Iványi Gábor (SZDSZ)
IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Nem azért kértem szót, mert a fekete blúzos képviselő asszonyka megszólított (Zaj.), hanem szeretném elmondani, hogy az a légkör, amely a hatpárti, illetve a függetlenek képviselőjét is bevonó egyeztetésen kialakult, valóban reményekre jogosító és bátorító légkör volt. Nem mindig értettünk mindenben egyet, de a viták termékenyek voltak, és meg tudtunk egyezni azután azokban a tételekben, amelyek belekerültek ebbe a hatpárti indítványba. S azt gondolom, mindenképpen fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nem meglepő, hogy a rendszerváltás körül és általában most forrongó Európában ezek a dolgok előkerülnek, zabolátlan emberi indulatok jelennek meg előttünk. Ennek a tagadása nem bölcs dolog. Nem valós dolog. Olyasmi ez, mintha az ember tagadná, hogy van piszok, van gyom, vagy van büdösség ezen a világon. Ezek a dolgok megvannak, ámde lehet ellenük küzdeni, s az igényes ember ezt teszi. És szellemi értelemben ugyanez a helyzet. Szükséges fellépni ezek ellen a jelenségek ellen, amelyek többfélék. Itt nem az antiszemitizmusról volt szó egyedül. Senki nem gondolta vagy mondta azt, hogy a magyar nép megbélyegezhető lenne, mert nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar nép, úgy, ahogy van, nem antiszemita. Vannak szélsőséges csoportok, vannak olyanok, akik játszanak ezzel a tűzzel, vannak olyanok, akik gerjesztik ezt a bajt, ezt a nyomorúságot, és az ő megfékezésükért van szükség az ilyenfajta nyilatkozatok megtételére.