Kónya Imre (MDF)
DR. KÓNYA IMRE előterjesztő: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, az október 23-ai ünnepség kapcsán felmerült problémákkal összefüggésben vetődött fel a tisztelt Házban az a gondolat, hogy az önkényuralmi jelképek használatát büntetőjogi eszközökkel is korlátozni kellene. Ennek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az ünnepségen szélsőségesnek minősíthető jelképek jelentek meg, és ennek nyomán támadás érte - politikai támadás - a rendőrséget, hogy nem akadályozta meg ezeknek a jelképeknek a megjelenését, illetőleg nem távolította el az ünnepségről ezeket a jelképeket viselő, illetve bemutató fiatalokat. Ennek nyomán terjesztette elő a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának egyetértésével a Magyar Demokrata Fórum néhány képviselője a Büntető Törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatot, az önkényuralmi jelképek használatának korlátozására irányuló indítványt. Nyilvánvaló, a probléma itt az, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadsága kerül öszszetűzésbe, összeütközésbe egyéb alkotmányos jogokkal, érdekekkel. A véleménynyilvánítás szabadsága természetesen - hasonlóan a többi alkotmányos szabadsághoz - nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, mások jogai, törvényes érdekei, egyéb alkotmányos jogok és elvek korlátozhatják. Például a személyiségi jog is korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, és büntetőjogi eszközöket is igénybe lehet venni. A becsületsértés, rágalmazás tényállása nyilvánvaló, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, amikor büntető tényállást fogalmaz meg a személyiségi jogok védelme érdekében. Ennek ellenére valós a probléma, és nekünk is gondot okozott, hogy vajon azok az érdekek, amelyek itt sérelmet szenvednek, eléggé nyomós érdekek ahhoz, hogy itt a büntetőjog eszközével korlátozzuk a véleménynyilvánítás szabadságát; és amikor előterjesztettük a javaslatunkat, úgy foglaltunk állást, hogy bizony azok az érdekek, amelyek itt védelmet kapnak a Btk.-módosítás által, azok vannak olyan nyomós érdekek, hogy az adott esetben büntető jogszabály alkalmazását és tényállás megalkotását is szükségessé teszik. Mi az az érdek, amit itt védeni kell? (17.30) Mi az az érdek, amit itt védeni kell? Mi az, ami sérelmet szenved ezeknek az önkényuralmi jelképeknek a használata esetén? Tisztelt Országgyűlés! Embereknek, magyar állampolgároknak nem elhanyagolható rétegét, mondhatnám, hogy tömegét sérti, érzékenységét, jogos érzékenységét sérti ezeknek a jelképeknek a használata, és ezért a frakció véleménye szerint ez elegendő ok ahhoz, hogy az adott esetben a véleménynyilvánítás általános szabadságát a büntetőjog eszközeivel korlátozzuk. Lehet más elképzelés is, és nagyon valószínű, hogy ebben az esetben az Alkotmánybíróság fogja a végső szót kimondani, hogy a fontos és alkotmányos érdekek ütközése esetén a primátus melyik érdeket illeti meg. Ettől függetlenül úgy foglalt állást a frakció, hogy a törvényjavaslatot előterjeszti és végigviszi, azért, mert nem lehetséges a jogbizonytalanság fenntartása. Nem lehetséges az, hogy a rendőrséget elbizonytalanítsák politikai támadásokkal, hogy a rendőrség ellen irányuló politikai támadás legyen minden olyan esetben, amikor ilyen jelképek megjelennek nyilvánosan, és a rendőrség nem lép fel, mert nincs olyan büntetőjogi tényállás, ami egyértelműen eligazítaná a rendőrt, hogy felléphet. Ez az alapvető érdek. Dönteni kell ebben a kérdésben: lehet-e használni a jelképeket vagy nem lehet használni? Ha úgy döntünk, hogy nem lehet, akkor a rendőrnek természetesen fel kell lépni. Ha úgy döntünk, hogy lehet, akkor viszont nincs ok a rendőrt támadni és bizonytalanságban tartani azért, hogy nem lép fel. Ez az első és alapvető kérdés, a jogbiztonság kérdése. Egyébként a végső megfogalmazásnál is különös jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy mindenekelőtt a jogbiztonság érvényesüljön, tehát minden bizonytalan és szubjektív megítélést lehetővé tevő fordulatot mellőztünk abból a javaslatból, amit végül is támogatunk előterjesztőként. A másik kérdés, ami szintén evidens kérdésként jelentkezik a frakció megítélésében, hogy nem tehetünk különbséget az egyes önkényuralmi jelképek között aszerint, hogy baloldali vagy jobboldali színezetű önkényuralmak jelképeiként váltak ismertté, hírhedtté. Meggyőződésünk szerint ugyanúgy tiltani kell a horogkeresztet, mint ahogy tiltani kell a vörös csillagot. Nincs különbség aszerint, hogy milyen ideológiák húzódnak meg ezek mögött a jelképek mögött. Egyaránt önkényuralmi jelképek, és egyaránt magyar állampolgárok tömeges kiirtása kapcsolódik azokhoz a jelképekhez, amelyeket végül is tiltani javaslunk. Ez a másik kérdés, amit egyértelműnek tartunk, hogy ha a véleménynyilvánítás szabadságát a büntetőjog eszközeivel korlátozni tartjuk érdemesnek, akkor nem tehetünk