Sasvári Szilárd (Fidesz)
SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Ha megengedi elnök úr, én a részletes vitához kívánok hozzászólni, és pontonként megjelölöm azokat a szakaszokat, amelyekkel kapcsolatban módosító indítványokat nyújtottam be. A törvényjavaslat 1. �-ával kapcsolatban a következő célok miatt kellett ezt a szakaszt kettébontanom. A törvény célját határozza meg az 1. �. Ez alatt a cím alatt azonban olyan elemeket is felsorol, amelyek nem a jogszabály célját jelentik, hanem már a statisztika feladatára és tevékenységére is utalnak. Ezért mindössze csak jogdogmatikai szempontból tartottam fontosnak különválasztva meghatározni a statisztika feladatát és a statisztikai tevékenység fogalmát. Már csak azért is tettem ezt, mert az első kitételben megjelöltem azt a kört, amire vonatkozna, és itt egy szót, illetve egy célt hangsúlyoznék, amit vizsgálandónak tartok statisztikai szempontból, ez pedig a tömegjelenség kitétel. Ezt a fogalmi kört a német statisztikai törvényből vettem át, és megfelelőnek tartottam a magyar törvényalkotásba is bevezetni ezt a részt. A statisztikai tevékenység fogalmának a meghatározásánál az adatvédelmi törvény adatkezelés című fogalmának meghatározásából szükséges kiindulni, hiszen ebben az esetben is adatkezelés folyik, azonban meghatározott célból, és ez a cél pedig a statisztikai feladat. Ez azonban azért más, mint az adatvédelmi törvény alapján folyó adatkezelés, mert ott a személyes adatok nyilvánosságra hozatala csak az érintett beleegyezése vagy törvény alapján lehetséges. Itt viszont a statisztikai adatok publikálása a végső cél. Ezért fontos, hogy a személyes adatokat, illetve azokat az adatokat is, amelyekre nem terjed ki az adatvédelmi törvény hatálya, statisztikai célra vegyék föl statisztikai módszerekkel. A statisztikai célra fölvett adatok a célhoz kötöttség elvét kell hogy tartalmazzák, és ezért is nyújtottam be a 8. �-hoz azt a kiegészítést, mely szerint a statisztikai célt szolgáló személyes adat kizárólag e törvényben meghatározott célra használható föl. Ez a célhoz kötöttségi elv garanciális eleme a törvénynek, és ez tulajdonképpen kiegészíti az adatvédelmi törvényben is benne foglalt rendelkezéseket. (12.10) Ugyancsak ilyen garanciális szempontú megközelítés volt a 9. �-hoz beterjesztett módosító indítványom, amelynek a lényege, hogy azokon a vizsgálatokon, amikor már ellenőrzési tevékenységet folytat a Statisztikai Hivatal vagy annak felkért képviselője, az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat szolgálati titoknak kell minősíteni. Ezt a garanciális elemet a bizottságok elfogadták, ezért erről bővebben nem is kívánok beszélni. Egy dologról szeretnék még néhány gondolatot elmondani; ez pedig az egyedi adat köréhez tartozó fogalmi kör, amelyben az adatok felhasználásával, tárolásával kapcsolatban - mint ahogy már az általános vitában és a vezérszónoklatban kifejtettem -, kétlépcsős megoldást javaslok, amelyből elemek átkerültek a gazdasági bizottság módosító indítványába, kiegészítve Mészáros István Lászlónak a módosító indítványát. Azonban az egyedi adat fogalmának a meghatározása mellett - ezek miatt az indítványok miatt, amelyeknek egy része csatlakozó indítvány formájában még fennáll - még érvelni szeretnék. Az egyik az, hogy az eredeti javaslat 20. �-a szerint az egyedi azonosító adatokat legkésőbb a statisztikai feldolgozás befejezésével törölni kell, illetve már az előtt is, ha az adatot átadják. Ez a megoldás azonban nem kielégítő. Előfordulhat, hogy a feldolgozás elhúzódása miatt a KSH évekig kezel egy hatalmas adatbázist, amelyből azonosítani lehet a személyeket. Itt nem elegendő garancia az, hogy a KSH ezeket a személyes adatokat másnak nem adhatja tovább. A csatlakozó módosító indítvány szerint ezért két lépcsőben kell biztosítani az egyedi adat, majd a személyes adatok védelmét. Egy: elő kell írni, hogy az adatfelvétel után a legrövidebb időn belül külön kell tárolni az adatszolgáltató azonosítására alkalmas adatokat azoktól, amelyek erre nem alkalmasak. És a második lépcső, hogy a személyes adatok fokozott védelme érdekében, ha a feldolgozás befejeződött, akkor törölni kell a személy azonosítására alkalmas adatot; például név vagy belső azonosítási számjel. Itt azonban szembe kellett kerülnöm azzal a problémával, amit az úgynevezett idősoros vizsgálatok jelentettek, és emiatt el lehet fogadni azt a kompromisszumot, amelyet a gazdasági bizottság megfogalmazott ezzel kapcsolatban. Végezetül két dolgot említenék meg. Az egyik, hogy véleményem szerint a gazdaságstatisztikai célból felvett adatok körét meg kell határozni, és fel kell sorolni az ebből fakadó nyilvántartási kört. Ilyeneknek tartom, és ezt a taxatív felsorolást írtam le: az adatszolgáltató neve, címe, jogi formája, tevékenységének ágazati besorolása, az alkalmazottak száma és annak felsorolása továbbá, hogy mely statisztikákhoz szolgáltat adatot. Ezeket a köröket tartom fontosnak felsorolni és definiálni; ennél tágabb értelmezést nem tartok szerencsésnek. Végezetül utoljára, az egyedi adat fogalmának meghatározásával kapcsolatban szeretném azt elmondani, hogy az adatvédelmi törvény definíciós részét próbáltam átemelni a statisztikai törvénybe is, amely az adott szakaszban az adatvédelmi törvény 22. �-ának 1. pontjában definiálva van, amely a személyes adat fogalmát határozza meg. Ennek a fogalmi körét és magyarázási formáját vettem át az egyedi adat meghatározásakor is, amely túlnyúlik azokon a módosító indítványokon, amelyeket például Fekete Gyula adott be. Mégpedig a tekintetben, hogy meghatározza azokat a köröket, amelyek az egyedi adat fogalma alá esnek. Ezek a következők. Egyedi adat a természetes és jogi személyekkel, továbbá a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal kapcsolatba hozható adat. Eddig tart az a kör, amelyet én magam is fontosnak tartok, és amely szerepel mások indítványában is. Azonban van még egy kiegészítés, amit meg kell tennem. Éspedig az, hogy az ilyen adatokból levonható az érintettekre vonatkozó következtetés is ebbe a körbe tartozik, és még az a kiegészítés is, hogy az egyedi adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettekkel helyreállítható. Ez az a definíció, amely később szerepel a törvényszakasz zárórendelkezései közelében, amely visszautal az egyedi adat fogalmának használatára, amely a törvényszakasz előbbi részében szerepel. Végezetül már csak azt lehet elmondanom, hogy a csatlakozó módosító indítványaim még bizottsági vizsgálatra fognak kerülni, és amennyiben azoknak egy része még többséget kap, abban az esetben elfogadhatónak tűnik számunkra a statisztikai törvény. De ez még megfontolás tárgya. Köszönöm szépen. (Taps.)