Mizsei Béla (EKgP)
DR. MIZSEI BÉLA, az FKgP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Országgyűlés! A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amit a politikai rendszer strukturális megváltoztatását követően a Kormány és maga a Parlament is jogalkotó tevékenysége révén erősíteni kíván: a jogrendszer ennek megfelelő sturkturális megváltoztatását. A magunk részéről - tudván, hogy az előterjesztő által is hangsúlyozott szakaszosság elvét figyelembe véve további jogalkotói tevékenységre van szükség a polgári jog területén is - támogatjuk az előterjesztést, és ezt néhány kiemelt gondolattal indokolni is szeretnénk. Emellett a törvényjavaslat gondolatmenetébe illeszkedően módosító indítványokat is kívánunk előterjeszteni, amelyek figyelembevételével az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadásra ajánljuk. A javaslat jelentős elméleti és gyakorlati problémákat kíván megoldani azzal, hogy a magánjogi szabályozással igyekszik megteremteni azoknak az intézményeknek a létrejövetelét, amelyek szabályozása legalább annyira a közjog területére is tartozna. Valóban újszerűen és korszerűen fogalmazza meg azoknak a jogintézményeknek a mai jogrendszerbe való illesztését, amelyekről a korábbi államcentrikus közhatalom gyakorlása során elfeledkeztünk, s amelyek újraélesztése nemcsak a magyar jogi hagyományokhoz való visszatérést jelenti, hanem adekvát a mai társadalmi-gazdasági fejlődés követelményrendszerével is. A mai jogrendszerünkbe új intézményként bekerülendő közhasznú társaságok és köztestületek, valamint az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezeteknek az egyesületekhez való igazítása, továbbá a közalapítványok újszerű kidolgozása mind arról tanúskodik, hogy a köz hasznát szolgáló tevékenységeknek és az ezeket képviselő államnak, illetve önkormányzatoknak a magánjogi, polgári jogi vetületét is indokolt megteremteni. Másként kell hogy értékelje ugyanis az alapvetően a nyereség- és vagyongyarapításra szerveződött gazdasági, gazdálkodó szervezeteket és a kifejezetten nem ezzel a céllal létrejött, de közhasznú feladatai érdekében gazdálkodási tevékenységet végző szervezeteket a polgári jog. Ezért is szabályozza úgy a javaslat a főként közérdekű célra szerveződött közhasznú társaságok, köztestületek, egyesületek és közalapítványok üzletszerű gazdasági tevékenységét, hogy ezeket a haszonszerzés céljából elkülöníti a profitorientált gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezésektől. Az állami túlhatalom lebontása nem történt meg teljesen azzal, hogy létrejöttek a helyi önkormányzatok, és számos állami feladat került a válsztópolgárok közösségeit képviselők kezébe. A hatékony és demokratikus társadalomszervezési megoldások mindenütt további közvetítőket építenek ki, illetve engednek érvényesülni a közhatalom és a civil társadalom között. Ezekhez megfelelő kereteket, intézményes megoldásokat jelenthetnek azok a szervezeti képződmények, amelyek az autonómia, az önrendelkezés elvére építve nonprofit jelleggel vennének részt a közfeladatoknak az államtól és részben a helyi önkormányzatoktól független ellátásában. Az általuk ellátott közfeladatok természetével azonban nem egyeztethető össze, hogy ellátásuk biztosítását a jogi szabályozás közvetlenül és kizárólag üzleti alapokra helyezze. Ezért is támogatjuk a törvényjavaslat új intézményeinek, illetve szabályozási elveinek elfogadását. Tesszük ezt annak tudatában is, hogy a magunk részéről a javaslat általános indokolásában említett kodifikációs, módszertani elvek - a szakaszosság és a tematikusság - mellé a komplexitás elvét is megfogalmaznánk követelményként, és ennek alapján a nonprofit szabályozás alapköveként tekintendő polgári jogi szabályozás mellett igényeljük az ezzel összhangban álló sajátos intézménytípusokat