Salamon László (MDF)

1993. április 5.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm, Elnök Úr. Válasz tekintetében abból indulnék ki, amit Gál Zoltán mondott, hogy mi ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a célja. Azt hiszem , hogy a cél kettős: a lobbytevékenység szabályozása és a kifogásolható esetek nyilvánossága. Egyébként arra a kérdésre, hogy van-e szükség nyilvánosságra vagy sem, már az imént válaszoltam, és most is csak azt tudom mondani, hogy igenis, a nyilvánosságra szükség van. De az egyik dolog az az, hogy elbizonytalankodom Katona Béla javaslatának céljait illetően, hiszen pont a nyilvánosság az, aminek az érvényesítésére semmiféle eszközre egyébként nincs szükség. Mert mint Illéssy István említette, azok az érdekeltségek, amelyeket Katona Béla javaslatában feltárni javasol, minden további nélkül bárki számára hozzáférhetők. Hangsúlyozom, ettől függetlenül is elfogadom azt, hogy a nyilvánosságra szükség van, és nem erről van szó, nem lehet így szembeállítani azt a törvényt, amit mi a Kormánytól előterjeszteni kérünk, és ezt a megoldást, nem ebben van a különbség. Amikor én szakszerűtlenségről beszéltem, azt tettem azért - és Gál Zoltán erre már nem reagált -, hogy Katona Béla talán a tíz százalékát célozza meg annak a témának, amit meg kellene célozni. Hogyha nyilvánosságról beszélünk, akkor úgy gondolom, hogy korrekten akkor lehet erről beszélni, hogyha az egész száz százalék, ami nyilvánosságot igényelhet, nyilvánosságra kerülhet, és nem elégszünk meg azzal, hogy a száz százalék helyett csupán egy töredék kerüljön nyilvánosságra. Nagyon kíváncsi volnék arra, mit mond Gál Zoltán képviselőtársam, hogy vajon az országgyűlési képviselők hozzátartozóira vagy a polgármesterekre, vagy az önkormányzati képviselőkre hogyan és miként lehet országgyűlési határozattal kötelezettségeket megállapítani. Kiváncsian várom a megoldást, mert mihelyst ez sikerül, akkor forradalmi távlatok nyílnak meg országgyűlési határozati alkotásaink előtt. Még egy megjegyzés, amit nem mondtam el az előbbi felszólalásomban, elfelejtettem, arra most utóbb kitérek. Ez a javaslat a személyi adatvédelmi törvénnyel is, amin még nemigen száradt meg a köztársasági elnök úr és az Országgyűlés elnöke aláírásának a tintája, ezzel a személyi adatvédelmi törvénnyel sincs összefüggésben, olyan javaslati elemek vannak benne, amelyeket ezzel a törvénnyel is összhangba kell hozni. Egészében pedig csak arra tudok hivatkozni, hogy aki azt a kérdést, amelyet egy európai megoldás 10-12 oldalon, hosszú paragrafusokon keresztül és egy komplikált eljárás keretében szabályoz, két mondatban akarja rendezni - és én részletesen beszéltem a különbségekről -, az ne tartson igényt a szakszerű megoldás minőségi jelzőjére. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)