Andrásfalvy Bertalan (MDF)
DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az interpellációt, mert így a felsőoktatás megújítására tett erőfeszítéseinkről nyíltan beszámolhatok. Magyarország első felsőoktatási átfogó törvényének előkészítése két éve folyik. Ez hosszú időnek tűnik, azonban figyelembe kell vennünk, hogy az ország és a nemzet sorsát a magyar kultúra, társadalom és gazdaság jövőjét meghatározó értékekkel s gondokkal gazdagon átszőtt rendszer reformját alapozza meg ez a törvény. Mindezek indokolják a rendkívül körültekintő előkészítő munkát, melybe a kormányzat és a felsőoktatásban közvetlenül érdekeltek mellett a társadalom széles rétegeit, valamint nemzetközi szakértőket is bevontunk. Az előkészítés elérkezett utolsó szakaszához, várhatóan a törvény, a tervezet február közepén, pontosabban jövő héten kerül a Kormány elé, és ezt követően az Országgyűlés elé. A felsőoktatásban az elmúlt két évben korszakos jelentőségű megújulás bontakozott ki, jórészt éppen a felsőoktatási törvény koncepciójának és tervezetének hatására. Ennek néhány elemét szeretném említeni. A felsőoktatási intézmények hallgatólétszámát rendkívül feszített ütemben növeltük. Igaza van: nagyon elmaradtunk a számban. Az 1990-es 76 600 fős nappali tagozatos hallgatólétszám 1992-re több mint 21%-kal, vagyis 92760 főre emelkedett, és továbbra is vállaljuk az alapképzésben részt vevő elsőéves hallgatók évi 10-15%-os növelését. Ehhez, ha szűkösen is, de biztosított a költségvetési támogatás. Az európai országokban mindenütt jelentős a főiskolai vagy egyetemi képzést követő úgynevezett posztgraduális képzés. Az elmúlt két esztendőben mind az egyetemeken, mind a főiskolákon új szakirányokban indult meg a kiegészítő vagy szakosító, illetve másoddiplomás képzés, nem utolsósorban ide tartozik a nyelvtanárok átképzése, amely a munkahelyi igényeknek történő jobb megfelelést is lehetővé tette. Ilyen alapdiplomára épülő képzésben jelenleg 16 ezren vesznek részt. +93 őszén az Országgyűlés által megszavazott költségvetési támogatás segítségével induló posztgraduális doktoranduszképzésen mintegy ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait. A közoktatás és a felsőoktatás határán helyezkednek el azok a képzési formák, amelyek ugyan nem adnak egyetemi vagy főiskolai végzettséget, de bizonyos szakképesítést igen. Ezeknek az úgynevezett posztszekunderi vagy középfokot követő, de nem feltétlen felsőfokú képzési formáknak valószínűleg nem kell mindenütt önálló intézményrendszert kiépíteni, helyette mind a felső- , mind a közoktatás számára lehetővé kell tenni, hogy befogadja ezen képzési formákat. Jelenleg is működnek már ilyenek, később példákat is hoznék erre. Elsősorban a főiskolák részéről indult meg ez a kezdeményezés, hogy rövidebb kurzusokat, tanfolyamokat hirdessenek mindazon szakirányokban, amelyek ma az úgynevezett iskolán kívüli oktatás keretébe sorolhatók. Erről a felsőoktatási törvény preambulumában szólunk részleteiben. Ma sincs annak jogi akadálya, hogy ilyen képzést hirdessenek és szervezzenek a közoktatási vagy felsőoktatási intézmények. Ezen képzési formák ma zömükben önköltségesek, illetve a megyei munkaügyi központoktól kaptak támogatást. A szakoktatási törvény elfogadása után várható e képzési forma kiszélesedése. Addig a különböző alapok, például foglalkoztatási alap, pályázatokon keresztül tudják e képzést támogatni. Ezeken a különleges oktatási formákon belül említésre érdemes még az Országos Távoktatási Tanács és a távoktatási regionális központok, az ehhez tartozó alapítvány, ami a határokon túli magyarság képzésében is részt vesz. Már ebben a tanévben is több, elsősorban gazdasági és műszaki főiskola szervezett ilyen céllal úgynevezett nulladik évfolyamot, például a Budapesti Műszaki Egyetem, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Külkereskedelmi Főiskola, a gödöllői agráregyetem és még mások is, vagy felsőfokú tanulmányokra előkészítő feladatokat is vállaló képzésben, illetve felsőfokú tanfolyami képzést. Mindezt a növekvő hallgatói létszám, valamint a szelekciós feladatok is indokolttá tették. A pénzügyi fedezet rendszeres biztosítását követően válhatnak e tanfolyamszerű, ma még nem teljes jogú felsőfokú képzési formák a felsőoktatási tevékenység szerves részévé. Csak megemlítem, hogy arról is szó van, hogy a sokoldalú képzéshez bizonyos egyetemek 2-3 éves kurzusokat indítanak, akik aztán más egyetemeken, más szemlélettel szereznek oklevelet. A minisztérium az érdekelt intézményekkel együttműködve segíti a tanfolyamok előkészítését, indítását, és a lehetőségek feltárásával is ösztönzi őket a nyitásra. (15.40) Ezenkívül a Munkaügyi Minisztériummal együtt igyekszünk a középfokú és a felsőfokú szakképzés módjait a korábbiaknál jobban összehangolni. Ehhez az új szakképzési törvény fog alapot nyújtani. Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)