különbséget aszerint, hogy milyen ideológiák tapadnak ezekhez a jelképekhez. Tisztelt Országgyűlés! Ennek előrebocsátása után nagyon röviden a módosító indítványokra kitérnék. Király B. Izabella módosító indítványa, amely mind a két paragrafus vonatkozásában mellőzést javasol, tulajdonképpen az egész törvényjavaslatot ellenzi, ez ízlés dolga, de teljesen természetes, hogy ezt úgy kell érvényesíteni, hogy nem szavazza meg az a javaslatot, a végszavazásnál nemmel szavaz, aki úgy gondolja Király B. Izabellával egyezően, hogy nincs szükség erre a javaslatra. A másik jelentős javaslat Orbán Viktor javaslata, ami viszont már érdektelenné vált annak következtében, hogy a taxáció, ami ennek a javaslatnak a lényege, az átmegy abba az alkotmányügyi bizottsági javaslatba, amit előterjesztőként támogatunk, és amit legjobb tudomásom szerint a FIDESZ is támogat. Schiffer János és Szili Sándor javaslata a jelentés 5. pontjában: nem tudunk vele egyetérteni, mert egyrészt csak a jövőre nézve határozza meg a szervezeteket, tehát jövőbeni szervezetekre irányul, és ellentétben áll azzal a megegyezéssel, ami az alkotmányügyi bizottságban kialakult, hogy éppen a jogbiztonság és a rendőrség eligazodása érdekében taxációra van szükség. Ez sem alkalmazza a taxációt. Végezetül két, lényegében hasonló javaslat: a kulturális bizottság javaslata és 3 SZDSZ-es képviselő által előterjesztett javaslat, Kőszeg Ferenc és társai javaslatáról van szó. Ennek a két javaslatnak két hasonló eleme van. Egyrészt célzatossá teszi a bűncselekményt, tehát beviszi a gyűlöletkeltés célzatát, mint tényállási elemet. Tehát csak akkor tiltaná a jelképet, hogyha gyűlöletkeltési célzattal használják. Ez egy követhető álláspont, de emlékeztetnék arra, hogy a legfontosabb indítéka ennek a tiltásnak az, hogy jogbiztonság legyen, tehát el tudjon igazodni a jogalkalmazó, és az adott esetben a jogalkalmazó nemcsak a bíróság, hanem a rendőrség is, amely esetleg föllép a jelkép ellen. Ha beteszünk bármiféle szubjektív elemet, akkor akadályozzuk a fellépés lehetőségét. Nem utolsósorban ez az a szempont, amely miatt általában a célzatot a büntetőjogban, mivel ez egy szubjektív megítélés, és az értékelése meglehetősen nehéz, lehetőleg igyekszünk visszaszorítani. Egyébként a kerekasztal-tárgyalásokon az egyik legfőbb cél az volt, hogy a szubjektív megítélést a büntetőjogban minimálisra csökkentsük, ezért a lehetőségekhez képest a célzatot igyekeztünk visszaszorítani. Ettől függetlenül ha visszaemlékszünk a kulturális bizottság megfogalmazására: "aki azért, hogy gyűlöletet keltsen" - értelmezhetetlen is ez a passzus, tekintettel arra, hogy meggyőződésem szerint ma Magyarországon az ilyen önkényuralmi jelképekkel gyűlöletet kelteni tulajdonképpen azok ellen lehet, akik annak idején az önkényuralmi jelképek jegyében emberek százezreit küldték a halálba. Tehát ha önmagában csak ennyi van benne, hogy "azért, hogy gyűlöletet keltsen", nyilvánvaló, hogy értelmezhetetlen, hogy ki ellen kelti a gyűlöletet. Ezt lehetett volna egyébként módosítással és pontosítással egyértelművé tenni. Úgy gondoljuk, hogy nem alkalmasak ezek a jelképek arra, hogy bizonyos kisebbségek ellen gyűlöletet keltsenek. Ellenkezőleg: ma hála istennek, ezek a jelképek leginkább azok ellen keltenek gyűlöletet, akik használják, illetőleg akik annak idején használták, illetőleg az ideológiájukat követték és embereket irtottak ki. Nem tartjuk ezért szükségesnek és megfelelőnek semmiféle célzat tényállási elemmé tételét. Végül a másik eleme ennek a két javaslatnak, a kulturális bizottság és az SZDSZ javaslatának, hogy eredményt is tényállási elemmé tesz, mégpedig az SZDSZ javaslata szerint "+ és ezáltal törvénysértés elkövetésének közvetlen veszélyét idézi elő". Nyilvánvaló, hogy ez rossz fogalmazás, mert ha bűncselekménnyé nyilvánítjuk a viselést, az is törvénysértés, tehát itt nem a törvénysértés veszélyéről, itt már elkövetésről van szó. Ez a kulturális bizottság javaslatában egyértelműbben fogalmazódik meg. Azt mondja, hogy "+ és ezáltal erőszakos cselekmény elkövetésének közvetlen veszélyét idézi elő." Nyilván az SZDSZ-javaslat is elsősorban erre gondol. Ez viszont azért nem elfogadható, mert ez esetben a közösség elleni izgatástól, ami ennél súlyosabb bűncselekmény, nem lenne elhatárolható ez a subsidiárius bűncselekményként megfogalmazott enyhébb bűncselekmény, amit egyébként az általunk támogatott módosító indítvány szerint kizárólag pénzbüntetéssel lehetne büntetni. (17.40) Tisztelt Országgyűlés! Tehát ezeket a módosító indítványokat nem támogatjuk, viszont az alkotmányügyi bizottság által előterjesztett valamennyi módosító indítványt támogatjuk, és ezek a módosító indítványok tulajdonképpen az egész javaslatot átformálták. Kérem tehát, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító indítványaival szíveskedjék az előterjesztést támogatni. Köszönöm szépen. (Taps.)