Török Ferenc (SZDSZ)
DR. TÖRÖK FERENC (SZDSZ): Tisztelt Államtitkár Úr! Először is, megrökönyödve vettem tudomásul, hogy az interpellációmra a pénzügyminiszter helyett ön válaszolt. Az államháztartási törvény 106. �-a alapján a kincstári vagyon felett a tulajdonosi jogokat nem a Kormány, hanem a pénzügyminiszter jogosult gyakorolni. Nem tudok olyan házszabályról, amely lehetővé tenné, hogy kizárólag egy tárcát érintő kérdésben más tárca minisztere válaszol. Ezen az alapon akár a munkaügyi államtitkár úr is válaszolhatott volna. Sajnálom, hogy a Ház elnöke megengedte a válaszadás ilyenfajta módját. Ami a válasz érdemi részét illeti: az államháztartási törvény 94. �-a - amelyre az államtitkár úr hivatkozott - a költségvetési szervek éves gazdálkodását szabályozó fejezetben van. Vajon miért? Egyetlen közgazdász vagy jogász előtt sem lehet kétséges és vitás, hogy a költségvetési szervek - az éves gazdálkodási tervük terhére - pénzeszközeikkel hozzájárulhatnak alapítványhoz a Kormány engedélyével. Gondolom egyébként, ezért is vállalta az államtitkár úr a válaszadást, mert ez egy teljesen nyilvánvaló dolog. Ezzel szemben az állami vagyonnal történő gazdálkodást az államháztartás önálló fejezetben szabályozza. A vagyonjogi értelemben - mint ön is tudja - ingó és ingatlan ingyenes átruházásához - a törvény alapján, mint említettem - az Országgyűlésnek kell törvényt alkotnia; ezt önök nagyon jól tudják. (15.40) Azonban egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy a törvényt megszegve a vagyonátadást nem hozták be a Ház elé. Sok kormánypárti képviselő van ebben a teremben, de annyi azért, úgy gondolom, nincs, hogy az a szégyen megessen a Házon, hogy egy több milliárd forintos magántelevíziót egy olyan alapítvány számára bejegyezzünk, amelynek képviselője Csoóri Sándor, Keleti Károly utca 38. szám alatti lakos, s aztán egy hónap múlva a budai vár több milliárd forintos, egyik legértékesebb épületét, a világörökség részét bejegyeztessük a telekkönyvbe egy másik alapítvány javára, melynek képviselője most a változatosság kedvéért Csoóri Sándor, Keleti Károly utca 3-5. szám alatti lakos. Ezért döntöttek úgy - tisztelt államtitkár úr -, hogy megkerülik a törvényt, és titkos határozatot hoznak. Mert ez a Ház ellenállna - meggyőződésem - annak, hogy a demokrácia első kormánya úgy viselkedjék, mintha egy latin-amerikai diktatúra utolsó kormánya lenne. Gondolják meg, Kormányunk szerint a törvény megengedi neki, hogy bármely középületet, bármely állami többségű vállalat részvénycsomagját, bármely minisztérium ingóságait vagy akár ezt a Parlamentet, vagy az egész Várat is odaadhassák egy alapítványon keresztül az éppen uralkodó párt alapító személyiségének, aki azután ezt egy érvényes jog szerint, ha érzése szerint erre szüksége van, továbbadhatja, mondjuk, Zelnik József úr által alapított másik magánalapítványba vagy akár egy családi betéti társaságba. Én bízom benne, hogy a képviselőtársaim nem nyelik le ezt a szégyent, s most szavazatukkal megüzenik a Kormánynak: a magyar demokráciában, egy elszegényedett országban nem lehet közpénzből milliárdos magánalapítványokat nyitni. Ezt tegye meg mindenki, ha akarja, a saját pénzéből. Ígérhetem választóimnak, ha önök ezt a választ most itt elfogadják, meg fogjuk találni a törvényes módját, hogy ennek a grandiózus visszaélés-sorozatnak vége legyen. Én úgy gondolom, mi azért ülünk itt, hogy a magyar demokrácia torkán ez a gombóc ne csúszhasson le. Tisztelt államtitkár úr! Természetesen az ön válasza elfogadhatatlan. (Taps a bal oldalon.)