Latorcai János
DR. LATORCAI JÁNOS ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel óriási csomag áll előttünk, én igyekszem nagyon rövid lenni ebben az összefoglaló beszédben. A Kormány által beterjesztett, a bányászatról szóló 5517-es számú törvényjavaslat szabályozási koncepciója két pilléren nyugszik. Egyik pillér az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia állami tulajdona, valamint a szénhidrogének csővezetékes szállításának, föld alatti tárolásának állami monopóliuma. Másik pillére pedig az, hogy az ásványi nyersanyagok kutatását, kitermelését, vagyis a bányászatot, továbbá a geotermikus energia kinyerését, a szénhidrogének szállítását és föld alatti tárolását a koncessziós törvénnyel összhangban vállalkozási alapokra helyezi. Korunk felismeréséből kiindulva a beterjesztett törvényjavaslat mindezeket a tevékenységeket csak a környezeti, a természeti és a vízügyi érdekekkel összhangban, valamint az emberi élet, az egészség és a tulajdon védelmének biztosításával engedi meg gyakorolni. A törvényjavaslat parlamenti vitájában előterjesztett együttes képviselői módosító indítványban vitatták a törvényi szabályozás kiindulási alapját, és javaslatot tettek arra, hogy egyes ásványi nyersanyagok bányászatának jogát a földtulajdonosnak adjuk át, más ásványi kincseket pedig minősítsünk bányaszabaddá. Az ásványvagyon tulajdonjoga szabályozásának ezeréves múltjára visszatekintve az állapítható meg, hogy a földtulajdonon alapuló bányászat jogát hazánkban akkor ismerték el, amikor a központi hatalom meggyengült. Egyes ásványi nyersanyagok bányaszabaddá tételével kapcsolatban pedig tisztelettel utalnék az ENSZ-közgyűlés határozatára, amely kimondja, hogy a nemzeteknek az a joga, hogy ásványkincseik fölött szabadon rendelkezzenek, összhangban áll az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveivel. A Kormány arra tett javaslatot, hogy a tisztelt Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amely az állami tulajdon fenntartása mellett lehetővé teszi az ásványvagyon gazdasági vállalkozás keretében történő kutatását és kitermelését. Ebből logikusan következik, hogy a kitermeléssel a vállalkozó tulajdonába került ásványi nyersanyagok, illetve a kinyert geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg, amelyet a törvényjavaslat elfogadásával kívánunk bevezetni. Az államot megillető bányajáradékra vonatkozó szabályozás a vita során finomodott, és az általam is elfogadásra javasolt megoldás lehetővé teszi azt, hogy a bányajáradékot a lelőhely természeti adottságai, a kitermelési mód figyelembevételével állapíthassuk meg. A törvényjavaslat részletes vitájában felmerült olyan javaslat is, amely kétségbe vonja a szénhidrogén-szállító vezetékek bányatörvényben való szabályozásának helyességét. Megítélésem szerint az ingatlantulajdonosok, használók érdekeit legjobban az szolgálja, ha a szénhidrogén-szállító vezeték építésével, javításával okozott károkat bányakároknak minősítjük, mert ezt az teszi szükségessé, hogy a szénhidrogén-szállító vezetékre vonatkozó rendelkezéseket a bányatörvény állapítsa meg. Az állami közfeladatokat ellátó földtani szolgálat kérdése mind a bizottságokban, mind pedig a plenáris ülésen lefolytatott vitákban előtérbe került. Úgy ítélem meg, hogy az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság által elfogadott javaslat támogatásával a Magyar Geológiai Szolgálat ügye megnyugtatóan rendezhető. Az új magyar bányatörvény gazdasági törvényalkotásunk egyik jelentős állomása. Példaértékűnek tartom, hogy gazdasági törvényalkotásunk eljutott arra a fokra, amikor a kormánypártok képviselői és az ellenzék soraiban helyet foglaló képviselők számos együttes javaslatot terjesztettek elő. Különösen kiemelésre méltónak tartom az SZDSZ-MDF-képviselők által együttesen előterjesztett módosító indítványokat, melyek mennyisége meghaladja a beterjesztett javaslatok egynegyedét. Befejezésül szeretném megköszönni azt a számos, segítő jellegű módosító, kiegészítő indítványt, amelyet pártállásra tekintet nélkül, szakmai szempontoktól vezérelve a tisztelt képviselők, valamint a bizottságok előterjesztettek a korszerű és tartós szabályozást nyújtó új magyar bányatörvény megalkotása érdekében. Köszönöm szíves figyelmüket és segítségüket. (Taps.)