Mécs Imre (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Majdnem azt mondtam, hogy "Kedves Miniszter Úr", de láttam, hogy kiment. Hadd mondjam el azt, hogy úgy szerettem volna kezdeni felszólalásomat, hogy egy francia neves politológussal ebédeltem együtt, és ő azt mondta, hogy két dolgot nem szeretnek a választópolgárok és a tévét néző nagyközönség, hogyha a pártok nagyon durván veszekednek, vagy ha nagyon összesimulnak és paktálnak. Azt szerettem volna mondani, hogy az ország számára, a térség számára, a honvédségünk számára, tehát valamennyiünk számára annyira fontos honvédelmi alapelveknek a kicsiszolásában példamutató eljárás folyt le. (12.30) Hadd mondjam, én nem szeretném abban a szellemben folytatni, ahogy igen tisztelt alelnöktársam, Póda Jenő úr beszélt erről, mert úgy gondolom, sokkal nagyobb érték az, amit közösen - ővele együtt is - létrehoztunk, semmint hogy személyeskedésekbe és idézgetésekbe bonyolódva mellékútra tereljük a kérdést. Az ellenzék az első körben rendkívül határozottan és világosan kritizálta az alapelveket, és ezt követően a tárca példamutató gyorsasággal és bölcsességgel még másnap hatpárti egyeztetést hívott össze, és utána ez a hatpárti grémium valódi konzíliummá alakult át, és félretéve minden presztízsszempontot, félretéve minden szűkebben értelmezett pártszempontot, valóban a témára koncentrálva, létrehozta a honvédelmi alapelvek mellékletét, amely, ha mereven néztük volna a dolgokat, akkor talán sohasem születhetett volna meg. Hiszen a Parlament rendjében nehezen kezelhető, hosszú szövegről volt szó, amely hosszú szövegen azonban az ország honvédelmének és a honvédelem törvényeinek kell és kellett alapulnia. A határozati javaslat két részből áll: áll egy határozati részből, amely megfelel a törvényalkotási törvénynek és a Parlament gyakorlatának; és áll az alapelveket lényegében tartalmazó mellékletből. Ennek a mellékletnek az átdolgozása feltétlenül szükséges volt, hiszen eleget kellett tenni a logikus egymásra épülés elvének, vagyis annak, hogy az ország biztonságpolitikai alapelveire kell a honvédelem alapelveinek épülnie, és a honvédelem alapelveire kell a honvédelemmel kapcsolatos törvényeknek épülniük, azokból kell premisszájukat nyerniük. Szempont volt az átdolgozás előtt az is, hogy minden felesleges részt kiirtsunk a szövegből, amely nem szorosan az alapelvekhez tartozik és amely esetleg időmúlttá tehetné az alapelveket. El akartuk kerülni azt, hogy évente a változó világ körülményeihez és a biztonságpolitikai értékelésekhez igazodva új és új honvédelmi alapelveket hozzunk létre. Az volt a Parlamentbe megválasztott valamennyi párt delegációjának egyértelmű célja és szándéka, hogy több cikluson keresztül, hosszabb ideig, az ezredfordulóig, sőt azon is túlnyúló, világos alapelveket szögezzünk le, és világos üzenetet küldjünk egyrészt saját magunknak, saját népünknek, a honvédség személyi állományának, de környezetünknek, Közép-Európa népeinek, szomszédainknak is. Ezzel a szemmel, igen kritikusan vizsgálva átdolgoztuk az anyagot, két alapanyagot véve figyelembe: az eredetileg beterjesztett és a minisztérium által elkészített anyagot, továbbá a Szabad Demokraták Szövetsége szakértői stábja által fölajánlott munkaanyagot. És így a hatpárti tárgyalódelegációk szakértőinek segítségével - mondom, minden presztízsszempontot félretéve - sikerült megalkotni azt a mellékletet, amit hat képviselő aláírásával a hat párt terjesztett be, és lényegében kisebb-nagyobb kompromisszumokat alkotva elfogadható valamennyiünk számára. Én természetesen csak a Szabad Demokraták Szövetsége nevében nyilatkozhatom. Több kritikus kérdés volt. Ezek közül a legjelentősebb a hadsereg nagyságának a kérdése, a másik a határőrség