Molnár Péter (Fidesz)
DR. MOLNÁR PÉTER (FIDESZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pál Lászlóhoz hasonlóan én is két problémakört szeretnék a felszólalásomban érinteni. Az egyik a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslathoz szorosabban tartozó véleményem, amit szeretnék elmondani, a másik pedig a médiatörvény hiányából fakadó probléma megoldására tett javaslatom lesz. Az első kérdéskörről azt szeretném elmondani, hogy a korábban beadott módosító javaslataimat kénytelen vagyok fenntartani. Nagy részét valószínűleg azután is fenn kell majd tartanom, hogyha a gazdasági bizottság beadja azokat a bizottsági csatlakozó módosító indítványokat, amelyek szövegéről tájékoztatást kaptunk, s amelyeket a KHVM is támogat, tudtommal legalábbis. A bizottsági csatlakozó módosító indítványok ugyanis nem adnak lehetőséget, illetve a törvényjavaslat ezekkel az indítványokkal együtt sem ad lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés megfelelő szerepet játsszon a hosszú távú frekvenciagazdálkodási döntések meghozatalában, illetve azokat ellenőrizhesse. Márpedig ahogy a módosító javaslataink beadásakor még tavaly elmondtam, véleményem szerint, illetve a FIDESZ-frakció álláspontja szerint a frekvenciagazdálkodás hosszú távú kérdéseiről magának az Országgyűlésnek kellene kellő előkészítés után döntést hoznia, és ezt nem helyettesítheti az, hogyha a Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsba az Országgyűlés egyes bizottságai tagot delegálnak. Ugyanis itt mindjárt fölvetődik az a probléma, hogy azok a delegált tagok vajon kit képviselnének ott, egy pártot, vagy a bizottságot, hogyan kaphatnának mandátumot minden alkalomra, és így tovább. Tehát azt hiszem, hogy itt teljesen összekeveredik az a dolog, hogy ebben a Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsban végül is az Országgyűlés valamilyen ellenőrző, döntéshozásban részt vevő szerepe jelenne meg, vagy valami egészen más, netán egy pártnak akár vagy más pártoknak az érdeke. Tehát ezt példának mondtam el. Ezért látom úgy, és más problémák miatt, hogy a törvényjavaslat a bizottsági csatlakozó indítványokkal együtt sem, néhány fontos módosítás ellenére ezekkel együtt sem garantálja azt, hogy az ország frekvenciagazdálkodásáról világosan szétválasztott döntésszinteken, az egyoldalú ágazati és lobbyérdekeket kizárva, a lehető legteljesebb nyilvánosság mellett szülessenek a döntések. Emiatt a törvényjavaslat további átalakítását, módosítását tartom szükségesnek, és javaslom ezt az Országgyűlés és a Kormány számára. A második kérdéskör, amiről szeretnék beszélni, mint jeleztem, az, hogy - mint tudjuk - e törvényhez a médiatörvény hiányában nem kapcsolódik olyan új garanciális törvényi szabályozás, amely a rádió-, televízió-műsorszolgáltatási engedélyek kiadásának nyilvános pályázati rendszerét biztosítja. Ezért a FIDESZ részéről javaslom, hogy az Országgyűlés a frekvenciatörvényhez kapcsolódva, de annak elfogadását nem hátráltatva - mivel tudjuk, hogy itt a postatörvény és a távközlési törvény sem léphet hatályba a frekvenciatörvény elfogadásáig, tehát hogy az Országgyűlés - alkosson olyan részszabályozást a rádiózásról és a televíziózásról, amely a műsorszolgáltatási engedélyek kiadásáról szól. E törvényhez fel lehetne használni a tavaly leszavazott médiatörvény egyes paragrafusait, de új megoldásokat, logikát is követve kellene megkísérelni véleményem szerint szabályozni azt az alapvető emberi szabadságjogot érintő kérdést, hogy ki kaphasson lehetőséget rádió-, televízióműsor szolgáltatására, és ki nem. (19.00) Egyébként itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a szabályozásnak biztosítania kellene, hogy a viszonylag szűkös, műsorszórás céljára használható frekvenciakészletből a nonprofit civil társadalmi rádió-, televízióműsor- szolgáltatók is lehetőséghez jussanak a legkülönbözőbb kulturális és egyéb szolgáltatás, a kommunikáció sokszínűségének érdekében. Folytatva javaslatom, illetve a FIDESZ-frakció javaslatának az indoklását, még azt szeretném az elhangzottakhoz hozzátenni, nyilvánvaló, hogy igazi garanciákat csak az új törvényi szabályozás adhatna a rádió-, televízióműsor- szolgáltatási engedélyek pályázati rendszerének nyilvánosságára, az esélyegyenlőséget biztosító, előre áttekinthető pályázati szempontrendszerre, a kulturális sokszínűséget az említett módon kedvezményező elbírálásra. Ezek ugyanis olyan szempontok és olyan eljárási garanciák, amelyeket a frekvenciák polgári műsorszórás céljára való kiosztásakor, illetve a műsorszórási engedélyek kiadásakor feltétlenül érvényesíteni kell. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)