Balás István (MDF)
DR. BALÁS ISTVÁN, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! E négy paragrafusból álló törvényjavaslatnak a tárgyalására a múlt héten került sor az alkotmányügyi bizottságban. Sajnálatos módon az előterjesztők távollétük miatt a bizottságban elhangzott aggályokra nem tudtak reagálni. A bizottság a törvényjavaslat 1. �-ában foglaltakkal maradéktalanul egyetért, a többi �-ban foglaltakkal azonban nem. Módosító indítványokkal azonban kezelhetőnek tartja ezt a javaslatot, ezért egyhangúlag támogatta általános vitára bocsátását. A bizottság határozatban a bizottsági előadót kötelezte arra, hogy a bizottsági tagok körében felmerült aggályokat az előadó a plenáris ülésen ismertesse. Ezek a következők: A törvényjavaslat 2. �-ában az előterjesztők a törvény adómentességről rendelkező részeit kívánják kiegészíteni azzal az - első látásra nagyon szimpatikus - megoldással, hogy mentes legyen a földadó alól a termelésszabályozási céllal termelésből kivont föld is. (17.40) Az alkotmányügyi bizottságnak nem feladata természetesen az állami bevételekről való gondoskodás. Azonban arra itt rá kell mutatnunk, hogy feltehetően, ha ezt a kérelmét teljesítenénk az előterjesztőknek, akkor az előterjesztők szándékával ellentétes végeredmény keletkezne. Ugyanis az 1991. évi LXXIX. törvény 8. szakaszának (6) bekezdésében írt számítási mód szerint ez a megoldás azzal a nem kívánatos - föltételezem, nem kívánatos - eredménynyel járna, hogy az adóalanynak több adót kellene fizetnie, mint eddig. Kérem, hogy az előterjesztők végezzék el a számítást. Egyébként jogilag semmi probléma nincs ezzel a 2. szakasszal, ennek ellenére erre föl kellett hívnunk a figyelmet. Ami a törvényjavaslat 3. szakaszát illeti, a leírt módon nem bocsátható szavazásra. Megismétlem: az alkotmányügyi bizottság nem foglalkozik azzal, hogy a törvény-előterjesztőknek a törvény indokolásában kifejtett célja egyébként a költségvetési vagy a gazdasági bizottság szempontjai szerint támogatandó-e vagy sem, azzal azonban igen, hogy ilyen módon nem lehet ezt a törvényjavaslatot kezelni az eredeti törvényhez képest. Az eredeti törvény ugyanis az idevágó táblázataiban rögzíti, hogy nullától 10 aranykorona-értékig nulla az aranykoronánként fizetendő évi adó, 10,1-től 12-ig 6, 12-től 14-ig 10, és így tovább. Nem lehet kezelni azonban e törvényhez képest egy olyan mondatot, ami a törvény indokolásának a stílusát ölti magára műfajilag, hogy az A és C pontokban foglalt táblázatok úgy módosulnak, hogy nulla forint adótétel nullától 18 átlagos aranykorona-értékhez tartozik. Ha ez a célja a törvény beterjesztésének, hogy 18 korona alatt ne kelljen adót fizetni, akkor ezt nem ezzel a szövegezéssel, hanem más szövegezéssel kell megtennie. Olyan szövegezéssel, ami a törvény megfelelő szövegének a helyére illeszhető, amint az a gyakorlatban ismert, bizonyos rendelkezések helyére a következő rendelkezés lép: és be kell írni a pontos szöveget. Ebben az esetben lesz az szavaztatható. Ismétlem: ez nem azt jelenti, hogy az alkotmányügyi bizottság érdemben foglalkozott volna ezzel a kérdéssel. Végül a hatályba léptető rendelkezés. 1992. november 10-én terjesztették elő a törvényjavaslatot. Akkor még az a hatályba léptető rendelkezés megfelelő lehetett, hogy ez a törvény 1993. január 1-jén lépjen hatályba. Most, 1993 februárjában ez a szövegezés már nem tartható. A szakszerű szövegezés körülbelül úgy nézne ki, hogy a törvény például a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit például 1993. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez azonban szövegezési kérdés. Bizottsági előadóként ezért arra kell rámutatnom, hogy a törvényjavaslat egészét a bizottságunk általános vitára alkalmasnak ítélte meg, mert azt módosító indítványokkal kezelhetőnek, helyesbíthetőnek, javíthatónak tartotta. E módosító indítványok még benyújtva nincsenek, ezért a bizottságunk álláspontja szerint időt kell hagyni ezek benyújtására. Egyébként a törvény nem lenne szavazásra bocsátható. Köszönöm.