Iván Géza (független)
DR. IVÁN GÉZA (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miskolcon most volt+ (Közbeszólás: Szomszédod mikrofonját használod!) Bocsánat. Köszönöm szépen, hogy szóltál. Miskolcon most zajlott le az ősi, 1560-ban alapított református gimnázium visszaadási vitája. Ebben a vitában derült ki, hogy ez az ősi gimnázium micsoda károkat szenvedett a közelmúltban is, nemcsak a régmúltban. Nyilvánvaló, hogy a református egyház úgynevezett szegénysége - amit mindenki, talán az egész társadalom jól ismer - abból adódik, hogy egyrészt az állam tárgyi, vagyoni állaga teljesen leromlott, másrészt az állam nagy területét, olyan területét vesztette el, ahol a reformátusság túlnyomó többségben volt, beleértve Erdély felétől felfelé eső részét, a déli az katolikus volt inkább, de az északi rész az teljesen+ Ezek a veszteségek oda hatottak, hogy az egyház nem tudta betölteni a funkcióit úgy, ahogy szerette volna - sem alapműködésben, sem közgyűjteményes működésben, sem oktatási vonalon. Én magam annak ellenére, hogy református presbiter is vagyok, egyházam különböző bizottságaiban vagyok benne, magát a törvényjavaslatot elfogadom, javaslom elfogadásra. Azonban meg kell jegyezzem, hogy egyházam konszenzust kötött, nem hivatkozott semmiféle különös diszkriminatív előnyre vagy hátrányra. Azonban én bejelentem: az elosztásban bizonyos mértékű eltolódást látok az egyházam kárára. Igaz, hogy ezt az arányt konszenzussal állapították meg, de dokumentálni kívánom: igenis, a mi egyházunk nem járhat rosszul, mert olyan nehéz gazdasági helyzetben van. Megjegyzem még, hogy a destruktív és konstruktív meghatározást teljesen diszkriminációnak tartom. Talán azt nem is lenne szabad használnunk. A másik dolog: társadalmi bázisra alapozni ilyen szellemű törvényjavaslatnál, szintén nem tartom megfelelőnek. Ott, Miskolcon is a tantestület teljesen jól tudta, nem terrorizálni, de irányítani magát a lakosságot, illetve a szülőket. Tehát ebbe a kérdésbe nem lehet beleszólni társadalmi vonalon, csakis jogi és egyházjogi vonalon. A polgárok szabad döntése egész spektrumot hozna létre a véleményekben és a döntésekben. Tehát tulajdonképpen nem szolgálná a társadalom felé való tolása ennek a törvényjavaslatnak a célját. A nyilvánvaló felosztási szempont, az a bizonyos három szempont elfogadható. A részemről is elfogadom. Azzal a kis megjegyzéssel: az az érzésem, hogy az egyházam bizonyos mértékig kárt szenved a jövőben, befejezem felszólalásomat, és elfogadásra javaslom a törvényjavaslatot. (Taps.)