Hajdu Istvánné (EKgP)
DR. HAJDU ISTVÁNNÉ (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat a kérdéskör valamennyi lényeges területét érinti. Úgy ítéljük meg, hogy az égetően sürgős gazdasági törvénykezés mellett is szükséges a testnevelés és sport ügyét társadalmi súlyának megfelelően kezelni. Ugyanis nagymértékben meghatározza az emberek közérzetét, alapvető egészségvédelmi, kulturális, szórakozási, szórakoztatási szerepe van. Az ifjúságot tekintve pedig kiemelkedő személyiségformáló, -nevelő funkciója. A koncepcióban megjelenő gondolatokkal azért is értünk egyet, mert már korábban fontosnak ítélve a testnevelést, megfogalmaztuk elgondolásainkat, és azok lényegében megegyeznek a koncepcióban foglaltakkal. Mi is a testnevelést nemzeti ügynek, a nemzeti kultúra szerves részének tekintjük. A társadalmi, gazdasági viszonyok megváltozásával összhangban szükségesnek tartjuk a sport területén is a tényleges rendszerváltást. A testnevelést egységes egészként kezelve szeretnénk az állami gondoskodás és finanszírozás szintjén elismertnek látni. A sport részterületeit - az óvodától az élsportig - egymással összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészként értelmezzük, ahol egyik terület fejlesztése sem történhet a másik rovására. Az elmúlt 40 év szocialista sportpolitikája nyíltan élsportcentrikus volt, a sport többi területét, így a kötelező testnevelést, az iskolához kapcsolódó diáksportot, a gyógytestnevelést, a gyógytestneveléshez kapcsolódó gyógycélú szabadidősportot, a kis egyesületekben folyó diáksportot, a felnőtt szabadidősport területét háttérbe szorította. Az arányos fejlesztés azt jelenti a mi megfogalmazásunkban, hogy most az állami gondoskodás és finanszírozás oldaláról elsősorban a felsorolt területeket, tehát a testnevelésügy egészségmegőrző, pedagógiai értékeket leginkább közvetíteni tudó oldalát kell erősíteni. Ez nem élsportellenes álláspont részünkről, sőt nemzeti értéknek tekintjük az eredményes élsportunkat, és ezt az eredményességet a jövőben is kötelességünk segíteni, szinten tartani. Nem mehetünk el azonban behunyt szemmel azok mellett a visszás jelenségek mellett, amelyek az élsportágazathoz kötődve a múltból öröklődtek és konzerválódtak. Például a túlméretezett sportirányító apparátusok változatlanul léteznek. Szeretnénk, ha a sport megújításának koncepciójában leírtak valódi tartalommal telítődnének, és jelennének meg a hétköznapi munkában. Azt szeretnénk, hogy minden tanyasi iskolában jusson labda a gyerekeknek, netán épüljön annyi uszoda, hogy az alföldi gyerekek is tanuljanak meg úszni, és így egészségesebb nemzedéket nevelhessünk. Ezért üdvözöljük, hogy a koncepcióban megjelenik a törekvés az ország térségei és a települések közötti egyenlőtlenségek felszámolására. Helyeseljük azt is, hogy a koncepció az iskolai testnevelés és sport fejlesztése érdekében a testnevelési órák számának és tartalmi színvonalának emelését szorgalmazza, azzal a megjegyzéssel, hogy csak a szükséges feltételek megteremtése után lehet a testnevelési órák számát növelni. A gyakorlat ugyanis azt bizonyította, hogy ott, ahol nem voltak meg a feltételek, és emelték a testnevelési órák számát, ez a szülők és a gyerekek ellenállásába ütközött, és sportellenes hangulatot gerjesztett, egyúttal a testnevelés alól felmentettek számát is nagymértékben megnövelte. A koncepció az iskolai testnevelés és sport fejlesztése érdekében a legfontosabb feladatok közé sorolja az iskolai gyógytestnevelés megszervezését és feltételeinek biztosítását. Mi tovább folytatjuk ezt a gondolatot azzal, hogy az egészségkárosodás miatt a szabadidősport-programokban részt venni nem tudók számára a szabadidős gyógytestnevelési sport megszervezése és feltételeinek biztosítása is kiemelkedő figyelmet érdemel. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert különösen a nagyvárosban élő gyerekek között a túlsúlyos, tartáshibás, légzőszervi beteg gyerekek száma olyan magas, hogy sokszor eléri vagy meghaladja az egészségesekét. Tehát ennek a nagyszámú gyerekcsoportnak is alkotmányos jogaként biztosítani kell az aktív, játékos gyermekkort. Végül: a testnevelés és sport fejlesztését célzó feladatok megvalósulása attól függ, hogy megteremthető-e a szükséges anyagi fedezet mindehhez. Ennek érdekében ki kell dolgozni a sport többcsatornás finanszírozási rendszerét, megkülönböztetve a nonprofit jellegű testnevelési és sporttevékenységet a profitorientálttól. Az előbbit adókedvezményben célszerű részesíteni, az utóbbit pedig a gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan kell szabályozni. A sport pénzügyi szabályozását a koncepció nagyon helyesen, a kultúra más területeihez hasonlóan kívánja megoldani. Az elmondott kiegészítő javaslatokkal a koncepciót megfelelőnek tartjuk, és elfogadásra ajánljuk. Köszönöm. (Taps.)