Miklós Árpád (MDF)

1993. március 29.

MIKLÓS ÁRPÁD (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Március 21-én, a tavasz első napján egy tömegfelvonulás volt körzetem központjában: Sajószentpéteren. A felvonulást az Érdekegyeztető Fórum kezdeményezte, és ezzel az összes Sajószentpéteren működő párt egyetértett. Az Érdekegyeztető Fórum meghívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, de csak a független kisgazdapárt 36-os frakciója nevében Rajkai Zsolt államtitkár úr jelent meg a tüntetésen. Azért tiltakoztak a város polgárai, mert a borsodsziráki tsz vagyonnevesítési eljárása után az önkormányzat tulajdonába mindössze három hektár földterület került. Ekkora területre lehet a 14000 lakosú, 1400 munkanélkülivel rendelkező városnak vállalkozókat csábítani. Ez a szélsőséges helyzet úgy állt elő, hogy a városhoz tartozó területből törvényesen kielégítést nyert a tagi alkalmazotti igény, részaránytulajdon, a kárpótlást igénylők tulajdona. A földárverések befejezése után fennmaradó maradék területre ugyan nincs törvényesen tulajdonos kijelölve, de a törvény szerint a tsz szétoszthatja tagjai között, mely jelen esetben 14 település polgárainak teremt tulajdonlehetőséget Sajószentpéteren. (14.40) Az önkormányzat még az 1945 előtti közösségi birtokához sem juthat hozzá. Sajószentpéter esetében 1810 hektár került a tsz tulajdonába, melyen belül 562 katasztrális hold állami tulajdon, 459 hold közbirtokossági legelők, melyet államosítottak 1949-ben. A törvény azon rendelkezése, hogy a települések a szövetkezeteknél nyilvántartott állami földterületek tulajdonosai lehetnek, a tsz-ek földterület-tagosítás, földcsere és megváltási rendezetlenségek miatt esetenként minimális állami földterületeket mutatnak ki, és csak ezt kívánják a települések rendelkezésére bocsátani. Úgy érzik a város polgárai, hogy a kárpótlási és a szövetkezeti átmeneti törvényben meghatározott földalapok jelölése és ennek alapján a nevesítése a települések, közösségek érdekeit nem vette figyelembe. Azért mondtam el a tisztelt Ház előtt ezt a helyi problémát, mert úgy érzem, Magyarországon még sok más településnek is van hasonló gondja. Az önkormányzatok nem rendelkeznek földalapokkal. Az történt, hogy az 1970- es évek fordulóján az úgynevezett állami tartalékföldeket 10 Ft/aranykorona áron a szövetkezetek tulajdonába adták. Az önkormányzatok - felhasználható terület hiányában - semmiféle olyan kezdeményezést nem tudnak támogatni, amelynek a megvalósításához földterületre van szükség. Kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy van-e arra mód, hogy az önkormányzatok földterülethez jussanak. Szerintem az is megoldás lehetne, ha a kárpótlási igények kielégítése után fennmaradó termőföldek egy részét adnák az önkormányzatok tulajdonába. A jelenlegi törvény az így fennmaradt földeket a vagyonnevesítési szabályok szerint a szövetkezeti tagok tulajdonába adja. Vajon milyen tagok tulajdonába? Akik a vagyonnevesítés pillanatában voltak tagjai a szövetkezetnek? Vagy kik kapják? Ez nem tisztázott kérdés, így nem lenne sérelmes senkire nézve sem, ha egy részüket az önkormányzat kapná. Az önkormányzaton keresztül az egész közösség jól járna. Úgy érzem, ezekre a kérdésekre minél előbb választ kell adni, nehogy több helyen is előforduljon az az eset, ami Sajószentpéteren előfordult, ahol a kárpótlás végrehajtását a bírósági tárgyalások elhúzódása akadályozza. Emiatt a megnyugtató megoldás mindenkinek érdeke. Tisztelettel várom a válaszát.