Józsa Fábián (MDF)
DR. JÓZSA FÁBIÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szigetközi települések ügyének a védelmében szeretnék szót kérni és felszólalni ebben a vitában, és nagyon sajnálom, hogy némiképp ellent kell mondjak mindannak, amit Mezey Károly képviselőtársam elmondott. A helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsoráról szóló törvényjavaslat most folyó vitájában szeretném elmondani azt, hogy a szigetközi települések szennyvízelhelyezéssel összefüggő céltámogatási igényei kiemelt sorolásának mi az indoka, mi az alapja, és miért kérjük, hogy megkülönböztetett figyelemmel kezelje ezt a kérdést a Ház. A bizottsági vitában felmerült kérdésekből és észrevételekből is az volt megállapítható, hogy az 1993. évben kezdődő új céltámogatási igények rangsoránál az alapvető és elsődleges problémát, amit legtöbben kifogásoltak, a szigetközi települések szennyvíztisztító-telep és szennyvízcsatorna-hálózat építése célnak a kiemelése, kiemelt rangsorolása jelentette. Amint azt a szakminisztérium képviselői a bizottsági üléseken is említették, ezek a települések a sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló területek közé tartoznak. Tisztelt képviselőtársaim! Hogy miről is van szó tulajdonképpen, és hogy mekkora a veszély nagysága - ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy néhány szakmai észrevételt is felhozzak ebben a vitában. A Szigetköz vízbázisa mára nagyon súlyos veszélyeztetett helyzetbe került. A Duna, amely a dévényi kapun át lép a Kárpát-medencébe, és üledékképző tevékenysége következtében kavics-, illetőleg helyenként homokmentes görgetegeket rak le, ez a folyóvízi üledék közvetlenül a talajréteg alatt kezdődik és 200-300 méter vastagságot ér el. Az összefüggő kavicsösszlet nagy mennyiségű vizet tárol, és ez az összefüggő vízzáró réteg ezt a kavicsréteget nem osztja fel, így a talajvíz- és rétegvíztartó nem különíthető el egymástól. A Duna belevág a talajvíztartóba és így táplálja azt. Ez a rétegbeli felépítés az egész Szigetközre jellemző. A pleisztocén rétegből kitermelhető víz mennyisége és minősége alapvetően a Duna vízállapotaitól, valamint a felszínről, az emberi tevékenységből származó hatásoktól függ. A szigetközi településeknél a közműves vízellátás a nyolcvanas években indult és 1994-re a már korábban is meghatározott program szerint teljeskörűvé válik. Így ez azt fogja eredményezni, hogy megnövekszik a térségben a vízfelhasználás és ennek következtében akarva, akaratlanul megnövekszik a kibocsátott szennyvíznek a mennyisége. A jó vízadó képességű kavicsösszletben könnyen elszikkasztható a háztartásoknál képződő szennyvíz, amely azonban vízzáró réteg hiánya miatt közvetlenül veszélyezteti a korábban létrejött hatalmas vízbázisokat. Ezt a hatást csökkentette a Dunából a talajvíztartóba kilépő jelentős, úgynevezett szivárgó vízmennyiség, mivel ez hígította a felszínről beszivárgó szennyeződéseket. A C-variáns üzembe helyezésével előállt vízállapotok, gyakorlatilag vízszintcsökkenés és szivárgóvíz-elapadás eredményeként azonban lényegesen csökkent a Duna főmedrébe vezetett víz mennyisége, így jelentősen csökkent a Dunából a talajvíztartóba kilépő vízmennyiség, ezzel csökkentve a felszíni szenynyeződéseket hígító szivárgó víz menynyiségét. A szennyező anyagok bedúsulása megkezdődött és folyamatosan tart. A csökkenő szivárgó víz menynyisége miatt a Szigetközben talajvízcsökkenés következett be, a vízbázisoknál a termelőkutakban végzett üzemi vízszintmérések kimutatták, hogy azonos vízhozam kitermelése mellett csökkent az üzemi vízszint körülbelül 60 cm-rel, tehát a kutak körül a szivattyúzás nagyobb depressziót hoz létre és ezzel megnőtt a felszíni szennyeződés bejutásának a lehetősége ezekbe a kutakba és ezek vizébe. A Szigetköz geológiai felépítése miatt a vízbázisokat biztonságba helyezni csak csatornázással, szennyvizek tisztításával lehetséges. Ennek a megvalósítása vált sürgetővé a dunai vízállapot-változás miatt bekövetkezett talajvízszint-változás következtében. A talajvízszint-változás áramlási irányváltozást is jelent. A vízbázisokra veszélyesek lehetnek a korábbi állapotok alapján az úgynevezett védőidomon kívül eső települések szennyvízei is, mivel a megváltozott vízáramlási irányok miatt a jelenlegi védőidomhatások már nem igazak, ezeket tehát újra kell értékelni. A térség problémájával az Országgyűlés a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta foglalkozik. Az Országgyűlés határozataiban felkérte a Kormányt a nagymarosi műhöz közvetlenül nem kapcsolódó tervezett és már folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések 1995-ig történő megvalósítására. E program része a sérülékeny vízbázisú Szigetköz. