Pap János (Fidesz)
DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 69/1992. (XI. 6.) országgyűlési határozati javaslat első pontját azért szükséges módosítani, mert a határidő, mint tudjuk, 1992. december 31-én lejárt, illetve hogy az előterjesztés, illetve a határozat nem hajtható végre ezen időpontig. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy a határozatot 1992. november 16-án fogadtuk el, és ezzel kapcsolatban engedjenek meg néhány megjegyzést, illetve észrevételt. 1.Nem értem, miért nem kérték az illetékesek már módosító javaslat formájában a határidő tarthatatlanságára hivatkozva a koncepció elkészítésének az idejét későbbre tenni. 2.Mint kiderült, ez a módosítás elkerülhetetlen, de ha időben, nevezetesen novemberben tesszük meg, akkor 1993 közepére készek lettek volna a tervek, és nem veszik el újabb két-három hónap. 3.Mindamellett azt is el kell mondanom, hogy évek óta több határozat született koncepciók és tervek készítésére. Én azt gondolom, ezek ma minden gond nélkül felhasználhatók, természetesen akkor, ha készen vannak, s ezek egy új koncepcióba be is építhetők. 4.A mai helyzetben a Kormány - mint hallottuk - 1993 végére vállalja egy átfogó koncepciónak az elkészítését. Feltételezve, hogy ennyi idő kell a jó és alapos munkához, megfelelő tervek előkészítéséhez, én is elfogadhatónak tartom a határidő módosítását. Azt is meg kell jegyeznem azonban, hogy ebben az esetben is felmerül néhány probléma és feladat, melyek a következők: A koncepciótól függetlenül, és itt elsősorban az elterelés miatt, beavatkozásokra van szükség. Ez nem lehet kérdés a károk minimalizálása, illetve megelőzése miatt. A településeken beindult folyamatok és azok felgyorsulása miatt meg kell gyorsítani a víz- és csatornahálózat építését. Szükséges megoldani a vízbázisok védelmét is, amelyek elmulasztása esetén később nagyságrendekkel többet kell rákölteni. Végül meg kell akadályozni a talajvízszint csökkenését, illetve ahol az előfordult, ott azt helyreállítani a mezőgazdasági termelés miatt. Ilyen és még ehhez hasonló problémák következtében nem lehet 1993. december 31-éig várni, ezért a határozat szövegébe kívánom beépíteni a két kulcsfontosságú határidőt. Az egyik az 1993. április 10-i, ameddig a cselekvési programot és a pénzügyi tervet kell elkészíteni. Ez a szükséghelyzetben teendőket tartalmazza és hozzá az anyagi hátteret. Ez egyúttal megnyugtathatja a helyi lakosságot is, mivel megoldást kínálhat a szükséghelyzetre. A második határidő 1993. július 10-e, ameddig az ivóvízbázisok védelmére és a talajvízszint csökkentésének megállítására szolgáló koncepciót dolgozza ki a Kormány. Tisztelt képviselőtársaim! Látni kell azt is, hogy ezen határidőig és főleg azok után, beavatkozásokra van szükség, illetve a munkák már meg is kezdődtek. Ezért egy új pontban szükségesnek tartom rögzíteni, hogy olyan lépések, illetve munkák ne történjenek, amelyek végleges jellegű műszaki megoldásaik révén kényszerhelyzetet teremthetnek az eredeti állapot visszaállításával szemben. Sajnos, információm szerint, ma is terveznek olyan munkákat, amelyre az I. fokú hatóság a szakhatósági engedélyt nem adta meg. Ezenkívül olyan tervek is vannak, amelyekhez szükséges az Országgyűlés állásfoglalása. Tisztelt Ház! Ezen országgyűlési határozat tervezetét 1992 augusztusában azért adtam be, mert akkor is bíztam, és ma is bízom abban, hogy a térség problémáit le kell, és le lehet választani a vízlépcsőről, és úgy kell megoldani - tudom, ez nagyon nehéz, de mégis meg kell tenni -, hogy a vízlépcsőről, ha képletesen is, de elfeledkezünk. A települések és a táj nem lehet áldozata annak, hogy egy szűk csoport ökológiai szempontból durva és erőszakos lépést tett. Mint tudjuk, rövid időn belül nem oldódik meg a probléma, ezért amit tudunk, tegyünk meg a károk megelőzésére, illetve mérséklésére, ha már két és fél évet fölöslegesen elvesztegettünk. Kérem, támogassák módosító indítványomat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)