elhelyezése alkotmányos rendünkben és a fegyveres erők rendjében. A létszám kérdésében már többen nyilatkoztak, én nem kívánom ezt bővíteni. Az lett a kompromisszum - és azt hiszem, ezt bölcsnek kell tartani -, hogy kizárólag a korlátokat szabtuk meg az alapelvekben. A felső korlátot a nemzetközi szerződések szabják meg, az alsó korlátot pedig az ország gazdasági lehetősége. És ezzel tulajdonképpen utaltunk arra, hogy a költségvetési törvénynek, a Parlamentnek évente áll jogában az, hogy ezt a kérdést behatóan rendezze. A határőrség kérdésében elfogadtuk a tárca azon javaslatát, hogy ne szabályozzák a honvédelem alapelvei ezt, hiszen hosszú távra szóló megoldásról van szó, és a beterjesztett, illetve tárgyalás előtt álló honvédelmi törvényben történjen meg ennek a rendezése. Az alapelvek rendkívül fontos megállapításokat igen tömören tartalmaznak, és sikerült ezt oly módon megfogalmazni, hogy a honvédség és a honvédelemmel foglalkozó szakemberek számára, valamint az ország lakossága számára egyértelmű, világos útmutatást adjon. Már a bekezdő mondat is erre utal, hogy "A honvédelmi politika kifejezi az ország védelmére irányuló közakaratot, és meghatározza az állam ez irányú tevékenységét." Fontos megállapítások sorjáznak itt, például az, hogy "Magyarország figyelembe veszi szomszédainak jogos biztonsági igényeit." Az is, amit már Keleti György képviselőtársunk idézett, hogy "A Magyar Köztársaság a honvédelmet pártérdekek felett álló, nemzeti ügynek tekinti." És abban egyetértek Keleti György képviselőtársammal, hogy annyira fontos az 5. pontban foglalt megállapítása, hogy "Az ország fegyveres erői nem rendelkeznek és a jövőben sem rendelkezhetnek tömegpusztító fegyverekkel", hogy célszerű volna meggondolni ennek az Alkotmányunkba való illesztését, oda való foglalását, hiszen ennek az alapvető fontosságán kívül rendkívül erős deklaratív üzenete is van, és így az Alkotmányba illik, mint ahogy például a japán alkotmány is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Egyetlenegy kérdés volt az utolsó pillanatig, amelyben a mi delegációnk kifogást emelt, és végül, belátva azt, hogy sokkal nagyobb érdek, hogy mindnyájunk által elfogadott és jó szívvel közösen ajánlható alapelveket tejesszünk be önök elé, semmint hogy a mi ízlésünknek és politikai stílusunknak nem megfelelő fogalmazás benne maradjon. Ez a vitatott 11. pont, amelyikben a kockázati tényezők fölsorolása során megemlíti az alapelvek azt, hogy "Ha térségünkben olyan politikai erők jutnának hatalomra, amelyek országunkkal való ellentéteiket a politikai és diplomáciai út helyett nyomásgyakorlással, létfontosságú gazdasági érdekeink veszélyeztetésével, fenyegetéssel vagy katonai akcióval próbálnák megoldani+", akkor ez kockázati tényezőt jelenthet. Két feltételes mód is sorjázik itt egymás után. Mégis úgy gondoltuk, hogy Közép-Európa légköre és békés fejlődése szempontjából egy ilyen prognosztizálás nem túl szerencsés, tehát egy általánosabb fogalmazást tartottunk volna helyesnek. (12.40) Mégis, miért hozom ezt most elő, holott aláírtuk és elfogadtuk. Azért, mert itt az ország nyilvánossága előtt és a tömegkommunikáció nyilvánossága előtt szeretném megvilágítani azt, hogy mi nem kívánjuk és nem is akarjuk feltételezni azt, hogy nem demokratikus vagy ilyen erők jutnának uralomra bármelyik szomszédunknál, mint amilyenről a 11. pontban szó van. De azért figyelembe kell vennünk azt, hogy a honvédelem során olyan veszélyekre is fel kell készülni, amelyek, hála istennek, valószínűleg soha nem következnek be. Tehát a legrosszabb esetre való méretezés, a worth case méretezés - ami a mérnöki gyakorlatban is ismeretes - esetével állunk itt szemben, és senkit nem kívánunk olyan gondolatokra ragadtatni, amelyek