Derdák Tibor (SZDSZ)
DERDÁK TIBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő tervezet hitet tesz Magyarország békés szándékai mellett, leszögezi, hogy hadereje, honvédelmi politikája védelmi jellegű. Ezen célkitűzéssel van összhangban módosító indítványom, mely szövegszerűen igen rövid, ám mivel elvi kérdést érint, az általános vitát érinti. A határozati javaslat mellékletének Fegyveres erők című fejezetében az (5) bekezdés, amely a hatpárti szövegben a 30. számot viseli, a következőképpen fogalmaz: "A fegyveres erők kiegészítése érdekében továbbra is fenn kell tartani az általános hadkötelezettséget." Én ezt a megfogalmazást szeretném úgy árnyalni, hogy nyitva hagyjunk bizonyos lehetőségeket a Kormány számára. Javaslatom szinte egyetlen szónak a megváltoztatására irányul, a "továbbra is" helyett szeretnék "egyelőre" kifejezést alkalmazni: "A fegyveres erők kiegészítése érdekében egyelőre fenn kell tartani az általános hadkötelezettséget, melyet csak hosszú távon lehet megszüntetni." Európa számos országában, Nagy-Britanniában, Írországban, Izlandon például egyáltalán nincsen hadkötelezettség. Más országok, mint például Belgium, a következő évektől szüntetik meg már érvényben levő törvényhozási határozattal az általános hadkötelezettséget. Ezt a lehetőséget hazánknak is nyitva kell hagynia külpolitikánk mozgásterének növelése céljából. Magyarország számára az elmúlt néhány évben az egyik legnagyobb diplomáciai sikert a polgári szolgálat bevezetése hozta. Figyelemre méltó ez akkor is, ha a polgári szolgálat engedélyeztetése hazánkban nehézkes, és kevesen is vállalják ezt a formát. Gondoljunk arra, mit nem adnának meg ma a vajdasági magyar sorkötelesek, hogyha joguk lenne civil szolgálatot teljesíteni, és nem a frontharc vagy a szülőföld elhagyása között kellene választaniuk. A környező országok magyar kisebbségeinek adtunk, kínáltunk akkor érveket, amikor hazánkban lehetővé vált a polgári szolgálat kérelmezése. A vajdasági szolgálatmegtagadók körében, Zentán, Kanizsán, Oromhegyesen magam is tapasztaltam, hogy a magyar kisebbség jogainak érvényesítésében számottevő szerepre tehet szert a civil szolgálat anyaországbeli lehetőségére való hivatkozás. Elképzelhető, milyen hatványozott hatású, békés fegyvertény lenne annak a lehetőségnek a felvetése, hogy hazánk - kedvező nemzetközi feltételek kialakulása esetén - kész lemondani az általános hadkötelezettségről. Sajnos, amíg Magyarországon érvényes az általános hadkötelezettség, amíg Magyarország több százezer sor- és tartalékos hadköteles állampolgárt mozgósíthat bármikor, állandóan hallani fogjuk a vádakat, hogy hazánk revizionista terveket dédelget. (13.00) Akármennyire is meg vagyunk győződve ezeknek a vádaknak a képtelenségéről, és felelős szerveink nyilatkozatban rendre cáfolják is őket, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a vádak történelmi gyökerekből táplálkoznak. Ezek a félelmek a határainkon kívül, sajnos, működnek. Az általános hadkötelezettség későbbi megszüntetése, jól tudom, rengeteg egyéb vonatkozású problémát is fölvet: mennyibe kerülne ez a költségvetés számára; az átállás nem jelentené-e hazánk védelmi képességeinek gyengülését; jelentkeznének-e szükséges számban állampolgárok a hivatásos katonai pályára? Ezek a kérdések történelmi mérlegelést igényelnek. Ezért van az, hogy indítványomban nem a hadkötelezettség eltörlését javaslom. Indítványomban semmiféle határidő nem szerepel. Úgy vélem, a határozattervezetnek egyébként sem az a célja, hogy megkössük a kezünket, hanem az, hogy jelezzük: Magyarország milyen értékeket vall. A gazdaság és a közélet terén Európához igazítjuk értékeinket - a békés életmódhoz való személyes jog esetében is jól tesszük, ha tekintetünket Brüsszelre szegezzük. Köszönöm. (Taps a bal oldalról.)