiaforrások közé sorolható, és kezelésében, kiaknázásában ekként kell számolni vele. A tájékoztatóban ugyan nem fogalmazódik meg ezzel ellentétes vélemény, mégis azt kell mondjam, hogy az energiatakarékossággal összefüggő, ösztönző jellegű szándékot sokkal markánsabban szükséges kidomborítani, éppen a környezetvédelem érdekében. Az erőművek létesítésének feltétele az energiatakarékosságnál ugyancsak figyelembe veendő, ugyanis az erőművek létesítésének alapfeltétele, vagy egyik feltétele a társadalmi elfogadtatás. Nos, az erőműépítés mellett szóló fő érvek vagy tán első érvek egyike kell legyen, hogy takarékossággal már nem lehet biztosítani a szükséges fejlődést. Tehát ehhez a takarékosság lehetőségének megfelelő módszeres felhasználását minden esetben és minden alkalommal biztosítani kell. Az energiatakarékosság mint potenciális alternatív energiaforrás mellett természetesen nem feledkezhetünk meg a különféle megújuló energiafajták alkalmazásáról sem. A tájékoztató ebben a vonatkozásban reális célkitűzésekkel él, becslése szerint a megújuló energiaforrások aránya az ezredforduló tájára mintegy 4-5%-ot érhet el. Nálunk, az ország adottságait figyelembe véve, elsősorban a geotermikus energia és a biomasszából nyerhető energia kerülhet számításba. Helyeselhető a tájékoztató azon célkitűzése, hogy a magyar energiapolitikának szoros összefüggésben kell lennie egy kidolgozandó területi politikával, biztosítani kell az önkormányzatokkal való harmonikus együttműködést, az energetikának, mint alapvető infrastrukturális rendszernek a fejlesztése nem lehet független a területfejlesztési döntésektől. Ezt a megállapítást nagyon fontosnak és a végrehajtás során sokoldalúan figyelembe veendőnek tartjuk. Fontos és szigorúan betartandó az a tájékoztatóban megfogalmazott elv is, hogy az energia árának tartalmaznia kell egyebek mellett és magában kell foglalnia a környezet eredeti állapotának helyreállításával kapcsolatos költségeket is. (18.30) El kell itt mondani, hogy általában a környezetvédelem komplex terheit az energiaárak nem vagy csak kismértékben tartalmazzák - ennek azonban mélyebb gazdasági okai vannak. Ezt a helyzetet következetes állami ellenőrzéssel és a szükséges, megfelelő keretek közötti beavatkozással lehet kompenzálni. A területfejlesztés és az energetika kölcsönös összefüggését jól jellemzi a szénbányászat és a villamosenergia-ipar ágazati kapcsolatának ügye. Mint ahogy erre a tájékoztatóhoz adott kiegészítés a mecseki szénbányászat szerkezetátalakításával kapcsolatosan helyesen utal, a szénbányászatban a korábbi, elhibázott stratégia következtében kialakult válsághelyzet csak komplex módon, a humán, a gazdasági, a területfejlesztési és az energetikai kérdések együttes vizsgálatával kezelhető és oldható meg. A koncepció helyes prioritásokat határoz meg azzal, hogy szükségesnek ítéli a stabil előrehaladást a kialakított stratégiának megfelelően, továbbá megfelelő, aktualizáló segédprogramok módszeres kidolgozását is célul tűzi ki. A fő feladat - és ezt szeretném hangsúlyozni - az új törvények megalkotása, az importdiverzifikáció megteremtése, az alaperőmű-kérdés tisztázása, a környezetvédelmi és területfejlesztés figyelembevégtelével. Tisztelt Ház! A tájékoztató megismerése után világossá vált, hogy az energetikai vonatkozású környezetvédelmi kérdések feltétlenül részletesebb és szélesebb alapokra helyezett vizsgálatokat igényelnek, mint amennyit az energiapolitikai tájékoztató tartalmaz vagy egyáltalán tartalmazhat, ezért szükségesnek tartottuk és tartjuk egy környezetvédelmi súlypontú energiakoncepció kimunkálását, ami tulajdonképpen a Környezetvédelmi Minisztériumban elkezdődött. Engedjék meg, hogy ennek főbb elemeiből csak néhányat felsoroljak; az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, egyrészt az energiatakarékosság ösztönzésével, másrészt a termelési szerkezet átalakításának befolyásolásával; a környezetvédelmi követelmények és társadalmi elvárások, valamint a társadalom egészét érintő döntésekben a nyilvánosság biztosítása, és az össztársadalmi konszenzus megteremtése. Ugyancsak fontos az egyoldalú importfüggőség felszámolása, az energiatermelés rugalmasságát biztosító kisebb erőműegységek megvalósítása, az ellátás gazdaságosságának keresése, rugalmas, az igényekhez idomuló energiafejlesztés; az alternatív energiahasznosítás hazai feltételrendszerének részletes elemzése, és végül, de nem legutolsósorban: újra hangsúlyozni szeretném, hogy legfontosabb elvként az energiatakarékosságot kell figyelembe venni, ezért fel kell mérni az ebben rejlő lehetőségeket, és be kell építeni az energiafejlesztés struktúrájába. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi energiakoncepció kidolgozása és végrehajtása kapcsán a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együtt kíván működni a szaktárcával - tehát az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal -, az egyéb szakirányú fórumokkal, a társadalmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a hazai energiagazdálkodás, az ellátás és a fogyasztás kérdésében egyaránt meghatározó szerephez jussanak a környezetvédelmi érdekek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)