szabályozó törvények és az adótörvények megalkotását is. Látni kell ugyanis, hogy a köztestületek esetében az önkormányzati elven működő szervezetek közjogi és a javaslat szerint magánjogi értelemben való létrejötte az ezeket különböző jogosítványokkal felruházó külön jogszabályoktól - például kamarai törvények - függ. Ezek létrejötte nélkül pedig értelmetlen köztestületekről beszélni, hiszen ezek a magánjog szempontjából nem többek az egyesületeknél. Lehet, hogy a hatálybaléptetésre szánt idő elég arra, hogy a köztestületekről a külön jogszabályok elfogadásra kerüljenek, ezért a magunk részéről ezek megalkotását, illetve előkészítését sürgetjük, továbbá az egyéb rendelkezéseknek az ezzel összefüggő módosítását javasoljuk. Az alapelvekben való egyetértés alapján és azok szellemében az egyes jogintézményekhez módosító indítványt kívánunk fűzni. A közhasznú társaság esetében véleményünk szerint is indokolt az alapítványoktól, köztestületektől és az egyesületektől való megkülönböztetés abból a szempontból, hogy biztosítja - a gazdasági társaságokhoz hasonlóan - a működéséhez, a vagyoni forgalomban való részvételéhez, a hitelezők védelméhez szükséges garanciákat és kiszámíthatóságot. (19.00) Ugyanakkor azt is kimondja a javaslat, hogy üzletszerű tevékenységet folytathat ugyan a társaság, de a tevékenységéből származó bevétel nem osztható fel a tagjai között. Megítélésünk szerint ez a megkötés túlságosan behatárolja a közfeladatokat ellátók kezét, ezért a módosítását javasoljuk akként, hogy az esetleges nyereség kizárólag a társaság céljaira legyen fordítható. Ez a megoldás nemcsak nagyobb rugalmasságot biztosít a közhasznú társaság gazdálkodására vonatkozó szabályok megalkotásánál, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a közhasznú társaság - összhangban a gazdasági társaságokhoz közelítő garanciális szabályokkal - a javaslathoz képest bővebb körben, a Ptk. jogi személyiségű gazdasági társasági formájában - közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság - működjön. Miután ez a javaslat eltér a javaslatban foglaltaktól, ezért erre nézve módosító indítványt kívánunk majd benyújtani. Egyetértünk azzal a megoldással, hogy a javaslat igyekszik áthidalni azt az ellentmondást, ami az egyesületi és a társadalmi szervezet közjogi, az egyesülési jogon alapuló megközelítése és a magánjogi, a polgári jog körében szabályozandó kérdéseiből adódik. Ezért támogatjuk a javaslat megoldását, de az egyéb rendelkezésekhez ezzel kapcsolatban kiegészítő indítványt kívánunk majd benyújtani, ami a jogi személyiség, illetve a megalakítás szabályainak a javaslatban említett rendelkezéseivel teremtene összhangot az egyesülési jogról szóló törvény módosításával. A köztestületekkel kapcsolatos szabályozást a mai viszonyok között hézagpótlónak tekintjük. A tulajdonképpeni alktományjogi és közigazgatás-jogi szabályozást orientációs jelleggel a javaslat végzi el és ezért talán túlságosan is szűkítően. A köztestületek felsorolása, akárcsak különösen is, nincs összhangban sem az elméleti követelményekkel, sem a gyakorlati tapasztalatokkal. A köztestületek a jogi személyek körében ugyan egyesületeknek, az egyesülési törvény szerint társadalmi szervezeteknek minősülnek, amelyek alapjukban magánegyesületek, civil szerveződések ugyan, de az állam elismeri jelentősebb közhasznúságukat is. Ehhez képest jogszabályban különösebb védelemben részesíti őket, esetleg anyagi támogatásban is, és külön közjogi jogosítványokat állapít meg a számukra, esetleg kötelezettségekkel együtt. Ezek ugyan nem tartoznak az állami közigazgatás szervezetébe, de közjogi jellegük több vonatkozásban is megállapítható, és ezért inkább a közjogi testületek körébe sorolhatók. Amellett, hogy a mai jogunk ennek megfogalmazásával még adós, nyilvánvaló, hogy a javaslat szerinti megoldás sem tartható. A felsoroltakon kívül ugyanis lényegében az egyéb jogszabályokon múlik, hogy mely egyesületek minősíttetnek köztestületnek, és a világi, a javaslatban szereplő szervezeteken kívül más világi, például egyetemek is és egyházi, egyházközségek, szervezetek is szóba jöhetnek aszerint, hogy az adott egyesület, társadalmi szervezet, önkormányzati egység kap-e közhatalmi jogosítványokat. Ezért mi ennek a Ptk.