eltérnének ettől a világos szemponttól. Tehát jó szívvel tudjuk ajánlani a mellékletet elfogadásra, mint ahogy ezt a 9441-es szám alatt be is terjesztettük. Ugyanakkor a határozat első részére, a határozati részére vonatkozóan több módosító javaslatot is beterjesztettünk. Ezek a módosító javaslatok részben pontosítják, részben kiegészítik az eredeti szöveget. Az első módosító javaslat, amire vonatkozóan konszenzus is született az egyeztetés során, hogy rövidítsük az országgyűlési határozatnak a címét, és kizárólag A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei legyen a cím, és hagyjuk el a főbb feladatairól való megemlékezést. Erre vonatkozóan egyezségre jutottunk, ez Bejczy Sándor képviselőtársunknak volt a gondolata, és mi tökéletesen egyetértettünk ezzel. Ugyanakkor javasoltuk azt is, hogy a preambulum második francia bekezdését hagyjuk el, amelyben azt írta a törvény beterjesztője: tekintettel arra, hogy Magyarország függetlenségének teljes visszanyerése elengedhetetlenné teszi az ország védelmének önálló, nemzeti alapokon történő megszervezését, hagyjuk el. Az Alapelvek mellékletében pontosan, részletesen és feszesen szóltunk erről, így ennek a kiemelése nem szükséges, továbbá éppen a határozati javaslat időállóságának érdekében ez nem is volna célszerű. A bizottsági vitán a tárca képviselői támogatták valamennyi javaslatunkat, de ezt is. Szükségesnek láttuk a Biztonságpolitikai Alapelvekre való hivatkozást, hiszen a beterjesztés óta - hála istennek - megszülettek a Biztonságpolitikai Alapelvek, illetve megszületett a határozati javaslat a Biztonságpolitikai Alapelvekről, és szükségesnek látjuk azt, hogy ez explicit formában is bekerüljön a preambulumba, a harmadik francia bekezdés helyébe. Pontosításra szorult - éppen az egyeztető munka során kialakult közszellemnek megfelelően -, hogy a Kormány felhatalmazására vonatkozóan pontosabban és feszesebben határozzuk meg a 2. pontot, amely így szól: a Kormány a fegyveres erők működésének irányítása során az Alapelvek következetes megtartásával köteles eljárni, és az Alkotmányban, valamint a törvényben meghatározott feladatainak végrehajtásával hazánk honvédelmét erősíteni. Itt nagyon határozottan és nagyon pontosan kell fogalmaznunk. A tárca ezt a javaslatunkat is támogatólag elfogadta. Végül javasoltuk azt, másokkal együtt és összhangban, hogy ne kétévente számoljon be a Kormány a honvédelem helyzetéről és a honvédelmi politika megvalósításáról, hanem évente, és ez teljes mértékig összhangban van a Biztonságpolitikai Alapelvekkel, amelyeket már elfogadtunk, ott is a Kormány évente számol be. Célszerű tehát, és ésszerű, és szükséges, hogy együtt számoljanak be mind a kettőről és évente. Szükségesnek láttuk ezenkívül, hogy nemcsak a fegyveres erők felkészítéséről, hanem állapotáról - tehát az állapotról - is kapjunk évente megfelelő tájékoztatást. Úgy gondolom, példaértékű az a folyamat, amelyet közösen végigvittünk. Példaértékű már csak azért is, mert hiszen ha most sikerül - és miért ne sikerülne? - nagy egyetértéssel elfogadni a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveit, akkor erre épülve kell a honvédelmi törvénykezésnek a nagyon nehéz, nagyon szerteágazó, sok ellentmondást tartalmazó munkáját tovább folytatni. Tehát abban az egyetértést kereső és egyetértést találó szellemben, amelyben eddig dolgoztunk, célszerű tovább folytatni a munkánkat, és a honvédelmi törvénynek a létrehozása során megfelelően csoportosítva a neuralgikus, kritikus pontokra, javaslom és javasoljuk, hogy folytassuk ezt a hatpárti egyeztetéssorozatot, és ennek során, ennek a szellemében folytassuk hazánk honvédelmének kodifikációs támogatását. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)