Keleti György (MSZP)
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A miniszterelnök úrhoz feltett kérdésem tulajdonképpen két részből áll. Az egyik Boross miniszter úr egy korábbi válaszával függött össze. Tekintettel arra, hogy nem akarom az államtitkár urat abba a helyzetbe hozni, hogy a saját minisztere nevében kelljen itt magyarázkodni, ugyanakkor nem tartom korrektnek, hogy a miniszterelnökhöz egy miniszter ügyében feltett kérdésre az államtitkár adja meg a választ, én azt kérném, szíveskedjék a miniszterelnök úrnak átadni nagy tisztelettel a következő kérésemet: elfogadom szóban feltett kérdésemre az írásbeli válaszát, s éppen ezért elmondanám szóban, hogy mit kérdeztem. Kérdésem lényege az volt, hogy néhány héttel ezelőtt a belügyminiszter úrhoz itt a Parlamentben egy kérdést tettem fel, ami az önkéntes tűzoltók anyagi támogatásáról szólt. Ez az anyagi támogatás nagyon szükséges, bizonyára emlékeznek rá: ezt a belügyminiszter úr is elismerte. Miniszter úr akkor a válaszában kitért az elől, hogy ígéretet tegyen az önkéntes tűzoltók pénzügyi támogatására, és ennek során válaszát tulajdonképpen arra építette fel, hogy ez évben a Parlament tárgyalni fogja a tűzoltóságról szóló törvényt. Nos, én átnéztem, áttekintettem az Antall miniszterelnök úr által a Ház elé terjesztett úgynevezett 1993. évi törvényalkotási programjavaslatot, ebben a tűzoltóságról törvénytervezet Parlament elé terjesztése nem szerepel. Én úgy gondolom, hogy ezzel a válasszal Boross miniszter úr nem csupán engem vezetett félre, hanem elsősorban azokat az önkéntes tűzoltókat, akik azt hitték, hogy valóban sor kerül egy, a tűzoltóságról szóló törvény beterjesztésére, ami megoldja majd az anyagi támogatásukat, hiszen Boross miniszter úr a válaszában mindennemű anyagi támogatás elől kitért. Még egyszer mondom, úgy gondolom, nem lenne korrekt, ha államtitkár úr válaszolna erre a kérdésre. Azonban kérdésem második fele Pongrácz államtitkár úrral kapcsolatos levélváltásomra vagy féllevélváltásomra vonatkozik. Ugyanis tavaly december 13-án levélben kértem arra Pongrácz Tibort, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát, hogy szíveskedjen soron kívül megvizsgálni annak a több mint 100 családnak a lakásproblémáját, akik Pusztavámon laknak az úgynevezett bányakárosult lakásokban, s mivel az oroszlányi szénbányák felszámolása folyik, valamennyiüknek felajánlották a lakásmegvásárlás lehetőségét, de azt is elmondták, ha nem veszik meg a lakást, akkor kívülállók részére ezt értékesíteni fogják. Levelemben Pongárcz úrtól azt kértem, hogy megkülönböztetett figyelemmel várom szíves segítségét és válaszát, annál is inkább, mert ezek az emberek - ugyan nem tartoznak a választókerületembe, de - engem kerestek meg, és így úgy gondolom, kötelességem továbbadni ezt a problémát. Ezt a választ Pongrácz úrtól máig várom, több mint négy hónap telt el azóta. Tudomásom szerint ez idő alatt ezekkel az emberekkel törvénytelen szerződéseket kötöttek meg, jó néhány fölül kívülállók részére eladták a lakást, vagyis a helyzetük bizonytalan. Azt szeretném kérni most államtitkár úrtól, ha erre a kérdésemre válaszolna, hogy hány hónap elteltével számíthatok - az érintett lakók és én - Pongrácz államtitkár úr válaszára, illetve - mivel időközben, feltehetően eredményes tevékenysége elismeréseként címzetes államtitkárrá nevezték ki - elképzelhető, hogy foglalkozik még ezzel az üggyel, hiszen itt több száz családról van szó. Várom tisztelettel válaszát. (Taps a bal oldalon.)