Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ)
DR. PELCSINSZKI BOLESZLÁV előterjesztő: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Futaki Géza képviselőtársammal a múlt év novemberében terjesztettük elő javaslatunkat az 1991. évi LXXIX. törvény, azaz a földadóról szóló törvény módosítására. Javaslatunk három pontban kívánja megváltoztatni a jogszabályt. Részben szeretnénk kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek a megalkotása során belekerültek a törvénybe, másrészt pedig szeretnénk, ha jobban igazodna a gazdálkodás jelenlegi feltételeihez. Első javaslatunkban a 2. � (1) bekezdését javasoljuk megváltoztatni. Mint tudják, az eredeti törvény szerint az egy évre járó földadót annak kell megfizetnie, akinek a föld január elsején a használatában van. Ez a szabályozás még egy olyan országban sem szerencsés, ahol rendezett tulajdonviszonyok vannak. Nálunk ráadásul a földterület egy jelentős része ez évben cserél gazdát, ezért sem ésszerű, ha az fizeti az adót a január elsejei állapot szerint, aki esetleg néhány hét múlva már nem rendelkezik a föld felett. Ez a probléma főként a mezőgazdasági szövetkezeteket érintené. De ez is valószínűsíthető, hogy az így felmerült költségeiket ők megpróbálnák áthárítani az új tulajdonosokra, akik viszont átmenetileg földadó-mentességet élveznek, és emiatt számtalan bonyodalom kialakulására lehetne számítani. A komplikációk elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy az éves földadót az fizesse meg, akinek a használatában május 31-én a földterület van. Ezzel el lehetne kerülni a vitákat, mert május végére a földek már beművelt állapotban vannak, és nagy valószínűséggel az takarítja be a termést, aki a tárgyévi földadót fizeti. Hölgyeim és uraim! A második javaslatunk szerint a 3. � egy új bekezdéssel egészülne ki. Mint tudjuk, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény rendelkezhet bizonyos esetekben a termelés korlátozásáról, azaz termelésszabályozási célból történő területkivonásról. Ezen területek adóztatása méltánytalan. Szeretnénk hinni, hogy ilyen terület nem sok lesz, de kiindulva egyes országok tapasztalataiból, a törvény akkor lesz korszerű, ha az említett esetre is előrelátóan rendelkezik. Javaslatunk szerint tehát legyen mentes a földadó alól a termelésszabályozási céllal termelésből kivont terület. A harmadik s egyben utolsó javaslatunk szerint a szántó, valamint a gyep, nádas művelési ágban csak a 18 aranykorona feletti földminőségű területek adóztatását tartjuk elfogadhatónak. Az ország szántóterületének átlagos aranykorona-értéke 23. A 18 aranykorona/hektár értéket el nem érő minőségű szántóterületek túlnyomó hányadán már igen nehéz nyereségesen gazdálkodni. Bizonyíték erre a 97/1992. számú kormányrendelet is, amely az elmaradott területek fejlesztési támogatásáról szól. Eszerint azon a településen, ahol a szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 17 aranykorona/hektár értéket, ott támogatás adható. Szerintünk azért sem logikus a hektáronkénti 18 aranykorona alatti földterület adóztatása, mert ellentmondásosnak érezzük az adó kivetését arra a területre, amelyre egyébként támogatást lehet igényelni. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és uraim! Javaslatainkat tudomásunk szerint támogatja a szakmai közvélemény is. Mi bízunk benne, hogy a törvényjavaslat jóváhagyásával egy elfogadhatóbb földadótörvénye lesz az országnak. Ehhez kérjük az önök támogatását is. Tegyék meg észrevételeiket a vita során, és további módosító javaslatok segítségével támogassák munkánkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)