-ban való nevesítését elhagyni javasoljuk, és a külön jogi szabályozás körébe tartozónak ítéljük a köztestületek szervezeti létrehozását. Annál is inkább, mert a javaslat indoklásától eltérően a felfogásunk szerint ezek a szervezetek igenis a közigazgatás másodlagos szerveiként viseltetnek éppen a közjogi jogosítványok révén, azokon keresztül. Az alapítványok körében az általános indoklásban foglaltakkal összhangban indokoltnak és újszerűnek tartjuk a közalapítvány létrehozására vonatkozó rendelkezéseket. A hazai és a nemzetközi jogban is kialakultak azok a formák, amelyek az alapítványoknak nemcsak a magánjogi, hanem a közjogi típusát is elimerik, úgynevezett közintézetek formájában. Ezek az egyébként szintén művelődési, szociális, karitatív céllal létrejött intézmények abban különböznek a magánintézetektől, alapítványoktól, hogy mivel a közintézet hozzátartozik másodlagosan a közigazgatás szervezetéhez, a közintézeteket magánemberek mint alapítók nem hozhatják létre. Ezt csak közjogi személyek - ahogy a javaslat is tartalmazza - állami vagy helyi önkormányzati szervek alapíthatják. A közalapítvány - a lényegi megfogalmazásán túl - az alapítvány alapítóinak ebben az esetben lehetővé teszi az alapítvány megszüntetését, amit a többi alapítványnál az alapítók nem tehetnek meg. Ezért a polgári jogalanyok egyenjogúságára alapozva e korszerű rendelkezéseket javasoljuk kiterjeszteni az egyéb alapítványok tekintetében is, amelyre szöveges módosító indítványt nyújtunk majd be. A javaslat másik nagy csoportjának, a szerződések módosításával összefüggő szabályainak alapelveivel maximálisan egyetértünk. A benyújtott javaslatok arra irányulnak, hogy részint az Alkotmánybíróság döntésére is figyelemmel alkotmányossá tegyék a jelenlegi szabályozást, részint pedig érvényesíthessék a polgári jogban használatos jogelvek alkalmazását. Így támogatjuk azt a javaslatban szereplő megoldást, ami a kógens normák helyett a diszpozitív, helyenként subsidiarius rendelkezéseket vezetne be, illetve a bíróságok jogügyletet alakító jogkörével kapcsolatban ezeknek gátat szabna, és biztosítaná a polgári jog alanyainak egységességét, egyenjogúságát, tekintet nélkül annak államszervezeti hovatartozására. Az általános egyetértésen túl azonban néhány módosítást javasolunk, így ezekre külön kitérünk. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződések keretében külön örvendetes, hogy az Alkotmánybíróság döntésével összhangban a javaslat szerint a jövőben az egyéni vállalkozónak is lehetősége lesz a gazdálkodó szervekhez való hasonló szerződések megkötésére. Ugyancsak üdvözlendőnek tartjuk, hogy az eddigi külön szabályozási lehetőséghez képest a Ptk. maga teremti meg a törvényes lehetőségét, illetve a biztosítékát annak, hogy a gazdálkodók - s ebbe az egyéni gazdálkodók is beleértendők - a nem saját termék értékesítésére, továbbítására is szerződhetnek. A javaslatnak a szerződések egységességére törekvő alapelvét a subsidiaritás elvével kívánjuk kiegészíteni és néhány ponton módosító javaslatot benyújtani. Ennek az a lényege, hogy a javaslat megoldása helyett nemcsak a törvény indoklása, hanem maga a normaszöveg tartalmazza annak a lehetőségét, hogy a törvény előírásaitól a felek megállapodásban eltérhetnek, illetve a törvény rendelkezéseit csak a feleknek a szerződésben foglalt eltérő rendelkezéseinek