Mizsei Béla (EKgP)

1993. május 10.

DR. MIZSEI BÉLA (FKgP): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Amilyen öröm látni, hogy a hazánkban előállított termékek csomagolása egyre inkább hasonlít a Nyugat-Európában látható csomagolásokhoz, olyan szomorú tapasztalni, hogy az ottani problémák sorban megjelennek nálunk is. Az esztétikus, műszakilag bizonyára kiváló színvonalat jelentő csomagolóanyagok megjelennek a szemétben, mégpedig egyre növekvő mennyiségben. E csomagolóanyagok egyike a pillepalack néven ismert műanyag flakon, mely igen csekély súlyú, de nem a súlya okozza a problémát, hanem a térfogata. Közismert az a probléma, hogy a szemétlerakó helyek befogadóképessége, műszaki színvonala nem megfelelő, így a műanyag flakonok lerakása a csekély kapacitást tovább terheli. A kiürült flakonok megjelennek a közterületen, mint elszórt szemét rontják a városképet, egészségügyi szempontból is megengedhetetlen módon szennyezve. Még ehhez azt kívánom hozzátenni, hogy az elhasznált fóliákat el szokták égetni, ez is káros a levegőre, de ezt még valahogy csak elbírjuk, mert a fóliasátor termelőeszköz, de a műanyag flakonok fogyasztási eszközök, illetve a kereskedelem érdekeit szolgálják. Kérem miniszter urat, szíveskedjen tájékoztatni az Országgyűlést és engem, hogy mit tervez a Környezetvédelmi Minisztérium a probléma megoldása érdekében, mikorra várható változás a jelenlegi kedvezőtlen tendenciában. Köszönöm szépen a figyelmet.