Világosi Gábor (SZDSZ)
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az 1991. évi XX. törvény, az úgynevezett hatásköri törvény egyértelműen kötelezte a belügyminisztert, hogy a városi tűzoltóságokat adja át az önkormányzatoknak. Szeptemberben elhangzott interpellációmban kifogásoltam, hogy ez nem történt meg - nem történt meg, mert sem az általános irányítási jogkört, sem a munkáltatói jogkört, sem pedig a helyi önkormányzati tűzoltóságok fenntartásához szükséges anyagiakat nem adta át az önkormányzatnak. A szeptemberi interpellációmra, majd az önkormányzati bizottsági ülésen, valamint a sajtóban több választ kaptam kérdéseimre - ezek közül néhányat megemlítenék. A Belügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat indoklásában az szerepel, hogy a tűz elleni védekezést az állami feladatok rendszeréből helyi, önkormányzati feladattá kell minősíteni. Pár hónappal később ugyanakkor a belügyminiszter úr azt nyilatkozta, hogy ezt a fontos szervezetet általában feltehetően önkormányzativá kell tenni, de még nincs itt az ideje, mert jelenleg nem megfelelő önkormányzatok vannak. Úgy vélem, nem kell különösebb ellenzéki fül ahhoz, hogy ebből politikai felhangokat halljunk ki - de menjünk tovább! Az államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy a Belügyminisztérium eleget tett szabályozási kötelezettségének, és sem újabb szabályalkotásra, sem pedig a meglévők módosítására nincs szükség. Ugyanakkor két hónappal később már árnyaltabb megfogalmazással találkozunk: ekkor úgy fogalmaztak, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltók szolgálati viszonyára alkalmazott 1971. évi 10. törvényerejű rendeletet módosítani kell, korszerűsíteni kell. Az államtitkár úr szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy a pénzeszközök önkormányzati kézbe adása a pénzek elaprózódásához vezetne, és végeredményben ez az ország tűzvédelmi helyzetét katasztrofálisan rontaná. Ehhez képest, azt hiszem, jelentős módosulás következett be: két hónappal később már azt a választ kaptuk, hogy a városi tűzoltóságok 1994-től önkormányzati felügyelet alá kerülnek, és nincs akadálya annak, hogy a közvetlen normatív szabályozást bevezessék a finanszírozás kérdésében. Ha nem egy törvény végrehajtásáról lenne szó, akkor azt mondhatnám, hogy varietas delectat+ De, sajnos, arról van szó, és úgy vélem, nem lehet mazsolázni egy törvény végrehajtásában, hogy egyes részeket végrehajtunk, másokat pedig nem. Az elmúlt időszakban semmiféle változás nem történt, és annak ellenére, hogy tudtommal megfelelő szakembergárda áll rendelkezésre ahhoz, hogy elkészítse a törvény végrehajtásának forgatókönyvét, a minisztérium még nem kezdett hozzá ehhez. Ugyanakkor olyan embereknek biztos a széke a minisztériumban, akik mindvégig azon ügyeskednek, hogy ezt a törvényt ne hajtsák végre, másoknak viszont inog a széke: akik megpróbálják a törvényt végrehajtani. Úgy vélem, az elmúlt féléves időszakot egy, az interpellációt végig nyomon követő újságíró fogalmazta meg a legtalálóbban, aki egy szaklapban azt írta, hogy senki nem győzött meg senkit. Valóban, tisztelt Ház: az elmúlt fél évben senki nem győzött meg senkit, és én kérném, hogy a Ház éppúgy szavazzon, mint annak idején, azaz most se fogadja el a belügyminiszter válaszát. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)