Horváth Aladár (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az elmúlt egy hónapban volt alkalmunk részleteiben megvizsgálni, kielemezni azt a javaslatot, amelyet az Etnikai Hivatal beterjesztett a kisebbségi bizottsághoz, és amelyet a kisebbségi bizottság kormánykoalíciós többsége elfogadásra javasol az Országgyűlésnek. 12 szervezet pályázati igényét, dokumentációit átvizsgálta a szabaddemokraták egyik szakértője, és súlyos visszásságokat állapított meg az előterjesztésben. Arról van szó, hogy véleményünk szerint egy álobjektív pontrendszert hozott létre az Etnikai Hivatal, megerősített ebbéli felfogásomban MDF-es költségvetési bizottsági képviselőtársunk, sőt a Pénzügyminisztérium munkatársa, Giczy úr is. Álobjektívnek, önkényesnek nevezzük ezt a pontrendszert, mert a tagszervezetek számát, amely az egyik tényezője a pontrendszernek, és amely az egyik meghatározó szorzószámát jelenti a végösszeg kialakításának - ez a tagszervezeti létszám-, a hivatal által önkényesen lecsökkentett azoknál a szervezeteknél, ahol ő úgy gondolja. Példa erre a Phralipe Független Cigányszervezet például, amelynek 70 szervezete van. Az elnöke pontosan rögzítette, bejelentette a 70 tagszervezet helyét, a vezetője nevét, címét és ugyan nem mellékelte hozzá a helyi önkormányzat igazoló jelentését, hiszen erre nem is volt lehetőség, mert tíz nap volt összesen, és az a levél, amelyet a kisebbségi bizottság elküldött a szervezeteknek, nem határozta meg egyértelműen, hogy hozzanak igazolást a szervezetek a helyi települési önkormányzatoktól arra vonatkozóan, hogy létezik-e ott helyi egyesület. Ezért a szervezetek túlnyomó többsége nem is küldött ilyen igazolást, és azoknál a szervezeteknél, ahol a hivatal úgy gondolta, hogy maximálnia kell 25-ben, 25 pontot ad, annak ellenére, hogy 70 tagegyesülete van. Az egyik egyesületet, például a Cigány Ifjúsági Szövetséget, amelynek a hivatal is jól tudja, hogy közel sincs 50 tagegyesülete, sajnos, 50 tagegyesülettel fogadja el, a Phralipe esetében 25 tagegyesületet ismer el. A tagszervezetek számát illetően kifogásunk van például a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód- és Szabadidő Szövetségénél, amely szervezet tavaly és most sem jelezte, hogy hány tagegyesülete van, hány településen van szervezete, ennek ellenére a hivatal 25 szervezetet ismer el. Hasonló a helyzet a Magyarországi Romák Liberális Szövetségénél. Itt is 15 szervezetet mond a hivatal szubjektív megítélése szerint. Az igazoltság mértéke a második fő komponense ennek a pontrendszernek, s itt - mint mondottam - a szervezetek túlnyomó többsége nem tudta igazolni, mert csak "lehetőség szerint hozzon igazolást a szervezet" című felhívás volt a levélben, amelyet a bizottság közölt, s a többségük nem küldte be ezt az igazolást, idejük sem volt rá. A képviselőtársnőm például, Jakab Róbertné, azt mondta, hogy ha egy szervezetvezető elküldi a jogi felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot, akkor igenis el kell fogadni ezeket az információkat, amenynyiben pedig kétségei támadnak a hivatalnak vagy a bizottságnak, akkor legyen szíves megkérdezni pl. az illetékes önkormányzatokat, hogy működik-e ott helyi egyesület vagy nem működik. Ezt a hivatal nem tette meg, hanem önkényesen fogadott el plusz- vagy mínuszlétszámokat, pontosabban tagszervezeti számokat. Ez a kettő, a tagszervezetek száma és az igazoltság mértéke adta valójában a szervezetek pontszámát. Így azután nem objektív és nem elfogadható pontszámok jöttek ki. Azután a hivatal döntötte el azt, hogy a pénzfelhasználás és a tevékenység mennyiben van egymással koherenciában. Ő döntötte el, hogy az anyag mennyire teljes, mennyire részletezett. A következő meghatározó része, komponense ennek a pontrendszernek az ÁSZ- jelentés, amelyről szólni kívánok. ÁSZ-jelentés a Magyarországi Németek Szövetségénél, a szlovákok szervezeteinél, a Magyarországi Roma Parlamentnél, a Phralipénél és az Amalipénél volt. Semmiféle kivetnivalót nem találtak az idézett cigányszervezetek abban, hogy az Állami Számvevőszék - noha az első és demokratikus cigányszervezetekről van szó, és az első demokratikus parlamentarizmust modellező cigánypolitikai szerkezetről, a Magyarországi Roma Parlamentről van szó - vizsgálatot végzett. Nagyon fontosnak ítéljük azt, hogy valódi pénzügyi kontroll is átvilágítsa ezeket a szervezeteket, de úgy gondoljuk, hogy más szervezeteknél is illő vagy célszerű lett volna megtenni az átvilágításokat, mert több olyan szervezetről van információja a hivatalnak is, ahol a pénz felhasználása nem minden esetben mondható törvényesnek, sőt olyanokról is tud a hivatal, mint például a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szervezete, amely pályázatában azt írja, hogy egy faluban átmeneti szállást vásárol, és jól tudjuk, hogy az elnök úr nyaralója van azon a területen. De említhetnék más szervezeteket