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi és területfejlesztési kérdése tárgyában hozott 62/1992. országgyűlési határozatában felkérte a kormányt, hogy dolgozza ki a Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepcióját, amelynek során különös figyelmet kell fordítani a szigetközi vízbázis védelmére. A bősi vízlépcső ideiglenes üzembe helyezése során a Dunacsúny térségben végrehajtott műszaki beavatkozások, illetve az úgynevezett C-variáns miatt előálló környezetváltozások mintegy 250000 lakos egészséges ivóvízzel való ellátását veszélyeztetik ma már közvetlenül. A vízbázisok védelme szempontjából elsődleges fontosságú a szennyező források megszüntetése, a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás, mivel az elszennyezett vízkészlet későbbi vízkezelési eljárással történő tisztítása sokkal költségigényesebb feladat. A szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást tekintve csupán Dunakiliti és Hédervár község rendelkezik ma még részleges szennyvízelvezetéssel. A többi településen kiépített szennyvízelvezető rendszer még nem működik, és emiatt már jelenleg is szennyeződik az ivóvízvagyon. A fentiek következtében szükséges a terület teljes körű csatornázásának és szennyvíztisztításának a megoldása. (Boros László jegyzőt Trombitás Zoltán váltja fel.) (18.40) A már említett országgyűlési határozatban előírt 1995. évi határidő indokolja a nagy volumenű munkálatok 1993-ban történő elkezdését. Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a Kormány az országgyűlési határozatokban foglaltak teljesítése céljából határozottan kötelezte az érintett minisztériumokat, hogy szakmailag segítsék a térség önkormányzatai által indítandó szennyvíz-elhelyezési beruházások előkészítését azért, hogy a céltámogatási igénybejelentések határidőre benyújthatók legyenek. Intézkedett arról is, hogy az arra rászoruló önkormányzatok az elkülönített állami pénzalapokból, elsősorban a vízügyi és környezetvédelmi alapból a saját erő kiegészítéséhez támogatást kapjanak. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a szigetközi települések ugyanazon célokra és ugyanolyan feltételekkel juthatnak mind az elkülönített állami pénzalapokból, mind a céltámogatásból forráskiegészítéshez, mint az összes többi magyar önkormányzat. Azonban itt meg kell jegyezzem azt, hogy, mint a fentiekből is látható, nem pusztán a céltámogatási rendszer és e keretében biztosítható támogatási összeg szolgál a beruházások fedezetére. Tehát egyéb pénzalapokat is mozgósít a kormányzat, és ezek koncentrált és egyidejű megjelenésére van szükség a térségben annak érdekében, hogy a katasztrófahelyzetet el tudjuk hárítani. Az érintett önkormányzatokkal az egyeztetés 1993. március 26-án megtörtént, amelynek folyamán a beruházások műszaki és pénzügyi tartalmának meghatározására és a szükséges támogatások pontosítására került sor. A folyamatban lévő vízellátási beruházások 1993. évi beruházási összköltsége, tehát az idei beruházási összköltsége 97 millió forint, melyhez 34 millió forint céltámogatás vehető igénybe. A csatornázási, szennyvíztisztítási megkezdett beruházások 1993. évi üteme 221 millió forint, amelyhez mintegy 95 millió forint céltámogatást és 42 millió forint vízügyialap-támogatást kapnak, illetve kaphatnak az önkormányzatok. Az ebben az esztendőben újonnan induló szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházások beruházási összköltsége 2 milliárd 629 millió forint. A beruházások tervezett befejezése 1995. Az érintett önkormányzatok e beruházásokhoz összesen 1 milliárd 494 millió forint, ezen belül 1993. évre 272 millió forint céltámogatást igényelhetnek. Ezekből a tételekből tevődik össze az a 600 millió forint, amelyről a korábbi felszólalásomban, illetőleg az expozéban beszéltem. A saját forrás kiegészítéséhez a vízügyi és a központi környezetvédelmi alapból összesen 852 millió forint támogatásra nyújthatnak be pályázatot. Látható tehát, hogy a környezetvédelmi alapból biztosított támogatás összege meghaladja a céltámogatás összegét, azonban pusztán ennek az alapnak az igénybevétele nem volna elégséges ahhoz, hogy a megfelelő ütemben beindulhassanak és folyhassanak a mindenféleképpen szükséges és elodázhatatlan munkálatok. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a szigetközi településeket érintő országgyűlési határozatokban megfogalmazott feladat nagyságrendjére és a megoldás sürgősségére kívántam felhívni a figyelmüket. Az elmondottak alapján a program csak akkor valósítható meg az Országgyűlés által előírt határidőre, ha a szigetközi települések beruházásaikhoz 1993. évben mindenképpen igénybe vehetik az egyéb források mellett a céltámogatást. A szűkös költségvetési forrás figyelembevétele alapján szükséges, hogy a sorsolásban ezért a törvényben kiemelt helyre kerüljenek. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! Kérem, hogy a támogatási célok 1993. évi rangsoráról hozott szavazáskor az elmondottakra is figyelemmel hozzák meg döntésüket ebben a rendkívül fontos kérdésben, amely tulajdonképpen egy katasztrófa elhárítására irányul. Köszönöm szépen a figyelmüket! (Szórványos taps.)