Gyarmati Dezső (MDF)

1993. március 21.

GYARMATI DEZSŐ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Részese voltam a magyar sport múltjának, ha alakításába nem is tudtam beleszólni. Átéltem az élsport jó és rossz időszakait egyaránt. Ma már nem vagyok abban a helyzetben, hogy a sportsikereket magam érjem el, de megadatott, hogy megtegyem a tőlem telhetőt az egyetemes sport megújításáért. Igaza van annak, aki sportéletünk múltbéli viszszásságait bírálja. Igaza van annak is, aki azt követeli, hogy újítsuk meg sportéletünket. De nagyot hibáznánk mindannyian, ha nem bízva a sport megújuló képességében, úgy szüntetnénk meg a múlt hibáit, hogy közben lehetetlenné tennénk sportszervezeteinket, megvonnánk tőlük minden támogatást, egyre növekvő adóssághalmozásra és végül önfelszámolásra kényszerítenénk őket. A hibák megszűnnének ugyan, de a mosdóvízzel együtt kiöntenénk a gyereket is. Ha megújítani akarjuk a sportot, ahhoz eszközt is kell biztosítani, létesítményt, anyagi hátteret azoknak a fiataloknak és edzőknek, szakembereknek, akik egy nemesebb célért, egy egészségesebb életmód kialakításáért ezt önként is vállalják. Ennek a lehetőségét látom most elérkezettnek, és ezt a szándékot érzem a benyújtott törvényjavaslatban is. Egyetértve a testnevelés és sport megújításának koncepciójáról szóló, a múlt héten tárgyalt határozattervezettel, úgy ítélem meg, hogy a nemzeti sportalapról szóló törvény tervezete a koncepció megvalósításának egyik fontos eleme. Egy olyan eszköz, amely ha jól működtetik, eredményesen szolgálhatja a sportélet átalakításának, átrendezésének ügyét. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadását ajánlom. Köszönöm a szót. (Taps.)