Danis György (SZDSZ)
DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban, amit az imént Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke terjesztett elő, egy látszólag egyszerű dologról van szó. Az LV. törvény 5. szakasza (2) bekezdését óhajtja ezen javaslat kiiktatni. Én felolvasom, miről van szó. "A tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdálkodószervezetek közül nem kerülnek az önkormányzatok tulajdonába a gyógyszertári központok." Értelemszerűen, ha ezt a passzust elhagyjuk, akkor semmi akadálya nincs, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljenek ezek a központok. Gondolom, Salamon Lászlónak is ez volt a szándéka vele. Az előterjesztő azzal kezdte, hogy ennek a témának elmondotta a történetét. Én úgy érzem, hogy egypár dolog nem került elmondásra. Én szeretném kiegészíteni. De mielőtt ezt megtenném, leszögezném: a szabaddemokratáknak az a leghatározottabb véleménye, hogy a gyógyszerellátás a WHO kategóriája szerint az egészségügyi alapellátás szerves része, s ilyen formában egyértelmű, hogy ez önkormányzati feladat. Számunkra a tárgyalt téma fő kérdése az, hogy támogatható-e az a kormányzati szándék, amely a gyógyszerellátást állami tulajdonba akarja helyezni, és e központosított gondolat szerint próbálja azt privatizálni is. Az előzményekről Salamon László elmondotta, hogy 19 megyében és a fővárosban gyógyszertári központok működtek, amelyek korábban a megyei tanácsok, illetve a Fővárosi Tanács felügyelete alá tartoztak. A 42/1984. november 5-én kelt minisztertanácsi rendeletben a gyógyszertári központok közszolgálati vállalati kategóriába lettek besorolva. Így mondta Salamon László is. Az önkormányzati választások után a megyei és fővárosi gyógyszertári központok értelemszerűen önkormányzati hatáskörbe kerültek, vezetőiket az önkormányzati törvény értelmében a közgyűlések nevezték ki, s a munkáltatói jogokat is a közgyűlések gyakorolták. A főváros esetében a fővárosi vagyonátadó bizottság 1992. november 4-én a fővárosi önkormányzat tulajdonába adta a Fővárosi Gyógyszertári Központot, a Pharmafontana Gyógyszerellátó Vállalatot. Ez a folyamat több megyében hasonlóképpen zajlott le. Ezután a Népjóléti Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség a fővárosi vagyonátadó bizottság döntéseivel szemben fellebbezéssel élt a Belügyminisztériumhoz, és kinyilvánította azt, hogy a gyógyszertári központokat egységesen állami tulajdonban kívánja kezelni. A Belügyminisztérium 2360/1992. számon határozatot hozott, amelyben a vagyonátadó bizottság határozatát megváltoztatta, és nem adta önkormányzati tulajdonba a Pharmafontanát. Ezt a határozatot a fővárosi önkormányzat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon perli, amely per jelenleg is folyik. Az Országgyűlés a privatizációs törvény tárgyalásakor érintette a gyógyszertári központok jogi státusát, az 1992. évi LX. törvény 5. �-ában. Ez a parlamenti döntés is azt célozza meg, hogy a gyógyszertári központokat és a patikákat állami tulajdonként kezelhessék. A fővárosi közgyűlés, majd ezt követően a többi megyei közgyűlés is felterjesztési jogával élt a Parlamenthez, és nehezményezte, hogy 1992 nyarán a Parlament az önkormányzati törvénnyel ellentétes rendelkezést fogadott el egyszerű többséggel. Miről van szó? Ez a vagyon az ország összes gyógyszertári központját tekintve körülbelül 50 milliárd forint. A Pharmafontana, a Fővárosi Gyógyszertári Központ esetében ez 8 milliárd forintot tesz ki. Az önkormányzatok ilyen hatalmas vagyonról nem mondhatnak le még abban az esetben sem, ha anyagi helyzetük sokkal jobb volna. E gazdasági érvek mellett lényegesebb kérdés az a szakmai szempont, hogy az önkormányzatok a sajátjukként kezelt gyógyszertári központokat és gyógyszertárakat mint a lakosság közvetlen ellátásában részt vevő közüzemeket önkormányzati tulajdonként kívánják privatizálni a jövőben. Tehát az önkormányzatok is privatizálni kívánják, ezt hangsúlyozni kell. Mint a hozzászólásom elején kifejtettem, a gyógyszerellátás az egészségügyi ellátás szerves része, és ezért önkormányzati tulajdon. Az önkormányzatok ezzel a feladattal élni kívánnak, és felelősségteljesen el tudják végezni. Végezetül megkérdezem Salamon Lászlót, hogy miután meg akarjuk szavazni az előterjesztését, jól értelmezem-e, hogy a törvény megszavazása után nem lesz akadálya annak, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljenek-e előterjesztés után a gyógyszertári központok. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)