Pál László (MSZP)

1993. április 25.

PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az alávetési nyilatkozatról szóló közös megállapodást mi is diplomáciai sikernek értékeljük. Úgy véljük, helyes volt az, hogy a magyar fél tárgyalásos, diplomáciai úton kereste az előrelépést ennek a rendkívül bonyolult kérdéskörnek a megoldásában. Nagyon reméljük, hogy a továbbiak során nemcsak a diplomáciai sikert, hanem a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a hajózás és a gazdaságpolitikai szempontok érvényesítését is meg tudja találni a magyar Kormány. Ha részletesen elolvassuk ezt az alávetési nyilatkozatot, akkor ebből láthatjuk, hogy hosszú időszakra, hosszú távú folyamatra kell berendezkednünk, amely folyamatot okosan, bölcsen kell a magyar fél részéről is végigcsinálni. Azt tudjuk - többek között a bizottságokban lefolytatott tárgyalásokból -, hogy túl nagy esélyt nem tulajdoníthatunk annak, hogy a magyar célokat teljes mértékben jóváhagyja a Hágai Bíróság. A túl nagy esély mellett a nagy esélyt csak úgy tudjuk kihasználni, hogyha Hága mellett párhuzamosan foglalkozunk a Duna védelmével, rövid és hosszabb távra egyaránt. Szükségszerű az, hogy az ügy ugyan Hágában oldódjék meg, a Dunát viszont nem terelhetjük oda, a Duna sorsát csak Magyarország és Szlovákia viszonylatban rendezhetjük. Én nem értek a környezetvédelemhez, de hadd mondjam el, amennyiben csak Hágára koncentrálnánk az elkövetkező időben, abban az esetben úgy tűnik, hogy véglegessé és visszafordíthatatlanná válna az a C-változat, amelyről a környezetvédők - és nemcsak a környezetvédők - is elmondják, hogy számunkra a legkevésbé kedvező, sőt a legkedvezőtlenebb változat, amely változattal szemben kell keresnünk a megoldást mind a külkapcsolatok problémáira, mind az árvízvédelemre, mind a Szigetköz sorsára, a hajózás problémáira, pénzügyi és energetikai szempontjainkra egyaránt. Elkerülhetetlennek tartom ezért olyan változatok vizsgálatát, egyidejűleg a hágai eljárással, amelyben a megépült létesítményeket mindenekelőtt a környezetvédelmi érdekeink érdekében próbálnánk hasznosítani. Keressük azokat a műszaki megoldásokat, amelyek ezt lehetővé teszik. Azt hiszem, hogy ezzel elkerülhetővé válnának a C-változatból eredő összes hátrányok, sőt megoldhatókká válnának azok a problémák is, amelyek a vízlépcsőrendszer építése előtt, tehát 1977-ig már fennálltak Magyarországon. Talán a tisztelt képviselőtársaim emlékeznek arra, hogy ebben az időszakban is rendszeresek voltak a Szigetközben különösen az árvizek, az ivóvíz-ellátási problémák és a hajózási problémák. Azt hiszem, hogy a meglévő művek hasznosítása során meg lehetne valósítani a kapcsolódó medrek rendszeres vízellátását, nem kellene mesterséges, erőszakolt megoldásokhoz folyamodni ennek érdekében, és mód lenne arra, hogy vízügyi, környezetvédelmi és más szakértőkkel közösen egy új projekt kidolgozásában hasznosítsuk az eddig kialakult műveket is. Szeretnék emlékeztetni arra - ami már a mai bevezetőben elhangzott -, hogy a vízlépcsőrendszerrel foglalkozó ideiglenes bizottság állást foglalt ülésén arról, hogy módosító javaslatokat kíván beadni ehhez a határozati javaslathoz. Természetesen nem az alávetési nyilatkozathoz, hiszen az nemzetközi megállapodás, hanem az azt kísérő parlamenti határozati javaslathoz. Ennek pontos tartalmát a bizottság még nem egyeztette. Azért nem egyeztette, mert az elmúlt szerdán erre nem volt lehetősége, és akkor még nem tudtuk, hogy a Parlament gyorsított ütemben kívánja ezt a tárgyalást lebonyolítani. (16.10) A bizottság úgy foglalt állást, hogy az