Horváth Aladár (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nem értek egyet Speidl Zoltán álláspontjával - és főként azzal nem, hogy téves színben tüntetném föl ennek a törvénytervezetnek a folyamatát. Itt azért tények vannak. Volt egy konszenzus - valóban volt, 80-85%-ban megállapodást jelentett a kormányhivatal és a kisebbségek között. Ez a törvényjavaslat eltűnt, és hála a hatpárti megállapodásnak, éppen a hatpárti megállapodás tér vissza, úgymond, a +91-es szeptemberi konszenzushoz. Azt a megállapodást a Kormány rúgta fel: +92. február 6-án elfogadott egy olyan törvénytervezetet, amiről azt mondták saját szakértőik is, hogy az alkotmányellenes, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Az alapkérdésekben, azt hiszem, nem volt megegyezés. Kezdetben megvolt, aztán erős viták voltak. Azt hiszem, nem is volt maga az Etnikai Hivatal sem abban a pozícióban - sem szakmailag, sem politikailag -, hogy megfelelő megállapodást tudjon kötni. Én nagyon nagyra tartom a kerekasztal szakértőit és politikusait, mert elérték, hogy ez a nemzetiségi törvény, nemzeti és etnikai kisebbségi törvény olyan ügy legyen, amelyet szakmailag jól megalapozott tárgyalásokkal, párbeszédre való kényszerítéssel is el kell hogy juttassanak egy olyan szintre, amelyről most már valóban vitatkozni lehet. Én tehát azt mondom, hogy itt egy új helyzet van: a hatpárti megállapodás. És a hatpárti megállapodásnak kellene előttünk lenni, és esetleg azt szélesíteni. Továbbra is az a legfontosabb kérdés, amit sokan nem mondunk ki - és mindjárt befejezem -, csak gondolunk: ez a törvény azért nagy távlatait nézve, és egyáltalán alkalmazhatóságát nézve a cigányságra vonatkozóan határozhat meg kereteket, tehát főként a legnagyobb magyarországi etnikumra, a magyarországi cigányságra kell építeni - vagy kellene építeni -, mert a számukra biztosított jogok minden egyes magyarországi kisebbség számára elérhetőek. Fordítva ugyanez már nem igaz. (12.10) És a legfőbb probléma továbbra is a kisebbségi önkormányzatiság mint a politikai érdekérvényesítési lehetőségek alappilléreire vonatkozó passzusainknál van; mert a 30 és az 50%, az kizárja a magyarországi cigányság 99%-át azon alapjogából, hogy ő közösségében meghatározza, definiálja magát és létrehozhassa ezeket a helyi kisebbségi önkormányzatokat. Hiszen erre is fog épülni az országos önkormányzat, ezekből fog létrejönni. És érdekes módon a nemzetiségi falvakban lehet majd létrehozni kisebbségi önkormányzatokat, és a diaszpórában élő kisebbségek, tehát a szétszórtan élő kisebbségek nem fogják tudni majd létrehozni. Ez a fő problémája az egész törvénynek. A másik, az az önkormányzatiság elvét sérti szerintem, hogy a területi képviselő-testületek írják ki a választást és mondjuk nem a helyi választási bizottságok. Vagy említhetem azt, hogy a helyi képviselő-testületek határozzák meg majd a kisebbségi önkormányzatok hatáskörét, jogkörét, feladatait, ami sérti, szerintem, az autonómia elvét. A harmadik kérdés pedig majd a teljesítési és pénzügyi finanszírozás; de ezt majd a részletes vitában bővebben kifejtem. Köszönöm.