Keleti György (MSZP)

1993. március 1.

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Alkotmánybíróság a pénzügyminiszteri rendeletet 1992. június 30-i hatállyal semmisítette meg. A határozat témájában érintett pénzintézetek, munkáltatók és munkavállalók között egy heves jogértelmezési vita alakult ki, amely sajnos az elmúlt több hónap alatt általában a munkavállalók hátrányával zárult. Választókörzetemben - de tudomásom szerint az ország más részeiben is - a pénzintézetek közvetlen letiltását számos munkáltató elfogadta, és azt a gyakorlatban teljesíti is. E letiltások között nagy számban vannak olyanok is, akik az úgynevezett biogiliszta ügyben érintettek. Ezek az emberek jelentős hátrányba kerülnek azáltal, hogy amíg a bírósági tárgyalásaik folynak, a pénzintézeti közvetlen letiltás következtében tulajdonképpen tartozásaikat a pénzintézet visszakapja, s függetlenül attól, hogy az elhúzódó bírósági tárgyalás milyen eredménnyel jár, tulajdonképpen a visszafizetést végre kell hajtaniuk. Minden törvény, bírósági határozat, s ezek között az alkotmánybírósági határozat is annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Kérdéseim ezek alapján a miniszter úrhoz: Mikorra lehet érvényt szerezni az Alkotmánybíróság említett határozatának? Elvárható-e ez nyolc hónap elteltével? Második: A munkáltató mire való hivatkozással tagadhatja meg a pénzintézet felé a közvetlen letiltás teljesítését, illetve a munkavállaló mire való hivatkozással követelheti, kérheti bére ilyen módon letiltott részének kifizetését munkáltatójától? És végül: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium a Munkaügyi Minisztériummal együtt, hogy a közvetlen pénzintézeti letiltásról szóló alkotmánybírósági határozatot követően kialakult jogértelmezési viták lezárására egységes állásfoglalást adjon ki? Várom miniszter úr válaszát. (Taps.) (Az elnöklést Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke veszi át.)