is. A lényeg az, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményét a hivatal nagyon kedvezőtlennek ítélte a három Roma Szervezetnél, és ezért őket fél ponttal díjazza. Ott, ahol nem volt, egy pontot kap. Itt van tehát az első szankció - hogy úgy mondjam -, fél pontot kapnak azok a szervezetek, ahol volt állami számvevőszéki vizsgálat, amely valóban megállapított szabálytalanságokat, de bűncselekményre utaló jelet nem, mert ha bűncselekményre utaló jelet talált volna, akkor feltehetően megtette volna a szükséges lépéseket. A második büntetés, amelyet a hivatal kezdeményez, és amelyet a bizottság elé javasol, az, hogy az állami számvevőszéki vizsgálat eredményeképpen a három említett roma szervezet költségvetési támogatását függessze fel. Érdekes módon a kisebbségi bizottság benyújtott egy javaslatot a Phralipe Független Cigányszervezet három tagjának mintegy egymillió forintos előlegtámogatására, és fölvetődött, hogy akkor a másik szervezet támogatását is célszerű lenne javasolni a bizottságnak. Ezt elvetették, miután az Amalipe pályázatát nagyon hiányosnak minősítette a bizottság. Úgy gondolom, hogy ez egy dupla büntetés, először is megfelezi a pontszámát, másrészt pedig nem biztosítja részére a költségvetési támogatást, s ha a Phralipe esetében figyelembe vesszük azt, hogy a 70 tagszervezet helyett 25-öt ismer el a hivatal, akkor valójában megnyolcadolja a hivatal előterjesztése a Phralipének juttatandó támogatást. (11.30) A Magyarországi Roma Parlamenttel kapcsolatban fontosnak ítélem elmondani azt, és általában a magyarországi cigányszervezetekkel kapcsolatban, hogy Magyarországon álláspontom szerint össztársadalmi érdek azokat az alulról építkező, demokratikus, politikai érdek-képviseleti szervezeteket, civil társadalmi önszerveződéseket megtámogatni és garantált költségvetési támogatásba juttatni, amelyek részt vállalnak, és nagy feladatokat s felelősséget vállalnak a magyarországi cigányság polgárosodásának, emancipációjának megteremtése érdekében, amelyek valóban olyan nemzeti érdekeket képviselnek, hogy segítségükkel a magyarországi cigányság katasztrofális helyzetén enyhíteni lehet, hogy képesek artikulálni érdekeket, és ezeket megfelelő módon képviselni az élet különböző színterein. Én és a Magyarországi Roma Parlament elfogadtuk tavaly is azt, hogy e csúcsszervezetek ne kapjanak állami költségvetési támogatást, de úgy ítéltük meg ez évben, hogy a funkciók szerint, az érdekek, az össztársadalmi érdekek szerint kell szerintünk ezeket a pénzeket, a köz pénzét elosztani, nem pedig politikai szimpátiák, rokonszenvek és kormányzati politikai érdekek szerint. A mi álláspontunk szerint arra van szükség, hogy egy bizonyos meghatározott összeget a civil társadalmi önszerveződésre, tehát a magyarországi nemzetiségek helyi, regionális és országos szervezeteinek kiépülésére, a működés feltételeinek biztosítására kell előteremteni. Ugyanilyen fontosnak találjuk a szakmai, humán szolgáltató, bizonyos fokig állami funkciókat fölvállaló szervezetek megtámogatását is. És ugyanilyen fontosnak találjuk azokat az összefogó ernyőszervezeteket is megtámogatni, amelyek valóban egyfajta integrációs politikát végeznek, tehát összefogják, egyeztetik a különféle érdekeket, nézeteket, és megteremtik azt a lehetséges integrációt, amely minden egyes magyarországi réteg-érdekképviselet esetében kívánatos éppen a társadalmi érdekegyeztetés -megfelelő érdekegyeztetés - érdekében. Ami ebből a javaslatból kitűnik, az egyértelműen az, hogy kormányszimpátia, rokonszenv alapján pontozódnak a szervezetek, hogy azokat a szervezeteket támogatja meg a hivatal, amelyek közelebb állnak a Kormányhoz, amelyek az etnikai hivatallal jobb viszonyban vannak, vagy éppen együttműködési megállapodást kötöttek a kormánykoalícióval, valamely pártjaival. Hátrányosan érinti ez a pontrendszer, ez a javaslat azokat a cigányszervezeteket, amelyek igyekeznek mindenféle presszió hatásának kivédésével is megőrizni függetlenségüket, a cigányság felé akarnak hitelesek lenni, és ennek érdekében egy autonóm cigánypolitikát próbálnak megvalósítani. A pontrendszer álobjektivitása, hátrányos megkülönböztetése miatt az ellenzék a kisebbségi bizottságban nem fogadta el a kormánykoalíció javaslatát. Több olyan kormányképviselő is volt a bizottságban, aki úgy érvelt a szavazás előtt, hogy elfogadhatatlan, majd később megszavazták. Én nagyon szeretném, és kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy vizsgálják felül ezt a döntést, hogy utalják vissza a kisebbségi bizottsághoz, lehetőség szerint jöjjön létre egy hatpárti bizottság, amely újravizsgálja ezeket a pályázatokat, és lehetőség szerint egy valóban objektív, a funkcióknak megfelelő elosztási rendszert alakít ki, s az állampolgárok adóját megfelelő módon osztja föl a kisebbségi szervezetek támogatására. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)