átmeneti rendszer, az azzal kapcsolatos intézkedések tekintetében ki fog dolgozni ilyen kiegészítő javaslatokat. Valamennyi bizottsági tag javaslatot tehet ennek kezdeményezésére, és a hét folyamán, a bizottság ülésén közös, egyeztetett véleményt próbálunk kialakítani - és azt terjesztenénk részletes vitára a Parlament elé. Tekintettel arra, hogy a bizottság eddig nem ülésezett, és tekintettel arra, hogy a Parlament napirendje úgy jött ki, hogy ma az általános vita és a határozathozatal van napirenden, én a magam részéről a bizottságnak benyújtásra tervezett módosító indítványaimat benyújtottam a tisztelt Parlament elé is. Természetesen a bizottsági ülésen ennek a módosítására még sor kerülhet. Javaslataim három témakörre terjednek ki. Az első témakörben javaslom, hogy a más nemzetközi okmányok jóváhagyása esetében alkalmazott formulákat hasznosítsuk ebben az esetben is, tehát vegyük tudomásul, hogy a határozatra a Kormány beterjesztése alapján kerül sor, és nem a Parlament kezdeményezésére, illetve hatalmazzuk fel a Kormányt arra, hogy megfelelő módon, a szlovák féllel egyeztetve - ahogy ez szerepel is az alávetési nyilatkozatban - kerüljön benyújtásra részéről a Hágai Bíróság számára a ratifikációs okmány, és ennek megfelelően az alávetési nyilatkozat. A második kérdéskör, amivel kiegészítő javaslatomban foglalkozom: a végleges változat kimunkálása és annak egyeztetése, az ezzel kapcsolatos tavaly hozott parlamenti kötelezettség teljesítése. Ha képviselőtársaim visszaemlékeznek rá, tavaly március 24-én, a Parlament a 12/1992-es határozatában, annak 4. pontjában úgy döntött, felhatalmazza a Kormányt, hogy a környezetvédelmi, árvízvédelmi és hajózási szempontok előtérbe helyezésével kezdeményezzen a Csehszlovák Köztársaság kormányával egyeztető tárgyalásokat egy új szerződés kidolgozása érdekében. Én azt javaslom, hogy - tekintettel arra, hogy a csehszlovák kormány megszűnt - a magyar fél folytassa le ezeket a tárgyalásokat a Hágai Bíróság eljárásával egyidejűleg, párhuzamosan a Szlovák Köztársaság kormányával, és keressük közösen a megoldásokat. A harmadik módosítási javaslatom arra vonatkozik, hogy az ideiglenes intézkedéseket, szintén korábbi parlamenti határozatokra való hivatkozással, elsősorban a Szigetköz sorsát illetően, a Kormány tegye meg, annak ellenére, hogy Hágában megindul a bírósági eljárás. Úgy érzem, itt az ideje annak, hogy a Parlament - ahogy erre más képviselőtársaim is utaltak - valóban depolitizálja a Bős-Nagymaros ügyét; itt az ideje annak, hogy ne a politikusok, hanem a szakértők játsszák ebben a főszerepet, és ne féljünk azoktól a korábban visszatartott mondatoktól sem, amelyek lehet, hogy a szakértők véleménye szerint előrevisznek a megoldásban és nem hátra. Ne féljünk attól, hogy például Kiliti nevét, hogyha ez szükségessé válik akár az ideiglenes, akár a távlati megoldások szempontjából, kiejtsük. El tudom képzelni azt, hogy a duzzasztás - a kismértékben történő duzzasztás - környezetvédelmi hasznokat hajthat. Ha az üzemeltetésnek az az alapvető feltétele, hogy a környezetvédelmet szolgálja, akkor vessük magunkat alá egy ilyen módosult véleménynek. Azt hiszem, nekünk az a fő feladatunk, hogy az ország érdekeit szolgáljuk perspektívában, amellett, hogy természetesen a korábban képviselt véleményünk mellett is érdemes lándzsát törni. Végül szeretném azt javasolni, hogy a "haragos zöld" mozgalmak mellett a reálisabb zöld mozgalmak véleményére adjunk inkább, arra támaszkodjunk jobban - lehet, hogy közelebb visz a megoldáshoz. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)