Szauter Rudolf (MDF)
SZAUTER RUDOLF előterjesztő: Tisztelt elnök Úr! Köszönöm a szót. Képviselőtársaim! Csak emlékeztetőül: amiről most szavazatainkkal döntenünk kell, nem egyéb, mint egy, a Parlament által 1992. december 16-án 64%-os arányban már elfogadott törvény hatálybaléptetése. A törvény a megtisztelő 1993. évi I. törvény számozást kapta. Több körülmény szerencsétlen egybeesése következtében e törvényből kimaradt a hatályba léptető záradék. Sima jogtechnikai ügy lett volna, ha nem érkezik a törvény tárgyalása után, a szavazás előtt néhány perccel egy rossz, de obstrukciós céloknak megfelelő módosító indítvány. Ezek után ez a hányatott életű törvény sorsa kacagtató fordulatokat vett. Kacagtató lenne, ha nem vérre, ha nem földre menne itt a játék. A törvényjavaslatot az alkotmányügyi bizottság rendben lévőnek találta, hangsúlyozom: a hatályba léptető indítványt, és jogtechnikailag szintén sima ügynek ítélte. Ez az álláspontja ma is. Ezt tükrözik az alkotmányügyi bizottság módosító indítványai, melyek következtében ez az indítvány ma már lényegében az alkotmányügyi bizottság előterjesztése. Ezzel párhuzamosan viszont megkereste az Alkotmánybíróságot, hogy normakontrollt kérjen az 1993. évi I. törvényre. Hangsúlyozom, hogy az alkotmányügyi bizottság jelen hatályba léptető törvényt alkotmányügyileg rendben lévőnek találta. Itt jön a vígjátéki fordulat ebben a szomorú játékban. A mezőgazdasági bizottság, amelynek van egy jogász tagja is, mint ezt Zsiros Géza elnök szomorúan állapította meg múlt heti hozzászólásában, nos, ez a bizottság belemerítkezett a már elfogadott 1993. évi I. törvény alkotmányossági vizsgálatába. Azt hiszem, ez a szerepzavar tükröződik azon a tényen, hogy a mezőgazdasági bizottság alkotmányossági aggályokból az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett módosító indítványokat sem támogatja. Tisztelt Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy egy sima jogtechnikai ügylet van napirenden, engedjék meg, hogy szavazásuk és lelkiismeretük megkönnyítése érdekében én is visszatérjek néhány szó erejéig az 1993. évi I. törvényre. Több oldalról is elhangzott e törvénnyel kapcsolatban az alkotmányossági aggály. A törvény immár három és fél hónapja érvényes, de az aggályoskodók egyike sem, így az Igazságügyi Minisztérium sem, az SZDSZ sem tett egyetlen lépést a normakontroll érdekében. Azért ez elgondolkoztató. Talán mégsem az alkotmányosság iránti elkötelezettség vezérelte őket. Kérdem én: nem prejudikáció, ami ebben az ügyben folyik? Egy, a Parlament által hozott érvényes törvényt lehet itt hónapokig pocskondiázni? Mi ez, ha nem az Országgyűlés tekintélyének a lejáratása? Képviselőtársaim! Az az aggály, ami az eredeti törvényt módosító javaslat - az 1993. évi I-esről van szó - benyújtására késztetett bennünket Dragon és Balla képviselőtársaimmal, 100%-osan beigazolódott. Csak kettőt a számtalan példából. Balatonfüreden közel egymillió forintra emelkedett a licit során egy aranykorona ára. És nem a harmadik határból érkező parasztemberek verték fel az árat, hanem a hátuk mögött ülő tőkeerős spekulánsok. Egy másik példát. Budaőrsön nyolc hektár földterületet a licit során 72-en vásárolták meg. 8 hektárt 72-en. A vásárlók nagyobb része budapesti volt. Átlagosan 300 négyszögöl jutott egy-egy licitálónak. Milyen lesz ezeknek a településeknek az egészséges szerkezete? - kérdem én. Megmondom: semmilyen. A nagyvárosok körüli települések elvíkendesednek. Tisztelt Képviselőtársak! Önök ismerik ezt a problémát. Itt kell a Kárpótlási Hivatal álláspontjával vitatkoznom. Azt állítják, hogy nem baj, ha magas áron jut a paraszt a frekventált területen a földhöz, az a magas ár értékarányos kárpótlást eredményez, mert a licit során érvényesül a piac, a kereslet és kínálat törvénye. Tévedés uraim! Ez akkor lenne igaz, ha a mostani kárpótlás nem egyszeri és megismételhetetlen lenne. Itt nem egyenlő eséllyel indulnak a versengők. Aki ma is ott él, ahol elvették a földjét, aki ott akarja művelni, mert művelni akarja, aki a saját vagy a szüleinek a földjét akarja vissza urambocsá! esetleg érzelmileg is indíttatva, az hátrányban van. Képviselőtársaim! A módosító indítványok közül azokat támogatom, amelyeket az alkotmányügyi bizottság dolgozott ki és terjesztett elő. Ezek egyike dr. Tóth Tihamér indítványát is tartalmazza, kis mértékben átdolgozva, úgy, hogy én is és a Kárpótlási Hivatal is technikailag el tudja fogadni. S egy utolsó gondolatot egészen röviden. Újra hangsúlyoznom kell, hogy jelen előterjesztésem jogtechnikai ügylet, formális szavazás, törvényhozói testületünk tekintélyét van hivatva megóvni. Így azok a képviselőtársaim is elfogadhatják és megszavazhatják, akik az eredeti 1993. évi I-es törvényt nem fogadták el. Ami a sokat kritizált törvényt, az 1993-as I. törvényt illeti, készségesen elfogadom az Alkotmánybíróság véleményét, álláspontját, de az egy egészen más történet. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)