Tabajdi Csaba (MSZP)
TABAJDI CSABA (MSZP): +hiszen ez a februári közgyűlési dokumentum csak politikai dokumentum, de még nem jogi dokumentum, márpedig az októberi Európa tanácsi csúcsértekezletnek ez lenne a legfőbb küldetése, hogy végre szülessen a kisebbségi lét valamennyi fontos területét átfogó kiegészítő jegyzőkönyv. Hiszen az emberi jogi bíróság Strasbourgban nem foglalkozik ma kisebbségsértő ügyekkel, mert ennek ma még nincs meg a jogi alapja. Ami a válságkezelő mechanizmusokat illeti, érthetetlen jó ideje számomra, hogy a magyar Külügyminisztérium szakértői és politikai szintjén egyaránt miért sikkad el a Badinter által kidolgozott döntőbíróság, a választott bíróság, a Tribunal d+ Arbitrage intézménye. Hogy a magyar Külügyminisztérium, a magyar politika, a magyar miniszterelnök és a magyar parlamenti pártok miért nem tették magukévá ennek a fontos kezdeményezésnek a felkarolását, amelynek lényege, hogy nem egy nagy létszámú testület, egy gyorsan a helyszínre küldhető válságmegelőző testület, amely neves nyugat-európai, közép- és kelet- európai alkotmánybírákból állna, amely döntőbíróság megelőzne, konfliktus esetén közvetítene, vagy pedig kezelne. Sajátos dolognak tartom azt, hogy ez nem kapott nagyobb hangsúlyt a magyar kormányzati külpolitikában. Igaz, hogy az EBEÉ-ben a Genscher-Guigou kezdeményezés nyomán némileg előrehalad, de amennyiben azt valljuk, hogy a Magyar Köztársaságnak a kisebbségi kérdésre szakosodva minden fórumon, nemzetközi fórumon ennek nemzetközi rendezése, jogi és válságkezelő mechanizmus megteremtése a célja, akkor azt hiszem, hogy a Badinter által kidolgozott döntőbíróság, választott bíróság lényegesen nagyobb támogatást érdemelne meg. Mivel Horn Gyula, Szent-Iványi István és Rockenbauer Zoltán utaltak rá, hogy senki nem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy mi lesz abban az átmeneti időszakban, míg Magyarország nem tagja az Európai Közösségnek, amíg a nyugat-európai katonai integrációs szervezetek biztonsági garanciákat nem nyújtanak, ezért is tartom én a magyar biztonságpolitika rendkívül fontos, kiemelt feladatának, hogy mindent tegyen meg, hogy legyenek válságkezelő mechanizmusok. Én tudom, külügyminisztériumi szakértőkkel vitázva, ők azt mondták, hogy itt van a kisebbségi főbiztos az EBEÉ-ben. Magyarországnak, tekintve, hogy ennyire szűkös a válságkezelő, válságmegelőző mechanizmus Európában, nem szabad egyetlen formára korlátoznia a támogatását. Támogatnia kell minden olyan ésszerűnek tűnő politikai válságmegelőző- és kezelő mechanizmust, többek között a döntőbíróságot is, amely elősegítheti Magyarország biztonságát. Tisztelt Ház! A mostani alapelvek lényeges korrekciója az előzőekhez képest, hogy a magyar külpolitika két nagy orientációs irányában korrekciót hajt végre. Ez a korrekció nem most ment végbe, szerencsére az elmúlt egy- másfél év magyar kormányzati külpolitikája ezt a korrekciót elkezdte végrehajtani. Arról van szó, hogy ma egyetértés látszik abban, hogy a nyugat- európai integráció ugyan a magyar belső fejlődés külső nemzetközi dinamizáló motorja lehet, de Magyarország a térségből nem tud kiszakadni, nem szakadhat ki, a térképről nem vándorolhat el. Ezért egyidejűleg fontos, bár egészen más a funkiója a nyugat-európai kapcsolatrendszernek és a közép- és kelet-európai kapcsolatrendszernek. (13.00) Míg az előző egy dinamizáló motor, a másik pedig egy stabilizáló szerepet kell hogy betöltsön. Magyarország belső stabilitása, biztonsága szempontjából ezért kulcsszerepe van a közép- és kelet-európai államokkal való kapcsolatoknak. Vagyis keresnünk kell a szomszédunkkal is - én ezt az anyagnál is hangsúlyosabban mondanám -, még ha oly nehéz is, a történelmi modus vivendit, a velük való együttműködés lehetőség szerinti fejlődését. Fölhívnám a tisztelt Ház figyelmét, egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy Nyugat-Európa meg fogja gondolni Magyarország európai közösségekbe és más integrációs szervezetekbe való felvételénél azt is, hogy velünk együtt integrálni kíván-e kezelhetetlennek tűnő vagy kezelhetetlennek tartott konfliktusokat. Rögtön hozzáteszem, hogy itt elsősorban a kiélezett konfliktusokért nem Magyarországot és a magyar politikát terheli a felelősség, de rögtön hozzáteszem, számos elmaradt haszont is figyelhetünk, mert ezen néhány relációban ugyan nem lehetett volna lényegesen jobb viszonyt kialakítani, de enyhültebb, kevésbé feszült viszonyt egy átgondoltabb és mérsékeltebb külpolitizálással igen. Tisztelt Ház! Többen hangsúlyozták, szeretném még erőteljesebben kiemelni a közvetlen biztonsági garancia sorában a magyar belső stabilitás megőrzésének, folyamatos fejlődés biztosításának kiemelt fontosságát. A magyar biztonság kulcselemének tartom ezért a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését a modernizációban, a demokratizálásban, a külpolitikában, a mindenkori kormányzó és ellenzéki pártok között. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)