Kelemen András (MDF)
DR. KELEMEN ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a különleges helyzetben vagyunk, hogy elmondhatjuk, míg a dualista monarchia idején Ausztria és Magyarország külképviseletei magukban hordták azt a párhuzamosságot, hogy elvileg két országot jelenítettek meg, ezzel szemben a központi tervgazdálkodásos irányítási rendszer kialakítása és ami vele jár, a külkereskedelem állami monopóliuma egy másfajta párhuzamosságot hozott létre, mégpedig azzal, hogy azt igényelte, hogy a gazdasági diplomáciai tevékenységünk külön központosított szervezetben jelenjék meg. Ennek a központosított külkereskedelmi tevékenységnek a megszűnése, azaz a magyar gazdaságirányítási rendszer gyökeres fordulata nyomán viszont megváltozott ennek a tevékenységnek korábbi politikai, jogi és gazdasági környezete. A jelenlegi kormányzati szervezet alapján kialakult munkamegosztás szerint a külképviseleti szervek egységes politikai irányítását a nagykövetségek útján a Külügyminisztérium látja el. A kereskedelmi kirendeltségek a nagykövetségek részei, de általában helyileg elkülönülten végzik munkájukat, szakmai tevékenységüket pedig a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma irányítja. A két tárca kormányszinten összehangolt, és intézkedéseik célja az egységes irányítás megerősítése, a létszám, a költségek és a háttérlétesítmények ésszerűsítése, a párhuzamosságok megszüntetése. Így jön létre a piacgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, a hazai gazdasági szervezetek igényeit kielégítő, a fejlett országok gyakorlatához közelítő és a nemzetközi jog követelményeinek megfelelő egységes diplomáciai rendszer. Véleményünk szerint azonban ez nem hajtható végre ugrásszerűen, mert ma a kereskedelmi képviseletek alaptevékenységéhez tartozik a gazdasági diplomáciai munka, a gazdasági ismeretek megszerzése és értékelése, valamint a fogadó ország üzleti köreivel való kapcsolatok kiépítése és ápolása. Ezáltal a képviseletek meghatározó módon járulnak hozzá külkereskedelmi kapcsolataink alakulásához és a befektetésösztönzéshez. Ugyanakkor az elmúlt kormányzati időszak sem volt megfelelő egy mélyreható szerkezeti átalakításhoz, hiszen a kényszerű és rohamos piacváltás időszakában nem lett volna szerencsés a piacra jutással foglalkozó szerveződést átalakítani. Jelenleg a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma elősegíti, hogy a vállalatok és vállalkozók, illetve a gazdasági érdekképviseletek külföldön megjelenjenek, sőt azt is, hogy külföldön képviseleteket hozzanak létre. Kirendeltségei a vállalkozók üzleti utazásaihoz, tárgyalásaihoz, felszerelésük és helyiségük rendelkezésre bocsátásával is szolgáltatásokat kínálnak. Ez annál is fontosabb, mert a külkereskedelem demonopolizálása és az óriásvállalati rendszerek szétesése folytán a korábban létező külföldi, vállalati képviseletek jelentős része megszűnt. A külkereskedelem szabaddá vált, ezért ezzel a területtel, ezzel a tevékenységgel ma Magyarországon mintegy 30000 vállalkozó és vállalat foglalkozik. Ezeknek a gazdálkodószervezeteknek azonban ma még nagyon kis része tudja megengedni magának azt, hogy érdekeinek megfelelően képviseltesse magát a fontosabb külföldi piacokon. A hazai gazdasági átalakulás előrehaladásával és az állami szerepvállalás határozott csökkenésével, valamint a központi költségvetés terheinek mérséklése céljából fokozatosan alakítjuk át a képviseleti rendszert. Ez tehát a jelenlegi helyzet. Törekvéseink az egységes irányítású külképviseleti rendszer kifejlesztésére elsősorban a nyugat-európai országok gyakorlatának tanulmányozása során nyert tapasztalatokra épül. Minden új döntésnél szem előtt tartjuk, hogy a gazdasági, kereskedelmi, befektetési előkészítő munkát a fejlett piacgazdaságok gyakorlatához kell igazítani, és ott kell e tevékenységet erősíteni, ahol ez egyrészt feltétlenül szükséges, másrészt pedig a nemzetközi követelményekkel és gyakorlattal összhangban áll. A külképviseleti rendszer egységének erősítésével és korszerűsítésével együtt kell járnia a versenysemleges, könnyen elérhető tájékoztatásnak mint szolgáltatásnak. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő múlását.) Kérdéseire tehát azt válaszolom, hogy az egységes külképviseleti rendszer gazdasági feladatainak kívánalmainkhoz történő igazítása folyamatos tevékenység, mely természetesen átszervezést is magában foglal. Ennek főbb irányait igyekeztem válaszomban összefoglalni. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)