Kádár Béla
DR. KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációjában megfogalmazott kérdések jól szemléltetik az utóbbi hónapokban felerősödő piacvédelmi aggodalomhullámot. Képviselő úr, látva és érzékelve egyes hazai vállalkozások - sőt, nemegyszer egész iparágak - rendkívül elnehezült helyzetét, piac- és iparvédelmi intézkedéseket sürget megmentésük érdekében. Mielőtt a képviselő úr konkrét kérdéseire és javaslataira részleteiben is válaszolnék, szükségét érzem annak, hogy nagyon röviden kitérjek az importverseny- és piacvédelmi politikánk összefüggéseire: A rendszerváltással Magyarország elindult a piacgazdaság kiépítése felé, ennek az útnak azonban elkerülhetetlen velejárója a hazai piacok széles körű megnyitása a külföldi áruk és szolgáltatások előtt. Ez nemcsak közgazdaságilag indokolt, de vállalt nemzetközi kötelességeink, szabadkereskedelmi megállapodásaink teljesítésének előfeltétele is. Természetesen a megnövekedett importversenynek - gazdaságélénkítő hatása mellett - negatív következményei is lehetnek, és vannak is. Ha az importverseny erősebb ütemben bővül, mint a gazdaság alkalmazkodóképessége, a gazdaság kevésbé versenyképes szereplői kiszorulnak, visszaesik a termelés, ez foglalkoztatási problémákhoz vezethet, politikai, szociális feszültségeket válthat ki. Az államok - még a legfejlettebb ipari államok is - nemzetközileg rögzített keretek között igyekeznek megfelelő piacvédelmi intézkedésekkel kiszűrni a megnövekedett verseny olyan hatásait, amelyek átmeneti jelleggel sújtanak egyébként életképes vállalatokat és iparágakat is. A magyar Kormány is tudatában volt ennek, amikor már 1990 decemberében, alig fél évvel hivatalba lépése után, rendeletet adott ki a piacvédelmi intézkedések szabályozására. A képviselő úr fölveti a vámok módosítását. Jelenlegi átlagvámszintünk 13%, amit még 5-6% egyéb díj és illeték növel. Ez a fejlett országok vámszintjéhez viszonyítva magas - igen magas -, hiszen ez a vámszint az EK, az Európai Közösség átlagában 6%, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiban pedig 8-10%. Ipari vámjaink 93%-át a GATT szabályai szerint csak tárgyalásos úton emelhetjük, ezt azonban előzetesen egyeztetnünk kell szabadkereskedelmi partnereinkkel is. Február elején a magyar Európa közösségi vegyesbizottság elé terjesztettünk 18 ilyen vámemelési javaslatot, erről azonban még további tárgyalásokat kell folytatni. (15.50) Vámpótlék, importkvóták bevezetésére is nemzetközi kötelezettségeink figyelembevételével a vonatkozó kormányrendeletekben szabályozott eljárásban kerülhet csak sor. Ez néhány esetben megtörtént. Legutóbb például kvótát alakítottunk ki műtrágyák behozatalára. A hazai minőségügy teljes korszerűsítése kormányzati szinten folyamatban van. Ennek eredményeként kiszűrhető lesz a hazai igényeknek és követelményeknek nem megfelelő, főleg fogyasztási cikkek behozatala. Dömpingellenes eljárások az érintett belföldi vállalatok, érdekképviseletek konkrét kérelmére indulhatnak meg. Bár a Gazdasági Versenyhivatal is tagja a piacvédelmi és dömpingügyekben alakított tárcaközi bizottságnak, az eljárások során hozott döntések az NGKM, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékességébe tartoznak. A fogyasztási globálkvóta évi 750 millió dollár értékű fogyasztási termékimportra ad lehetőséget. A felső határ az ipari és mezőgazdasági termékek védelmét szolgálja, ugyanakkor a hazai fogyasztók igényét is kielégíti az adott mértékig. A személygépkocsi importot ezen az összegen kívül mennyiségben határoztuk meg. A statisztikával kapcsolatos felvetésre: az adatok egységes szerkezetben való közreadása elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal feladata. Az NGKM saját statisztikát is készít a termék, illetve a szolgáltatáskereskedelem adatairól. Ezek a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően termék, országcsoport, export, import és különféle ügylettípusok szerinti bontásban készülnek. Ezenkívül egyedi igények alapján, költségtérítés ellenében van mód eltérő bontású vagy mélységű statisztikák készítésére is. Az üzleti titok védelme azonban megkívánja, hogy bizonyos adatok, így egyes vállalatokról információk nem nyújthatók. Kérem képviselő urat és az Országgyűlést válaszom elfogadására. (Taps.)