Kelemen András (MDF)
DR. KELEMEN ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára azzal, hogy az Európa Tanács tagjává vált, megnyílt a lehetőség, hogy a Tanács által az elmúlt mintegy negyven év során létrehozott nemzetközi szerződésekhez csatlakozhasson. Hazánk a bűnüldözésben nemzetközi szinten is részt kíván venni, és minden segítséget meg kíván adni a bűnözés leküzdésében eljáró igazságügyi és más hatóságoknak arra, hogy ehhez megfelelő jogi eszközök álljanak rendelkezésükre. Az Európa Tanács tagországai között, épp az integráció irányába tett lépések miatt az ott élők mozgási lehetőségei igen tágak, tehát épp az egyesülési folyamat erősítheti bizonyos értelemben a bűnelkövetés nemzetközi jellegét. A tagországok ezért már az Európa Tanács megalakulását követően arra az elhatározásra jutottak, hogy elsőbbséget kell biztosítaniuk a büntetőjog és a büntetőeljárás terén folytatandó együttműködésre. Az Európához való csatlakozás szempontjából fontos tehát Magyarország számára is, hogy minél előbb részesévé váljék az Európa Tanács keretében létrejött többoldalú bűnügyi tárgyú nemzetközi szerződéseknek, nevezetesen először is az 1957-ben létrehozott kiadatási egyezménynek, valamint ennek 1975. és 1978. évi kiegészítő jegyzőkönyveinek, amelyek a bűnelkövetők kiadatásának feltételeit és a kiadási eljárást, továbbá a hazánkon való átszállításuk feltételeit szabályozzák. Másodikként a büntetőügyekben nyújtott jogsegélyről szóló 1959. évi egyezményről beszélnék, és az 1978-ban ehhez csatlakozó kiegészítő jegyzőkönyvről, amely a büntetőügyekben nyújtott jogsegély feltételeit, a jogsegély nyújtásával kapcsolatos eljárási kérdéseket, valamint a külföldi hatóságoknál a büntetőeljárás megindítása céljából történő feljelentés lehetőségeit szabályozza. A harmadik szerződés az elítéltek átadásáról 1983-ban létrejött egyezmény, amely lehetővé teszi, hogy a szabadságvesztésre ítélt személy büntetésének végrehajtására hazájában kerüljön sor - amennyiben ehhez ő maga is hozzájárul. A kiadatási egyezménynek 23, a bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménynek 21, míg az elítéltek átadásáról szóló egyezménynek eddig 23 tagállama van. Magyarország csatlakozásával azt érheti el, hogy a bűnüldözés területén számos olyan állammal kerülünk szerződéses kapcsolatba, amelyekkel eddig - nemzetközi szerződés hiányában - nem tudtunk hathatósan együttműködni. Külön kiemelendő, hogy Európán kívüli országok közül a kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezménynek Izrael, míg az elítéltek átadásáról szóló egyezménynek az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is tagja. Tekintettel arra, hogy a többoldalú nemzetközi egyezmények megfogalmazása mindig szintézis eredménye, amely jellegénél fogva nem tud tekintettel lenni az egyes tagállamok eltérő belső jogi szabályozására, ezért ezen egyezmények lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyezményekhez történő csatlakozás során a megerősítő okiratok letétbe helyezésekor az egyes rendelkezésekhez fenntartásokat és nyilatkozatokat lehessen tenni. A hatályos magyar jognak az egyezményekkel ütközési pontjai - melyek folytán fenntartásokat kellene tenni - nincsenek; a fenntartások és értelmező nyilatkozatok tételére azért került sor mégis, mert a közeljövő magyar büntető- és büntetőeljárási jogának fő vonásai már kialakultak, és miután később nincs lehetőség a fenntartás megtételére, ezeket a Magyar Köztársaság az egyezmények megerősítő okiratainak letétbe helyezésekor teszi meg. Az ezen egyezményekhez történő csatlakozás mellett humanitárius meggondolások is szólnak, hiszen az Európában uralkodó felfogás a bűnözést már régóta nem kizárólag a társadalmi védekezés és megtorlás oldaláról közelíti meg. Általános követelménnyé vált, hogy a büntetőjogi szabályozásban meghatározó súlyt kapjon a gyanúsítottak emberi jogainak a védelme az eljárás során. A szabadságvesztéssel járó büntetés végrehajtása pedig nemcsak a bűnöző elzárását jelenti a társadalomtól, hanem elsősorban annak visszavezetését a társadalomba, segítséget, hogy majdan a közösség teljes jogú tagjává válhasson. Erre természetesen csak akkor van lehetőség, ha a külvilággal nem szakadnak meg az emberi kapcsolatok sem. Ebből a szempontból kiváltképp fontos, hogy a bűnözés nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatos eljárásmódokat az Európa Tanács tagországai által kidolgozott egyezmények rendezzék, amelyekbe az emberi jogok védelmének elemei a Nyugat-Európában már évtizedek óta szavatolt módon épülnek be. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a három nemzetközi egyezményhez történő csatlakozással hazánk nagymértékben segítheti a nemzetközi bűnüldöző szervek munkáját, és hathatós támogatást kaphat más, a szerződésben részt vevő tagállamoktól is. Ezért kérem a határozati javaslat, a bűnügyi jogsegélykérelmek továbbításának eljárási jellegű pontosítására vonatkozó módosító indítvány szerinti támogatását és elfogadását - vagyis a módosító indítványt elfogadni szándékozom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)