elmaradása esetén mintegy pótló, kiegészítő jelleggel kell alkalmazni. Végül meg kell említenem, hogy nagyon sok lényeges kérdés az egyébként nem lényegesnek tűnő egyéb, vegyes rendelkezések körében szerepel. Így támogatjuk azokat a megoldásokat, javaslatokat, amelyek a gazdálkodószervek körének meghatározásával, a szerződési szabadság és a szerződő felek jogegyenlősége elvének érvényesítésével, a bíróságnak a jogügyleteket indokolatlan mértékben alakító jogkörének megszüntetésével függnek össze. Mégis, mivel az ördög gyakorta a részletekben bújik meg, ezért az egyes szabályozási elképzelésekhez néhány módosító indítványt kívánunk benyújtani. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodószervek köre az új szervezetekkel és az egyéni vállalkozókkal bővül, valamint a közjogi testületeknek a polgárjogi kapcsolatai tekintetében e szervekre a javaslat rendelkezéseit kellene alkalmazni, így e tekintetben is tisztázódna a közjogi és magánjogi értelemben vett jogi személyek köre. Ebben a tekintetben viszont javasoljuk ezen utóbbi körben az állam, a költségvetési szervek és az egyesületek, a köztestületek és az alapítványok körébe felvenni a helyi önkormányzatokat. A jelenlegi szabályozás szerint magánjogi értelemben csak a helyi önkormányzatok közalapítványai, közhasznú társaságai, vállalatai és költségvetési intézményei, illetve vállalkozással foglalkozó gazdálkodószervei a jogi személyek, míg az önkormányzatok csak a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint és csak közjogi értelemben - ezt jó lenne megszüntetni és a helyi önkormányzatok polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodószervezetekre vonatkozó rendelkezéseket az államhoz hasonlóan kiterjeszteni. Az egyesülési törvény szabályait javasoljuk még jobban összhangba hozni a javaslat rendelkezéseivel, azzal, hogy javasoljuk - a többi jogi személyhez hasonlóan - létrejöttének a bírósági bejegyzéshez való kötését a jövőben. (19.10) A látszólag jogszerűnek tűnő megoldással szemben nem javasoljuk, hogy a javaslat írja elő az egyesületnek, hogy vizsgálják felül elnevezésüket - és a köztestületi jelleggel összefüggésben, mivel a köztestületté minősítés más jogszabályoktól függ -, illetve a kamarai körre való külön utalást javasoljuk egyébként is elhagyni a javaslatból. Végül, de nem utolsósorban szeretnék még egyszer támogatást kérni a javaslat és az általunk benyújtott módosító indítványok elfogadásához. Egyúttal javaslom, hogy az Országgyűlés jogalkotási programjába illessze be - még a Ptk. ezen rendelkezéseinek hatálybalépése előtt - a köztestületekkel, valamint a választott bíróságokkal kapcsolatos jogszabályok megalkotását, és a Kormányt pedig kérje fel ezek előkészítésére. A polgárjogi kodifikáció szakaszos elvégzése mellett ugyanakkor gondolni kell azokra a közjogi szabályozásokra, kodifikációs munkákra is, amelyek nélkülözhetetlenek egy demokratikus, alkotmányos jogállam működéséhez. Az egyes intézmények, szervezettípusok orientációs jelleggel történő létrehozatala még nem pótolja teljesen a hiányzó civil szféra jogintézményeit. Ezek jogi feltételeinek megteremtése, illetve a szocialista hiánygazdálkodásnak a polgári jogból való végleges száműzése még várat magára, de a javaslat elfogadásával egy újabb lépést tehetünk afelé, hogy lerakjuk egy nonprofit jellegű intézményrendszer, illetve a piacorientált szerződési rendszer alapjait. Az alapok pedig egy ház felépítésének, így egy jogrendszer kialakításának is az első és lényeges lépését jelentik, amelyre persze csak jóval később épülhet rá a cizelláltságot is elviselő felépítmény. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a javaslat és az ahhoz fűzött módosító indítványaink elfogadásával alapozzuk meg a jövőbeli jogbiztonságunkat. Köszönöm szépen. (Taps.)