Szabó János (EKgP)
DR. SZABÓ JÁNOS földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Géczi Képviselő Úr! Az első kérdése úgy hangzik, hogy van-e olyan átalakult szövetkezet, amelyet megfelelőnek tartunk? Szabad legyen elöljáróban azt elmondani, amire ön is célzott, hogy az 1830-as évek óta, amikor a világon az első szövetkezetek létrejöttek, azóta tapasztalati tény, hogy a termelő jellegű szövetkezetek nem váltak be. Ez nem azért van így, mert esetleg ez a mi véleményünk - ez egy faktum. Mármost, ezen lehet vitatkozni, de a tények makacs dolgok. Azt szeretném mondani, hogy ennek ellenére a mai gazdasági helyzet is olyan - később rá fogok térni, hogy mik azok a szempontok, amelyek a szövetkezeteket esetleg hosszú távon hátrányosabb helyzetbe hozzák, de mégis azt kell mondani -, hogy a kérdése megválaszolásánál a pillanatnyi jogi helyzetből kell kiindulni. A pillanatnyi jogi helyzet pedig az, hogy az Alkotmány esélyegyenlőséget biztosít a szövetkezésre. Ilyen körülmények között - mint alaptörvényre - a szövetkezetekről szóló törvény erre támaszkodik, és a szövetkezetekről szóló törvény egyértelműen és világosan azt mondja, hogy az átalakult szövetkezetek olyan gazdasági formációk, amelyekre végül is a piacgazdaság körülményei között szükség van, amelyek a piacgazdasági körülmények között működhetnek. Ha pedig így áll a dolog, akkor jogi értelemben véve a válasz csak az lehet, hogy megfelelő formájúak ezek a szövetkezetek természetesen. De most újra visszatérek arra, amit az előbb már mondtam: A Kormány megújhodási programja azt mondja, hogy elsődlegességet kell biztosítani a családi alapon működő farmergazdaságoknak. Ez egy elvárás; de mindjárt hozzáteszem, hogy a szövetkezetekkel szemben azért lesz feltehetően nyerő hosszú távon, mert a szövetkezetek nem lesznek ezekkel a gazdaságokkal szemben versenyképesek. Nem lesznek azért, mert ezekben rendkívül olcsó a munkaerő, nem lesznek azért, mert nagyon minimális az általános költség, ami a szövetkezeteknél, sajnos, nagyon nagy. Ezeknek van 750000 forintig pillanatnyilag családtagonként adómentességük. Azonkívül, ha az EK idevonatkozó előírásait veszem figyelembe, az azt mondja, hogy csak természetes személyeket lehet támogatásban részesíteni. Tehát ebben a vonatkozásban sem tudnak valamilyen előnyhöz hozzájutni, amihez a természetes személyek hozzájutnak. Ez négy olyan alapvető szempont, amely feltehetően hosszú távon behatárolja a szövetkezetek helyzetét, anélkül, hogy egyébként bármilyen diszkriminatív intézkedést tennénk velük szemben. Nem teszünk, ellenkezőleg: a szövetkezetek és a magángazdaságok, de bármilyen gazdasági társaság vonatkozásában a szektorsemlegesség az, amelyik az irányadó a különböző gazdasági támogatások kérdését illetően. (16.00) Engedje meg, hogy - miután fejből nem tudom elmondani - idézzem, hogy például a 40/1992-es kormányrendelet a növénytermesztési hitelekről, vagy a 173/91-es kormányrendelet a reorganizációs támogatásokról, vagy a 6/1993-as FM-rendelet a mezőgazdasági fejlesztési alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól mind olyanok, amelyek egyenlő mértékben szolgálják a szövetkezetek és a magángazdaságok érdekeit. Én tehát azt gondolom - figyelemmel arra, hogy az időnk is lejárt -, hogy lényegében válaszoltam önnek az első kérdésére és a harmadik kérdésére, és ezáltal okafogyottá vált a válaszadás a második kérdés tekintetében. Erre tekintettel tisztelettel kérem, hogy szíveskedjék elfogadni a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.)