Szabó Iván (MDF)

1993. március 29.

DR. SZABÓ IVÁN pénzügyminiszter: Sose lehet tudni+ Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kettős adóztatás elkerüléséről a hetvenes évek közepétől kötünk egyezményeket. Ma közel 40 aláírt egyezményünk van szinte valamennyi európai országgal és más, fontos kereskedelmi partnerünkkel. Tárgyalásaink során valamennyi egyezményünkben az OECD-modellt vettük alapul, így egyezményeinkben a rendező elvek azonosak, az egyes kérdésekben azonban - figyelembe véve kapcsolatainkat az adott országgal, valamint az adórendszerek sajátosságait - eltérő rendelkezéseket tartalmazhatnak. Az egyezmények alapvető célja, hogy elkerülje a magánszemélyek és vállalkozások kettős adóztatását, ami azt jelenti, hogy ugyanazon jövedelem után - bár mindkét államnak joga lenne megadóztatni azt - csak az egyik államban adóznak, a másik állam pedig lemond az adóztatásról. Az egyezmények részletes szabályokat tartalmaznak arról, hogy mely jövedelmek mely államban adóztathatók, illetőleg hogy az államok hogyan osztják meg egymás között az adóztatási felségjogot. A kihirdetésre kerülő egyezményeket mind a magyar Országgyűlés, mind a partnerország korábban megerősítette, így azok már hatályba léptek. Beruházásvédelmi egyezményeink alapvető célja a külföldi befektetések elősegítése, a külföldi befektetők bátorítása. Elsősorban a kis- és középvállalkozók bizalmának megnyerésére szolgálnak, akik nagyobb biztonságban érzik magukat, ha saját államuk is képviseli érdekeiket a fogadó állammal szemben. Az egyezmények - tartalmukat tekintve - megerősítik a magyar jogszabályokban foglaltakat, nemzetközi normává emelve azokat, ily módon kizárva az egyoldalú változtatás lehetőségét. Megerősítik többek között a tőkerepatriálást, kártalanítás nyújtását olyan esetekben, amikor a beruházást a fogadó állam államosítja vagy kisajátítja. Tartalmaznak rendelkezéseket a viták rendezéséről. Ha a beruházó és a fogadó állam között a beruházással kapcsolatosan vita keletkezik, azt semleges nemzetközi bíróság elé lehet terjeszteni. A hatályos magyar jogrend értelmében a korábban már mindkét fél által megerősített és ennek megfelelően hatályba lépett beruházásvédelmi megállapodásokat törvényben kell kihirdetni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy e törvényi kihirdetési feladatának a négy felsorolt esetben szíveskedjék eleget tenni. (Taps.) (17.00)